Betegsegek

1. Betegsegek

2. Az asztma -A három leggyakoribb allergiás betegség az asztma, a rhinitis és a különböző ételallergiák. -Az asztma a tüdőbe vezető főbb légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. -Asztmát kiváltó tényezők Allergének (például pollenek, állati szövettörmelék vagy gomba),csótány és poratka,légszennyeződés,füst,erőteljes szagok, illatosított termékek vagy vegyszerek,légúti fertőzések (ideértve az egyszerű náthát is),fizikai terhelés (ideértve a sportolást),erőteljes érzelmek és stressz,hideg levegő,bizonyos gyógyszerek, ideértve a béta blokkolokat, az aszpirint és egyéb (nem szteroid típusú) gyulladáscsökkentőket,elelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek,reflux betegség (GERD), amely miatt a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez aszthmát indukálhat, illetve ronthatja a már meglévő betegséget,orrmelléküreg gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás). -Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van valakinek illetve, ha Ön érzékenyebb a környezeti allergének, vagy irritáló anyagokkal szemben. Korai és gyakori fertőzéses megbetegedések, a tartós dohányfüst (akár passzív dohányzás) illetve bizonyos allergén expozíció tovább növelheti az asztma kialakulásának valószínűségét. -A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást megakadályozhatja.

3. -A mai napig is vita tárgyát képezi, hogy az asztma tünetegyüttes vagy betegség. Mivel az asztma tüneteit - a rohamszerű nehézlégzést, a száraz köhögést, a szorító mellkasi nehézséget - kiválthatják ismert allergének, fizikai terhelés, légúti fertőzések, foglalkozási érzékenyítő anyagok, aszpirin és számtalan más ismert és ismeretlen ok, szerencsésebb tünetegyüttesként beszélni az asztmáról. -Az asztma elsősorban a fiatalkorúakat érinti, és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű. A leggyakoribb kiváltó ok a házi poratka, kutya-macska szőr, gomba-spór, pollen, de léteznek felnőttkori, 40 év után jelentkező formák is, amelyekre nem jellemző az allergiás háttér. -A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb. -Sokféle gyógyszer alkalmazható az asztma kezelésére. A rendelkezésre álló szereket három nagy csoportba sorolhatóak. A fenntartó kezelésre használatos gyógyszereket rendszeresen kell használni a krónikus panaszok kezelése és az asztmás rohamok megelőzése végett. A rohamoldó gyógyszerek gyorsan, de rövidebb ideig hatnak, az asztmás rohamok oldására szolgálnak.  Az allergia indukálta asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek csökkentik a szervezet érzékenységét bizonyos allergénekkel szemben, és megakadályozzák, hogy szervezete reagáljon az allergénekre. -Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

4. -Az asztma tünetei számos más betegségéhez hasonlíthatnak, például a tüdőtágulatéhoz, a korai pangásos szívelégtelenséghez, vagy a hangszál megbetegedéseihez. A hasonló jelekkel járó kórformák kizárása érdekében orvosa valószínűleg néhány vizsgálat elvégzését javasolja, amelyek eredményei alapján biztonsággal felállítható a diagnózis. -Orvosa először felveszi a kórelőzményt és elvégzi a fizikális vizsgálatot. Nagyon fontos az allergiás vizsgálatok elvégzése is (bőrpróba és vérvizsgálat). -Ezt követően valószínűleg légzésfunkciós vizsgálat következik, amelynek segítségével meghatározható a légzés során a ki és beáramló levegő mennyisége és sebessége. Légzésfunkciós vizsgálatot leggyakrabban az alábbi két eszköz segítségével végeznek. -Spirométer: Spirometriás vizsgálattal a légcső és a hörgők összeszűkülését lehet kimutatni. A vizsgálatot egészségügyi szakszemélyzet végzi. A készülék egy mély belégzést követően a kilélegzett levegő térfogatát határozza meg. A spirométer azt is kimutatja, hogy milyen gyorsan tudja a belélegzett levegőt kilélegezni. -Csúcsáramlásmérő: A csúcsáramlásmérőt otthoni körülmények közt is használhatja. Segítségével már a tünetek megjelenése előtt kimutatható a légúti szűkület kisfokú növekedése is. Az asztmás rohamot előrejelezheti az, ha a mért értékek a szokásosnál alacsonyabbak. Ha a csúcsáramlás napi ingadozása meghaladja a 20 százalékot, az már asztmára utal, a 20-30 százaléknál is nagyobb változás pedig már súlyosabb gyulladást és obstrukciót jelez. Kérdezze meg orvosát, hogy mi a teendő ebben az esetben! -A légzésfunkciós vizsgálatokat gyakran elvégzik a légutakat megnyitó hörgtágító gyógyszerek bevétele előtt és után is. Amennyiben a légzésfunkciók javulnak a hörgtágító gyógyszerek használatával, valószínűsíthető az asztma.

