„Mindenki mondja a magáét”

1. „Mindenki mondja a magáét” A vita és a meggyőzés: - A vita - A meggyőzés - A manipuláció

2. A vita Mit értünk vita alatt?! A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vita a versengő magatartás jellemzője Tulajdonsága: • Mindig két fél vesz részt benne • Vélt, vagy valós ellentéteken alapszik • Hogy hová vezet/mivé fajul, a vitában résztvevőktől függ (milyen eszközöket használnak, betartják-e a vita jórészt íratlan szabályait.

3. A vita Igaz-e a megállapítás?! A vita jellegét a kiváltó ok/konfliktus határozza meg. Kiváltó okok lehetnek: Valóságos tárgyi alapon nyugvó ellentét: Érdekellentétek Felfogásbeli és kulturális ellentétek: Ízlésbeli különbségek Alapvető nézetkülönbségek Eltérő erkölcsi normák Eltérő értékítéletek IGAZ

4. A vita Az eszményi vita sajátosságai • A vitatkozó felek érveiket tárgyilagosan adnák elő • Figyelnének egymás állításainak tartalmára • Mérlegelnék a másik által elmondottak helytállóságát • Nem sértenék meg egymást Eredménye: konfliktusaink feloldása, vagy kompromisszum létrehozása A valóság ma: • A viták tele vannak durvasággal • Ezek egyre újabb konfliktusokat teremtenek • A felek érveléséből hiányzik a logika • Egymás iránti elemi tisztelet hiánya

5. A vita Hallgassuk meg egymást! Ha ez nem történik meg: • A vita témája megváltozik – részletkérdések előtérbe kerülése • Egyszerre beszélnek – hogy ne kelljen a másik érveit „meghallani” • Hiányzik a vitából egymás mondanivalójának megértése • Érvek hamar kifogynak – ugyanazt ismételgetik Ilyen feltételek között soha nem jön létre egyesség

6. A vita Alapvető stratégiák: - „A kölcsönös feszültségcsökkentés stratégiája” (Osgood) (engedmények/gesztusok szerepe) - Problémamegoldó stratégia lépései: - a konkrét konfliktus megfogalmazása (az ellentétek tárgya, jellege, mélysége) - milyen erőfeszítések kellenek a probléma megoldásához - a problémát tudatosan megoldani akaró magatartás

7. A vita Vitatípusok: • Kompetencia vita ( a partnerek helyzetével kapcsolatos) • Definíciós vita ( a nézeteltérés pontos körülhatárolása) • Tétel vita (állítás cáfolása) • Érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása) • Elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén)

8. A vita A vita szakaszai: • Konfrontációs szakasz (A véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást) • Nyitó szakasz (A vitázók szerepei/elköteleződései nyilvánossá válnak; elhangzanak a vitatott állítások és ezek bizonytalanságai; ezek teszi lehetővé a véleménykülönbségek feloldását) • Érvelési szakasz (kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése, vagy elfogadása) • Záró szakasz közös következtetések, következmények: egyetértés, kompromisszum, külső személy döntésével; véleménykülönbség fennmaradásával

9. A vita A vita és vitázó viszonya Mikor tárgyilagos egy vitázó?! - állításait független vagy külső forrással alátámasztja - érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó - a vitapartner állításait követi, és reagál azokra - lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére - elismeri a tévedés lehetőségét

10. A vita A vita és vitázó viszonya Mikor személyeskedő egy vitázó? - a vitapartnert sértően jellemzi - a vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában - a vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését - a vitapartner érveléseinek akadályozására, megzavarására törekszik - a partnert nem tekinti egyenrangúnak

11. A vita Meggondolandó! Durva sértő megjegyzések • Durva közbevetések – személyeskedések • Az egyik fél vitatkozási stílusa hat a másik fél stílusára • Az előző vita stílusa kihat az elkövetkezőkre • A metakommunikatív jelzések szerepe: nem mondjuk ki érzelmeinket, de tükröződnek rajtunk • A tárgyról a személyre tolódik a hangsúly (Érzelmileg közelállók sértegetése – tettlegesség) Érvelések hatása egy vitában: • Az elsőt jegyezzük meg, az alapján ítélünk • Disszonancia – mást érzek és mást cselekszem • Kognitív disszonancia – cselekvések utólagos igazolása

12. Meggyőzés Mit is jelent a meggyőzés?! Azt a folyamatot nevezzük meggyőződésnek, melynek során egy közlés befogadójának vélekedése, attitűdje (viselkedése) megváltozik a közlés hatására. Lehet szándék nélkül (pl. modell-követés), és szándékosan viselkedést befolyásolni Fontos kritériuma: Tudatos tevékenység mindkét fél részéről! Miért? Ha nem akkor az már nem meggyőzés, hanem manipuláció!

