Táborok és törések

1. Táborok és törések Jelenfi Gábor (Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet Kmetty Zoltán (Károli Gáspár Református Egyetem) 2009.11.13. Debrecen

2. Bevezetés • A 2009-es év politikai történései újfent bebizonyították, hogy a politikai preferenciák alakulása és a pártok támogatottsága rövid időn belül jelentőset változhat. • Az Európai Parlamenti választás eredményei nem az előzetes közvélemény-kutatási adatok alapján várt adatokat tükrözték. • A Jobbik nagyfokú előretörése, az MDF jelöltjének bejutása, és az LMP vártnál jobb szereplése kapcsán a pártok láthatósága, a látencia és a szavazó táborok közötti törésvonalak ismét az elemzések fókuszpontjába kerültek. • Az utóbbi tíz év választásai után újra és újra felmerül kérdésként, hogyan készíthetnének pontosabb becsléseket a kutató intézetek.

3. Bevezetés • Probléma 1 • Hogyan lehet pontosabb becsléseket adni a politikai pártok táborainak nagyságára – hogyan juthatunk közelebb a valósághoz? • Másodpreferencia kérdések • Politikai táborok klasztereinek kialakítása • Becslések network módszerekkel • Probléma 2 • Kik tartoznak az egyes táborokba (meg lehet-e határozni a pártok szavazóbázisát kemény és puha változókkal) • Összefügg-e a pártválasztás az értékválasztásokkal

4. Másodpreferencia kérdések • Legyen-e előrehozott választás? • Mennyire elégedett a kormánnyal? • Mennyire elégedett az ellenzékkel? • Melyik pártra nem szavazna semmiképp? • Pártok közelsége • Politikusok népszerűsége

5. Politikai klaszterek • Politikusok népszerűségi adatainak újszerű felhasználása, a válaszadók szegmentálására • Módszer: klaszterelemzés (nem hierarchikus, k-közép, előre meghatározott kezdőpontokkal, 10 iteráció) • Adatok: 1000 fős CATI megkérdezés – Forsense és Száazdvég közös választáskutatási programja – 2009 szeptember: ”Kérem mondja meg mennyire rokonszenvesek, vagy ellenszenvesek a következő politikusok. Osztályozzon 1-től 5-ig, 1: nagyon ellenszenves, 5: nagyon rokonszenves!” kérdések válaszai alapján • 22 politikusra vonatkozó változót használtunk fel (numerikus adatok; missing kezelés: átkódolás, illetve pairwise módszer)

6. Politikai klaszterek • 6 klaszteres megoldás • 935 eset lett besorolva, missing: 6,7% • stabilitás tesztek (véletlen sorrend, más módszer, több időpont) • Klaszterek megoszlása: • Klaszterek jellemzése: 1: kormánypárti baloldali (mag) 2: balközép ex-kormánypárti 3: elforduló elégedetlen, közép 4: mérsékelt ellenzéki, jobbközép 5: jobboldali ellenzéki (mag) 6: radikális jobboldali

7. A bal/jobb oldal minimális és maximális „piaca” • Radikális/mérsékelt tábor potenciális „piaca”; • Nem szavazók

8. Legalább két dimenzió megkülönböztetése: kormány-ellenzék (bal-jobb) illetve radikális-mérsékelt • hipotézist alátámasztja: politikusok közelség-távolságának elemzése (MDS, klaszter, hálózati elemzés) • nem csak a vezető politikusok a fontos szereplők mindkét oldalon: Szili, Kósa, Retkes és Sólyom (F statisztika)

9. Network becslés • Válaszadók politikai networkjének egocentrikus megközelítése • 1000 fős CATI megkérdezés – Forsense omnibusz – 2008 szeptember, 2009 október • Hány olyan ember van az Ön közvetlen környezetében, akivel szokott politikáról beszélgetni? • Ezek közül mennyi rokon/családtag, barát, kolléga, ismerős • Hány olyan ember van az Ön közvetlen környezetében, akiről tudja, hogy melyik pártra szavazna, vagy melyik párt rokonszenves számára? • Ezek közül tudomása szerint hányan támogatják a FIDESZ-t, MSZP-t,…

10. Az egyes pártok támogatottságnak megbecslése az egocentrikus politikai hálózatok segítségével • Nem válaszolás kezelésének egy lehetséges módja • Válaszolók alapján becsülünk? • Másodlagos preferencia adatok alapján becsülünk? • Jobban tudjuk becsülni a kis pártok támogatottságát? • Főleg ha van kognitív gát egyes pártok támogatásának elismerése mögött! • Pártok társadalmi reprezentációját látjuk?

12. Network becslés • Sokkal lassabban alakul át, mint a „normál” pártpreferencia (LMP) • Látencia csökkénes (MSZP?) • Befolyásolja, hogy az egyes szavazótáborok mögött milyen státuszú szavazók állnak (SZDSZ)

13. Törésvonalak • A politikai pártszimpátia jelenleg elsőszámú törésvonal az élet sok szegmenségben • Hogyan mennek a dolgok az országban? • Beoltassuk magunkat H1N1 ellen? • Bizalom az egyes intézményekkel kapcsolatban (pl: Rendőrség) • A politikai táborok identifikációja viszont nagyon nehéz kemény háttérváltozók alapján (és egyre nehezebb) • Vajon a pártok értékrendek alapján jobban klasszifikálhatók –> megvan az egyes pártoknak a piaca?

14. Közmorál indexek vs pártok • értékek egyszerű megközelítésben (lásd még: szabadság, rend, egyenlőség stb.) • két nagy párt között nincs különbség (gyűjtő-pártiság); • kispártok jelentősen eltérnek a két „nagy” párttól és az átlagtól is (réteg-pártiság) • Életkor, regionalitás szerepe (minden érték-, és minden politikai változónál) • ellentmondó politikai ideológiai elköteleződés (gazdasági liberalizmus/jobb vs. baloldal; egyéni felelősség, piac-pártiság, vállalati szabadság stb.)

15. Értékcsoportok • Sok dimenziós értékfogalom: általános erkölcsi/nevelési elvek és gyakorlati moralitás, baloldali-jobboldali és liberális-konzervatív értékek (vallás, poszt-materializmus, lokalitás, intézményi bizalom, demokratikus attitűd, szolidaritás, intolerancia, környezettudatosság, kapcsolatok, szabadidő és a politika fontossága stb.) • EVS 2008 (1500 fős személyes kutatás, Forsense, Pázmány Egyetem, NKTH) • Meghatározó attitűd dimenziók kiválasztása (48 alapváltozó) • Módszer: Klaszterelemzés (többféle módon kombinálva) • 6 klaszter - az érték dimenziók alapján homogén csoportok

16. Értékek vs pártok *Standardizált reziduálisok!

17. Értékek vs pártok • Okok: • Fidesz/MSZP -> néppártosodás • Kis pártok: kevés eset – módszertani problémák *Standardizált reziduálisok!

18. Köszönjük a figyelmüket!