5. Az asztma patomechanizmusa

6. Borbetegsegek -A bőrgyógyászat (idegen szóval dermatológia) nemcsak a bőr önálló betegségeivel foglalkozik, hiszen számos egészségügyi probléma tünetei elsőként a bőrön jelennek meg. -A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával. -Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtájánál ugyan megfigyelhető életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett - különösen azok, akik munkájuk révén - vagy önszántukból - sokat tartózkodnak a naponvagy túlzásba viszik a szoláriumozást. -Bőrrákok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulnak, egyes válfajai jóindulatúak, ám több - rendkívül gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül rendkívül hamar halálhoz vezető - bőrrák is létezik, ezek közül a leggyakoribb a melanoma. -Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel - a túlzott napozással és szoláriumozással - éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata. -A rosszindulatú bőrdaganatokat két nagy csoportba oszthatjuk, a hám eredetűek és a festéksejt eredetűek. -Hám eredetű daganatok -A hám eredetű daganatok közül a két leggyakrabban előforduló típus az alapsejtes bőrrák (basalioma) és a laphámrák (spinalioma).

7. -A  basalioma a leggyakoribb bőrrák: 40 év felett jelentkezik a fénynek kitett területeken, leggyakrabban az arcon és a törzsön - tenyéren, talpon vagy nyálkahártyákon sosem fordul elő. A basalioma lassan növekszik áttétet igen ritkán ad. -A spinalioma ritkábban fordul elő. Gyorsan növekszik, az esetek 1 százalékában ad áttétet, elsősorban a nyirokcsomókban. Szintén a fénynek kitett területeken jelentkezik, de a nyálkahártyán is megjelenhet. -Mindkét bőrrák-típus kialakulásában szerepet játszik a tartós, éveken keresztül fennálló napfénykárosodás. Azoknál, akik tartós napfényhatásnak vannak kitéve - mezőgazdasági munkások, tengerészek - lényegesen gyakoribb az előfordulásuk. -A melanoma a festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. -A melanoma rendkívül rosszindulatú daganat. A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető. -A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Tíz-húsz év alatt a betegek száma megkétszereződik. Százezer lakosból tíz esetben alakulhat ki a bőrön rosszindulatú festékes anyajegy, Magyarországon évente az ezerötszázat is meghaladja az új esetek száma -Általában 40-50 éves korosztályban fordul elő leggyakrabban (a bőr nem felejt, ekkora adódnak össze a káros hatások), de napjainkban már a fiatalabbaknál sem ritka. Nemi különbséget nem mutat, férfiak nők azonos arányban betegszenek meg.

8. -Bármely testrészen jelentkezhet: kialakulhat a talpakon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletkezik, de az esetek 70 százalékában az ép bőrön, már mint rosszindulatú daganat jelenik meg. -Kockázati tényezők:fokozott ultraibolya sugárzás,fehér bőr, kék szem, szőke haj,irritáció, a bőr többszöri sérülése,5 milliméternél nagyobb, szabálytalan pigmentációjú, szabálytalan szélű anyajegyek,az anyajegyek nagy száma,korábbi bőrrák előfordulása a szűkebb vagy tágabb rokonságban -Divatos a barna bőr: amíg korábbi korszakokban a fehér bőr volt a jólét és előkelőség jelzője, addig ezt szerepet ma a természetesen vagy mesterségesen barna bőr tölti be. Ennek érdekében egyre inkább elterjedté vált a szolárium és a napozás. -Az ultraibolya sugarak közül különösen veszélyes a rövidebb hullámhosszúságú UV B sugár, ami a felhámig hatol, rövid távú hatása a napozás után pár órával jelentkezik bőrpír, gyulladás, felhólyagosodás és hámlás formájában. Az UV B sugarak károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, ezáltal okozhatnak bőrrákot, ráadásul az ózonréteg vékonyodásával a rákkeltő UV B sugárzás még nagyobb mértékben éri a bőrt. -A mesterséges UV A sugárzást is kibocsátó szoláriumokról kiderült, hogy a fénycsövek kis mértékben UV B sugárzást is kibocsátanak, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot. -A betegség lefolyása függ a tumor vastagságától. A túlélés esélye annál rosszabb, minél vastagabb a daganat. A törzsön, fej-nyaki régióban, talpakon, tenyereken, rosszabb a prognózisuk, mint a végtagokon elhelyezkedőknek.

