A tőzsdei kereskedés alapjai

1. A tőzsdei kereskedés alapjai Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

2. Játék Mindenki válasszon egy számot 0 és 100 között Aki legközelebb lesz a nyerő számhoz, az ajándékot kap A nyerő szám: a tippek számtani átlagának 2/3-a Nyeremény: egy üveg bor

3. A befektetési döntések • A tőzsdei kereskedés • Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

4. Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek • Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat • Tartalék a jövőre

5. Befektetési lehetőségek Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények, részvények, befektetési jegyek

6. Alapvető értékpapír típusok Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

7. Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

8. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

9. Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása 1972-2002 között (NAREIT Index alakulása) %

10. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

11. Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

12. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

13. Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget?-A származékos piac

14. A határidős ügylet Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak - meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz - előre rögzített áron, - meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére. Attól függően, hogy a szerződésben eladók vagy vevők vagyunk eladási illetve vételi határidős ügyletet kötöttünk.  A határidős eladási és vételi ügylet ugyanazon határidős szerződés két oldala

15. A határidős vételi és eladási ügylet Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet

16. A származékos ügylet lejárata Fizikai szállítás - Az ügylet lejártakor az eladó fél leszállítja az alapterméket, melyért a vevő a szerződésben vállalt árat fizeti. Pl. Határidős ügyletben vásárolt 100 db MOL részvényt a lejáratkor ténylegesen ki kell fizetni és megkapjuk a részvényeket Pénzügyi elszámolás - Az alaptermék ténylegesen nem cserél gazdát. Lejáratkor a kötési ár (lehívási ár) és az éppen aktuális azonnali piaci ár közti különbséget kell megfizetni Pl. A határidős ügyletben vásárolt 100 db MOL részvényt nem kell kifizetni. Megkapjuk a határidős ügylet ára és a lejáratkori ár közti különbséget (ha a lejáratkori ár a magasabb, ellenkező esetben mi fizetjük a különbséget)

17. A tőkeáttétel 1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft MATÁV határidős vásárlása 10 000 db 900 Ft-on Kifizetés: - MATÁV határidős eladás 10 000 db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)*10 000 = 200 000 Ft 0 Ft  200 000 Ft MATÁV részvény vásárlása 10 000 db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV részvények eladása 10 000 db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke

18. Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

19. Az eredmény alakulása

20. Miért jó eszköz a származékos ügylet? • Hatékonyan használja a tőkét – kis tőkével nagy portfoliót lehet mozgatni (tőkeáttétel) • Az alaptermék áralakulását használhatjuk ki maximálisan • Olcsó • Egyszerű • Rövidre eladás - short selling

21. Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

22. Mi alapján hoznak befektetési döntést? Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

23. Most mit csináljunk? Richter részvény áralakulása  

24. Utólag könnyű

25. A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

26. Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

27. Néhány alapvető befektetői gyakorlat Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 20 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

28. Elmélet és valóságValóban ennyire racionális a piac?

29. Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

30. Van-e a piacnak memóriája? Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb

31. Játék - eredményhirdetés Mindenki válasszon egy számot 0 és 100 között Aki legközelebb lesz a nyerő számhoz, az ajándékot kap A nyerő szám: a tippek számtani átlagának 2/3-a Nyeremény: egy üveg bor

32. Néhány további kísérlet 1. Az elveszett pénz/színházjegy esete 2. A befektetők inkább veszteségkerülők, mint kockázatkerülők Biztosan kapni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel nyerni 1 milliót? Biztosan veszíteni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel veszíteni 1 milliót?

33. Néhány piaci anomália • Január effektus • Mikulás rallie • Mark Twain hatás • Péntek hatás • Kisvállalati hatás

34. „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

35. A tőzsdei kereskedés

36. Miért érdemes tőzsdén üzletelni? • Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) • a partner felkutatása nehézkes lehet • partnerkockázat • az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni • Tőzsdei ügyletkötés • az árak nyilvánosak, megbízhatóak • nem kell partnert keresni • nincs partnerkockázat • kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) • gyorsaság

38. megbízások Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés

39. Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés

40. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

41. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

42. Azonnali piaci termékkör • Részvény Szekció • 47 jegyzett részvény • kárpótlási jegy • befektetési jegyek • Hitelpapír Szekció • állampapírok • vállalati kötvények • jelzáloglevelek

43. A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX • a képlet: • Bázis: 1991. január 2. 1000 pont • 1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás Osztalék miatti korrekciós tényező mai részvényár Korrekciós tényező n å p * q * D it it i Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) = = 1 i BUX K * * 1000 t n å p * q 0 i it = 1 i Részvény bázisár

44. Származékos piac a BÉT-en Deviza termékek Futures 12 devizára és a crossokra + opciók Részvény index BUX és BUMIX futures,BUX opció Árupiac Gabona határidős és opciós ügylet ARANY Egyedi részvények Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre A BÁT integrációval elérhetőek Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy-re és államkötvényre Kamat termékek

45. A kereskedési idő – kereskedési szakaszok 8.30 -tól 16.40 -ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 16.30 16.40 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz – csak a határidős piacon

46. A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

47. Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

48. Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en

49. Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

50. Ajánlattípusok: LIMIT példa: limit vételi ajánlat 4 115 Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)