Szervetlen kémia Nemesgázok

1. Szervetlen kémiaNemesgázok • Általános tulajdonságok • Elektronszerkezet: ns2 np6 • Egyetlen elem, ami atomos állapotban természetben előfordul • A zárt elektronhéj miatt meglehetősen inertek, a magasabb rendszámúak • laboratóriumi körülmények között reakcióba vihetők: XeF2, KrF4, BaKrO4 • Szilárd halmazállapot: „molekularács” – diszperziós kölcsönhatásokkal • Legelterjedtebb felhasználás: fénycsövek, izzólámpák töltése • - kisnyomású nemesgáz (általában keverék) + többnyire kevés Hg vagy fémsó • - feszültség hatására elektromos kisülés → ionizálja a gázt • - szabaddá váló elektronok gyorsulnak a feszültség hatására, ütköznek a • gázfázisban levő atomokkal, ionokkal, ezzel gerjesztik elektronjaikat. A gerjesztett • elektronok visszakerülve az alapállapotba UV és látható fotonokat sugároznak ki. • Hélium (He) • H után a leggyakoribb a világegyetemben, s legkönnyebb → léghajók, léggömbök • Előállítás: földgáz cseppfolyósításakor gázfázisban marad, uránkőzetek hevítése • Hűtőanyag szupravezető mágnesekben • He-Ne lézer különböző műszerekben

2. Szervetlen kémiaNemesgázok • Argon (Ar) • Föld légkörének 0.93 %-át alkotja • Előállítás: cseppfolyós levegő frakcionált lepárlásával • Védőgáz fémkohászatban, ívhegesztésnél • Hőszigetelt üvegben az üveglapok között • Élelmiszeriparban csomagológáz • Kripton (Kr) • Előállítás: cseppfolyós levegő frakcionált lepárlásával • Izzólámpa töltőgáza (Bródy Imre, TUNGSRAM) • Xenon (Xe) • Elsőként előállított nemesgáz vegyület: Xe[PtF6]. • Előállítás: cseppfolyós levegő frakcionált lepárlásával • Xeonlámpa töltőgáza (vakuk) • Űreszközök ionhajtóművének hajtóanyaga (ionizációs kamrában ionozálják, • majd az ionokat elektromos térben felgyorsítva kilövik. Kis, de hosszú ideig • egyenletes hajtóerő: bolygóközi utazásra optimális. • Radon (Rn) • Radioaktív háttérsugárzás 40 %-a, forrása a kőzetekben levő rádium. • Összegyűlik a lakóhelyiségek légterében. Tüdőrák 2. leggyakoribb okozója.