9. -A rosszindulatú bőrdaganatok kezelésében elsősorban a sebészi eltávolítás jön szóba, amit más terápiákkal is kiegészítenek. -A melanoma kezelésében is legfontosabb a tumor műtéti eltávolítása. A daganatot a tumor vastagságától függően 1-3 centiméteres biztonsági zónával távolítják el. Amennyiben a nyirokcsomókban áttét alakult ki, a nyirokcsomók eltávolítása is szükséges. -Minden testtájéknak van saját nyirokelvezetése, ezek a regionális nyirokcsomók. Műtét során az egy régióhoz tartozó összes nyirokcsomót eltávolítják. Lehetőség van a daganathoz legközelebb eső, a szaknyelvben "őrszemnek" nevezett nyirokcsomó kimutatására, ennek pozitivitása esetén a regionális nyirokcsomókat akkor is eltávolítják, ha bennük még nem alakult ki az áttét. -A sebészi kezelést immunterápia egészíti ki.  Nyirokcsomó és távoli áttéteknél kemoterápiát és immunterápiát is alkalmaznak, míg sugárkezelést nyirokcsomó, csont, lágyrész, bőr és agyi áttéteknél végeznek. -A betegség lefolyása függ a tumor vastagságától. A túlélés esélye annál rosszabb, minél vastagabb a daganat. A törzsön, fej-nyaki régióban, talpakon, tenyereken, körömágyban, köröm alatt elhelyezkedő tumoroknak rosszabb a prognózisuk, mint a végtagokon elhelyezkedőknek. -Az anyajegyek megkisebbedhetnek, esetleg el is tűnhetnek. Ezt az orvosi szaknyelv regressziónak hívja és a betegség lefolyása szempontjából, rossz prognózisnak tartja. A legrosszabbak a kilátások akkor, amikor áttétet észlelnek a nyirokcsomókban vagy távoli szervekben áttétet. -Az időben felfedezett estekben, 90 százalékos gyógyuláshoz vezethet a terápia. Nyirokcsomó áttét estén viszont az ötéves túlélés esélye 40 százalék, távoli áttét jelenléte esetén 5 százalék. Tüdőáttétben átlagosan 12 hónapos, májáttétben 6 hónapos a túlélés.

10. -A daganatos betegek 5 éves követése a bőrdaganatok esetén is szükséges, részben a már eltávolított elváltozás ellenőrzése, részben az esetleges új daganatok kiszűrése céljából. Ez az első évben 3-6 havonta, második évben félévente, harmadik évtől évente történik. -A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. A melanoma rendkívül rosszindulatú daganattípus. -A melanoma a nyirokcsomókba, belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. -Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető. -A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. -Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése. Ehhez különböző szempontok segítséget nyújthatnak, de biztos diagnózis csak bőrgyógyászati vizsgálat után, egy speciális nagyítóval végzett megtekintés és szövettani vizsgálat (biopszia) alapján mondható ki. -A közönséges anyajegy határa éles, az atípusos anyajegy és melanoma esetében az elváltozás határa szabálytalan, elmosódó. -A közönséges anyajegy és a melanoma gyakoribb azokon a bőrfelületeken, amelyeket több napsütés ér, az atípusos anyajegy esetében ez nem figyelhető meg, sőt, a ruhával fedett testfelszíneken több van belőlük. -A közönséges anyajegy gyermekkorban és fiatal felnőttkorban jelenik meg, az atípusos forma és a melanoma előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.