13. Meggyőzés A sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból • A kommunikátor • Az üzenet • A hallgatóság • A csatorna A kommunikátor • Minél megbízhatóbb a forrás, annál meggyőzőbb • Személyes kötődések • Példakép

14. Meggyőzés A sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból Az üzenet • Akkor érhet célba, ha van megfelelő motiváció és kapacitás a kognitív munkára (személyes érdekeltség) • Ismerősségi hatás – sok ismétlés miatt egyre kedvesebb lesz számunkra • Kétoldalú meggyőzés – tartalmazza a lehetséges ellenérvek cáfolatát is • „Beoltás” elmélet (McGuire) – aki még soha nem volt kitéve ellenérveknek, azt az erős „támadás” befolyásolhatja Negatív hatású üzenet: • Egyoldalú meggyőzés • Erős kognitív disszonancia

15. Meggyőzés A sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból Hallgatóság • A motiváltsági szint • Kognitív kapacitás • Személyes érdekeltség növelése Csatorna • Közvetlen csatorna: személyes találkozás • Közvetett csatorna: sajtó rádió, televízió internet

16. Meggyőzés A meggyőzés folyamatmodellje Első kidolgozója: Arisztotelész 1. forrás (ethos) Mutatkozzék egyenes jelleműnek, és megbízhatónak 2. üzenet (logos) A közönség már meglévő hiedelmeinek a figyelembevételével kell kifejteni 3. a közönség érzelemi (pathos) Feltétlenül vegyük figyelembe, mert másképp reagál a mérges és a jókedvű ugyanarra. Egy üzenet meggyőző hatása legalább őt lépés eredménye (McGuire): 1. Figyelem 2. Megértés 3. Elfogadás 4. Megtartás 5. Viselkedés

17. Meggyőzés Mikor lesz eredményes a meggyőzés?! Tanulás elméleti modell szerin akkor, ha mind a négy szakaszban eléri a befogadót: • Az üzenet ragadja meg a befogadó figyelmét • Az üzenethordozó érveket a közönség értse meg • A befogadó sajátítsa el az érvelést, és fogadja el igaznak • Mindig a „tanultaknak” megfelelően viselkedünk, amint erre ösztönöz valamilyen előny

18. A vita A vita szakaszai: • Konfrontációs szakasz (A véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást) • Nyitó szakasz (A vitázók szerepei/elköteleződései nyilvánossá válnak; elhangzanak a vitatott állítások és ezek bizonytalanságai; ezek teszi lehetővé a véleménykülönbségek feloldását) • Érvelési szakasz (kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése, vagy elfogadása) • Záró szakasz közös következtetések, következmények: egyetértés, kompromisszum, külső személy döntésével; véleménykülönbség fennmaradásával

19. Meggyőzés Meggyőző módszerek A kognitív csúsztatás a manipulációs eljárások egyik alapelemeként az a bedobott szó, ami elindítja a befogadót a kívánt irányba. • Erénykapcsoló: - alkalmazása során eredeti jelentésükben pozitív szavakkal társítják a felépítendő terméket, személyt; demokrácia, szabadság, fejlődés, haza, igazság stb. • Méregkapcsoló: - a szókapcsolatokban negatív, félelmet, elutasítást keltő elemeket használnak fel: háború, népirtás, diktatúra, hegemónia stb. • Tanúbizonyság kapcsoló: használata során valamilyen megfellebbezhetetlen igazságra (tudomány), köztiszteletben álló tekintélyre véleményformálóra vagy történelmi személyiségre való hivatkozással próbál célt elérni • Konformitás kapcsoló: - ebben az esetben a szolidaritásra, a kollektív cselekedetekre, a tömegek megnyerésére, a közösségi érzelmek felkorbácsolására próbálnak a befolyásgyakorlók hatással lenni. Különösen a politikai mozgalmak rendezvényein alkalmazzák ezt a technikát.

20. Manipuláció Mi a különbség meggyőzés és manipuláció között? A meggyőzés mindkét fél részéről tudatos szándékos, míg a manipuláció csak a manipulátor részéről tudatos és szándékos! Mi is a manipuláció? Tulajdonképpen olyan hatások kiváltása, melyek az emberek megtévesztésén vagy félrevezetésén alapszanak.

21. Manipuláció Mi szükséges az eredményes manipulációhoz? A pszichológiában való jártasság, hogy előre lehessen jelezni a tevékenység által kiváltott hatást. A legtöbb esetben a manipuláció információk eltitkolásán vagy töredékes tájékoztatáson alapszik: Olyan embereket lehet legkönnyebben manipulálni, akiknek nincs meg a lehetőségük (vagy képzettségük) a problémával kapcsolatos teljes körű tájékozódásra, ezért nincs ellenérvük a manipuláló állításaival szemben. A manipuláció lényege, hogy úgy valósítjuk meg céljainkat valakin keresztül, hogy azt az ő sajátjaként tüntetjük fel.