A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei

1. A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladatai Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási alapok feladatai SA és KA költségvetésének értékelése Ponácz György Márk SAKK-tréner 1/C modul A prezentáció készítéséhez felhasznált anyag szerzője:Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs Tanszék

2. A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika célja: Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.

3. A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: • Koncentráció: • A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. • A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

4. A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: • Partnerség: • A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.

5. A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: • Programozás: • A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében. 1989-től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3-6 éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.

6. A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: • Addicionalitás: • Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

7. A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika további alapelvei: • Szubszidiaritás: • A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”) • Decentralizáció: • A döntéseket a központokból (centrumokból) alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.

8. Strukturális Alapok 4 Strukturális Alap létezik: (Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.) • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF) • Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) • Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE, FIFG)

9. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) /1975/ • Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/ • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/ • Kohéziós Alap /1993/

10. Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): • Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével. • Az alap 1975-ben kezdte meg működését. Az alap feladatai: • Új munkalehetőségek teremtése, illetve a meglévők megtartása. • Az infrastruktúra fejlesztése.

11. Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Az alap feladatai: • A helyi fejlődés elősegítése. • Oktatás, egészségügy finanszírozása. • Helyi kutatás és technológiai fejlesztés előmozdítása. • Környezetvédelem elősegítése.

12. Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): • Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által. • Az alap 1960-ban kezdte meg működését.

13. Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Az alap feladatai: • Szakképzés. • Indítóképzés. • Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci változásokhoz. • Egyenlő esélyek megteremtése. • Oktatás, tanárképzés.

14. Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: • Célja: A mezőgazdasági struktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása. • Az alap 1962-ben kezdte meg működését.

15. Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Az alap feladatai: • Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése. • Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés. • Talajjavítás, öntözés, csatornázás. • Infrastruktúra, turizmus, kézművesipar fejlesztése. • Kutatás és fejlesztés.

16. Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): • Célja: a halászati szektor életképes vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül. • Az alap 1993-ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére.

17. Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Az alap feladatai: • A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése. • A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése. • A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása.

18. Strukturális Alapok A Strukturális Alapok szétosztása: Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.

19. A Strukturális Alapok 3 célkitűzése I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.

20. Strukturális Alapok költségvetése A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk (2000-2006): • I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9 Mrd €, az Alapok 69,7%-a. • II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22,5 Mrd €, az Alapok 11,5%-a. • III. Célkitűzés: ESZA. 24,05 Mrd €, az Alapok 12,3%-a. • Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a 2000-2006 közötti időszakban.

21. Közösségi Kezdeményezések Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5%-a jut 2000-2006 között az alábbi 4 programra: • INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA). • LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).

22. Közösségi Kezdeményezések • EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA). • URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA). A Közösségi Kezdeményezésekben ’93-tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást. Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.

23. Előcsatlakozási Alapok PHARE program: • Feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. • 1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

24. Előcsatlakozási Alapok ISPA program: Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.

25. Előcsatlakozási Alapok SAPARD program: Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése. Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.

26. Kohéziós Alap • A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani • A 2000-2006-os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.

27. Kohéziós Alap • A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

28. A SA és KA költségvetésének értékelése • 1989-1993: 63 milliárd ECU • 1994-1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap • 2000-2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap • az EU GDP-jének 0,46%-a  „áldozatvállalás” kérdése

29. Pénzügyi adatok

30. Köszönöm a figyelmet!