11. -Egy beteg esetében a felismerés pillanatában leginkább egy melanomás terület fedezhető fel, közönséges anyajegyből egy személyen általában 10-20 darab, míg atípusos anyajegyek esetében nem ritkán száznál is több elváltozás található. -Nagyon kis százalékban festéket nem tartalmazó melanocyták burjánzása okozza a melanomát, ekkor a daganat nem sötét, hanem csaknem bőrszínű, ezért nagyon nehezen ismerhető fel. -Az a napfényhatás, amely elég intenzív ahhoz, hogy napégést hozzon létre, károsítani tudja a sejtek DNS tartalmát. A bőrsejtek genetikai állományának károsodása, időnként bőrrákhoz vezethet. A bőrrák elsősorban a leggyakrabban napfénynek kitett területeken, így például a fejbőr, az arc, az ajkak, a fülek, a nyak, a mellkas, a karok, a kezek, és nőknél a lábon alakulhat ki. • -Bizonyos típusú bőrrákok kicsik, és úgy tűnnek, mint egy seb, amely vérzik, ezt követően var képződik rajta, ami begyógyul, majd újra vérezni kezd. A melanoma esetében egy, már meglévő anyajegy megváltozik, vagy egy új, gyanús külsejű anyajegy alakulhat ki. • A melanoma egy másik típusa, a tartós napfényexpozíciónak kitett területen jelentkezhet sötét, lapos foltként, ami idővel még sötétebbé válik, megnő. Ezt lentigo malignának nevezik. • Feltétlen keresse fel orvosát, ha új anyajegyet észlel, vagy bőrén valamilyen zavaró változást tapasztal, például megváltozik az anyajegy felszíne, vagy olyan seb van, amelyik két héten belül nem gyógyul be!

12. Melanoma

13. Daganatok -A daganatos betegségeknél különösen fontos lenne a megelőzés, a szűrővizsgálatok elvégzése és a korai diagnosztika, amiben sokat segítene, ha a betegek - ismerve a jellegzetes panaszokat -a tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz fordulnának. Talán akkor hazánkban a rák nem követelne évente 33-34 ezer áldozatot. -A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. A következőkben olyan figyelmeztető korai és késő tüneteket mutatok be, amelyekkel az egyes daganatok jelentkezhetnek. -Bőrdaganatok Ha a festékes anyajegyek színe és mérete megváltozik vagy 35 év felett új festékes folt jelennek meg, illetve nem gyógyuló sebek, fekélyek esetén keressünk fel egy szakorvost. Későbbi tünet lehet, amikor a bőrdaganat vérezni kezd, fekélyessé válik. -Mellrák Korai tünet leggyakrabban önvizsgálat során felfedezett különálló, nem nyomás érzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó. Ha azonban az emlő bőrén, vagy az emlőbimbó területén behúzottságot, illetve véres váladékozást észlelünk, az előrehaladott folyamatra utalhat. Ilyenkor a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek. Az emlő mérete is megváltozik: ödémássá, fájdalmassá válhat.

