A Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga változásai

1. Kaposi József 2011. június A Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga változásai

2. A NAT-munkálatok főbb elemei • A NAT küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása • A kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése • Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése • A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

3. A Nat bevezető szerkezete • A közoktatás feladatai, céljai • A közoktatás tartalma a tantervben • A közműveltség értelmezése, alapelemei • A közműveltségi elemek jellemzői • EU-s kulcskompetenciák • Kiemelt fejlesztési feladatok • Hangsúlyos tantárgyközi elemek

4. Kulcskompetenciák ás kiemelt fejlesztési feladatok Új kulcskompetencia • Műszaki és technikai Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési feladatok • Fenntarthatóságra nevelés • Családi életre nevelés • Munkára nevelés • Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

5. Kiemelt fejlesztési feladatok • Önismeret, önazonosság – társas kapcsolati kultúra • Erkölcsi nevelés, szolidaritás • Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és honvédelemi nevelés • Gazdasági nevelés • Fenntarthatóságra - környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Pályaorientáció, munkára nevelés • Családi életre nevelés • Médiatudatosságra nevelés • Hátránnyal élők segítése, önkéntesség

6. Hangsúlyos tantárgyközi elemek • Egészségtudatosság • Környezettudatosság • Erkölcsi , morális tudatosság • Jogi és állampolgári tudatosság • Gazdasági és pénzügyi tudatosság • Média és médiumtudatosság • Önismeret, szereptudatosság • Fogyasztóvédelem

7. Műveltségterületek • Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések. • Megjelennek a közműveltségi tartalmak.

8. Régi és új tartalmak

9. A készítés keretei

10. Nat bizottság tagjai 1. Dr. Aczél Petra, egyetemi docens, PPKE 2. Dr. Bagdy Emőke; egyetemi tanár, KGRE 3. Dr. Dobos Krisztina, főiskolai oktató, gimnáziumi tanár, Budapesti Fasori Evangélikus Gimn. 4. Dr. Gloviczki Zoltán, közoktatási helyettes államtitkár, NEFMI 5. Dr. Horváth Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs, OFI 6. Dr. Kaposi József, egyetemi docens, főigazgató, OFI 7. Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, egyetemi adjunktus, ELTE 8. Dr. Kertész János, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, Fizikai Intézet, BME 9. Dr. Kéri Katalin, egyetemi tanár PTE 10. Lányi András, egyetemi docens, ELTE

11. Iskolatípus és tantárgyi bizottságok elnökei Alapfok: Hegyváriné Pauló Mária, szakértő Középfok: Porogi András, igazgató Szakiskola: Szabó László, igazgató SNI: Borsfai László igazgató Magyar nyelv és irodalom: Sályiné Pásztor Judit Matematika: Frigyesi Miklós Ember és társadalom: Szabó Márta Ember a természetben: Baranyi József Idegen nyelv: Szálka Márta Földünk és környezetünk: Ütőné Visi Judit Művészetek: Novák János Informatika: Reményi Zoltán Testnevelés: Ónódi Szabolcs, Bognár József Életvitel: Petrovics Nándor, Kovács Október

12. Legitimációs bizottság tervezett tagjai: Béres József (Béres Rt.) Csépe Valéria (pszichológus) Csermely Péter (kémikus) Gombócz János (egyetemi tanár) Hargittay András (sportoló, olimpiai bajnok) Jankovics Marcell (filmrendező) Jelenics István (teológus) Kocsis Zoltán (zongoraművész) Kopp Mária (orvos, pszichológus) Lánczi András (filozófus) Pakucs János (villamosmérnök) Rubik Ernő (feltaláló) Tellér Gyula (szociológus)

13. A készítés további ütemezése 2011. június • a műveltségterületi kiegészítések tartalmi befejezése 2011. július-augusztus • szerkesztés, korrekció, legitimálás, a kerettantervi munkák megkezdése 2011. szeptember-november • véglegesítés, jogszabályi előkészítés, beterjesztés 2011. december • a kerettantervi munkák befejezése 2012. szeptember • az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon

14. Az érettségi változásainak előkészítése • Szakmai bizottság megalakítása, problémalista készítése • színvonal, szintek, túlszabályozottság, költségek • Jogszabályok áttekintése, egyszerűsítése • 100/97. Korm.rendelet, 40/2002. OM rendelet • Ütemezés terve • 2011. ősz, 2012. tavasz a szükséges jogszabályi, pedagógiai változtatások elvégzése • 2014. tavasz: az új érettségi rendszer bevezetése • A bevezetés előkészítése • továbbképzések, szakmai ajánlások kiadása

15. Az érettségi régi és új alapelvei • Egységes, állami záróvizsga • Objektivitás, összemérhetőség (központi vizsga-követelmények, írásbeli feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók, teljes folyamat minőségbiztosítása) • A kötelező érettségi tárgyak összetétele és száma (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, szabadon választható ill. szakmai tárgyak) • A vizsgaformák (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, projekt)

16. Főbb eldöntendő kérdések • A két eltérő vizsgaszint átalakítása, továbbá a vizsgaszint és a felkészítés kapcsolata • A vizsgatárgyak száma és a központi feladatkészítés, javítás száma, aránya • A vizsgaeredmények számítása (pontozás, százalékok, megfelelés alsó határának emelése) • Rendesjavító, pótló- és szintemelő vizsga megtartása, változtatása • A felvételi és az érettségi vizsga viszonya • Az anyagi források és a vizsga megbízhatósága