14. -Fül-orr-gége daganatok Egyik jellegzetes tünet az állandó vagy visszatérő rekedtség. A nyakon kemény tapintatú csomó jelenhet meg, illetve nyeléskor fülbe sugárzó fájdalom is lehet. Később, amikor a daganat növekszik, fulladásérzés lehet főként fekvő helyzetben, illetve a nyelés is nehezítetté válik. Gyakran csak a véres köpet miatt keresnek fel az egyének szakembert. -Hasnyálmirigy daganat Az emésztőrendszer második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Jelentős fogyással, gyengeségérzéssel, puffadással, zsírszéklet megjelenésével jár. A kezdeti bizonytalan hasi fájdalom, később erősödik, övszerűvé válik. Később sárgaság is kialakulhat. -Heredaganatok Napjainkban az egyik legsikeresebben gyógyítható rák. Eleinte a herében tapintható fájdalmatlan, tömött göb hívja fel a figyelmet, ami később fájdalmassá válik. Sok esetben a here megnagyobbodik, mivel a herezacskóban folyadék szaporodik fel. Ha a daganat hormont termel, a mellek megnagyobbodhatnak. A fájdalom gyakran a deréktájékon jelentkezik. Ha előre haladott a folyamat, a lágyékon tapintható nyirokcsomók jelennek meg. -Hólyagdaganat Nem túl gyakori ráktípus és csak későn ad jellegzetes tünetet. A véressé vált vizelettel, vesetájéki vagy hasi-, alhasi fájdalommal keressünk fel egy szakorvost. Gyakran az ismeretlen okból kialakult étvágytalanság, fogyás, vérszegénység hátterében is ez a rák állhat. -Májdaganat A májban gyakrabban fordulnak elő más daganatok áttétei, mint elsődlegesek. A rosszindulatú májdaganatok gyakran lázzal, fogyással, májmegnagyobbodással, sárgasággal járnak. Nyomásérzékenység lehet a bordaív alatt, esetenként a tumor is tapinthatóvá válik. -Méhnyakrák Ez a ráktípus gyakrabban fordul elő azokban a nőkben, akik fiatal korban kezdték a nemi életet, akik gyakran váltogatják partnerüket, vagy többször szültek. Azonban sokáig nem okoz panaszt, ezért fontos hangsúlyozni a nőgyógyászati rákszűrés fontosságát a korai felismerésben. Előrehaladott stádiumban a daganat bővebb folyással vagy vérzéssel jelentkezik. Gyakori panasz a derék-, kismedencei fájdalom, illetve az alsó végtagok ödémája.

15. -Pajzsmirigydaganatok Korai tünetek közzé tartozik a nyak-, fül- és tarkótáji fájdalom, nyelési nehezítettség. Megtévesztő tünet lehet a rekedtség. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak. Durva, egyenetlen felszínű, nagyobb pajzsmirigy tapinthatóvá válik. -Petefészek daganat Klinikailag tünetszegény, sokféle daganatos megbetegedést utánozhat. Alhasi feszülést, fájdalmat okozhat. Később puffadás, fogyás, gyengeség és rendellenes vérzés jelentkezik. -Prosztata- (dülmirigy-) rák Tüneteket ritkán okoz, így korai felismerés csak szűrővizsgálatok alapján lehetséges. Jellegzetes tünetek később a gyakori vizelés, a vizeletürítés zavara, véres vizelet. A folyamat kiterjedt lehet, ha már részleges vagy teljes vizeletelakadást, illetve csontfájdalmat okoz. -Tüdőrák Kezdetben semmilyen tünete nincs a daganatnak, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a daganat a mellhártyát is érinti.  Nagy szerepe van a korai diagnózisban a tüdőszűrőnek. A köhögés, mint tünet lehet állandó, kínzó, ugató, illetve ingerköhögés. A köpet ilyenkor vércsíkos vagy véres lehet. Később a gyengeség, fogyás, fulladás, vérköpet mennyisége fokozódik. -Vastag- és végbélrák Mindig gondolni kell rá, ha az eddigi székelési szokás megváltozik, ha szorulás és hasmenés váltakozik, ha fájdalmassá, nehezítetté válik a székürítés. A széklet mennyiségében, állagában is változás lép fel, sokszor friss vagy alvadékos vér, illetve nyák található benne. Ezek a tünetek sokszor összetéveszthetőek az aranyér okozta tünetekkel. Később hasi diszkomfort érzés, görcsös fájdalom jelentkezhet. Emellett gyakori a fogyás, vérszegénység, sápadtság, mint általános tünet. Amennyiben a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, érdemes szakorvoshoz fordulni.

16. -Vesedaganat Kezdeti stádiumban ritkán okoz jellegzetes tüneteket. Leginkább hasi, deréktáji panaszok miatt keresnek fel szakembert, és így véletlenül fedezik fel a daganatot. Ha előre haladott a folyamat, vérvizelés, deréktájon jelentkező tompa vagy görcsös fájdalom észlelhető. Nem ritka, hogy tapinthatóvá válik a daganat. Kísérő panaszok lehetnek a láz hidegrázással, a fogyás, hasi puffadás, hányás és a hirtelen jelentkező magas vérnyomás.

17. Bordaganat Emlodaganat Hasnyalmirigy daganat

18. Heredaganat Mehnyakrak Tudorak