Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta

1. Hasonlóak és különbözőekA párkapcsolati elégedettség diádikus vizsgálata az egyéni coping stratégiák tükrében Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta

2. „Hasonló a hasonlónak örül”?vagy „Ellentétek vonzzák egymást”?

3. Stressz, stresszor • A szervezet nem specifikus válasza bizonyos megterhelésre. (eustressz vs distressz) (Oláh, 2004; Stauder, 2007) • Olyan negatív érzelmi állapot, amit általában biokémiai, élettani, kognitív és viselkedés szintű változások kísérnek, melyek a megterhelő esemény megváltoztatására vagy a hozzá történő alkalmazkodás javítására irányulnak. • Stresszorok: mindazon külső vagy belső ingerek, melyek általános fiziológia riasztást hoznak létre a szervezetben.(erős, hosszantartó vs gyenge, átmeneti)

4. Selye János (1956) : Általános Adaptációs Szindróma • Stressz hatására bekövetkező aspecifikus élettani változások összességét Általános Adaptációs Szindrómának (GAS) nevezte.

5. Stressz és megküzdés • „Nem a stressz az, ami megöl bennünket, hanem a stresszhez való hatékony alkalmazkodás teszi lehetővé azt, hogy éljünk” (Vaillant, 1984 ). • Minden olyan viselkedéses vagy kognitív megnyilvánulást megküzdési stratégiának tekintünk, amely az adott esemény által létrehozott stressz redukálására irányul.

6. Lazarus (1966) : Kognitív Tranzakcionalista Coping modell • A viselkedés: a személy és a környezet közötti dinamikus kölcsönhatás eredményeként jön létre. • A coping (minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén a külső/belső hatásokat próbálja kezelni, amelyek felülmúlják a személyes forrásait) központi változóként van jelen, a tranzakció moderátoraként. • Elsődleges minősítés: veszélyesnek tekintjük-e a helyzetet? • Másodlagos minősítés: a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal képesek vagyunk-e befolyásolni a helyzetet?

7. Megküzdési (coping) stratégiákKopp, 2005 • Problémaközpontú megküzdés • Emócióközpontú megküzdés • Támogatáskérés (nők között gyakoribb) Hatékony megküzdési stratégia magasabb élettel való elégedettség (McCrae és Costa, 1986) A stressz mindennapi életünk része házasságunkban, párkapcsolatunkban is döntő tényezőként van jelen Jó házastársi kapcsolat jó egészségi állapottal jár együtt (Balogh et al., 2006)

8. „Egy házasság akkor nevezhető sikeresnek, ha tartós és stabil, a társadalmi elvárásoknak eleget tesz, a benne élők elégedettek vele, jó minőségűnek ítélik és egymással szembeni magatartásukban, viszonyulásukban is ez tükröződik”(Gödri, 2001, 11).

9. Párkapcsolati elégedettség I. • Az elégedettség nagy egyéni különbségeket rejt magában • A legfontosabb elégedettséget okozó tényezők Stinnett és Stinnett nyomán (Horváth-Szabó, 2006) • A személyiségjegyek és a kapcsolat hossza, mint elégedettséget befolyásoló tényezők (Bouchard és Arseneault, 2005) • HEXACO modellel végzett újabb kutatások a hasonlóság témakörben (Lee et al., 2009)

10. Párkapcsolati elégedettség II. • A házasság minőségének, sikerességének próbaköve a konfliktusok, problémák kezelése (Cramer, 2002) • A házassági kapcsolat minőségét a házastársak közötti interakciók mennyisége és minősége is tükrözi Partnerkapcsolatok sikeressége számtalan tényező bonyolult befolyásolásának függvényében valósul meg

11. Hipotézis • Hogyan hat a kapcsolat elégedettségére, ha a párok tagjai hasonlóak ill. különbözőek? A hasonlóság jelen tanulmányban nem a fenotípusra vonatkozóan kerül előtérbe, hanem a megküzdési stratégiák szempontjából. • Stressz helyzetekben alkalmazott megküzdési módok megegyezése vs. eltérése a partnerek nő és férfi tagjainál milyen hatást gyakorol kapcsolatuk elégedettségére? • Azok a párok, akik azonos coping stratégiát alkalmaznak elégedettebbek lesznek párkapcsolatukkal, szemben azokkal a párokkal, akiknek tagjai különböző megküzdésűek.

12. MódszerekRésztvevők: • 52 pár, ebből 14 élettársi kapcsolatban és 38 házasságban él • Részvétel feltételei • A férfiak átlagéletkora 34,5 év (szórás: 6,38), a nők átlagéletkora 31,5 év (szórás: 5,51) • A vizsgálatban való közreműködés önkéntes alapon szerveződött, a párok ezért semmilyen juttatást nem kaptak

13. MódszerekVizsgálati eszközök: • A vizsgálatban három különböző kérdőív felvételére került sor: • Coping Inventory for Stressful Situations (CISS-48) • Dyadic Adjustment Scale (DAS) – hazánkban még kevésbé alkalmazott eljárásként tartják számon • Relationship Assessment Scale (RAS)

14. CISS-48egy megküzdési módokat feltáró kérdőív • Endler és Parker (1994). • feladatközpontú megküzdés (16 tétel) • emócióközpontú megküzdés (16 tétel) • elkerülésre irányuló megküzdés (16 tétel). • A válaszadás 5-fokú Likert - skálán történik, attól függően, hogy a vizsgálati személy mennyire ítéli saját magára jellemzőnek az adott állítást, ha problémahelyzettel szembesül

15. DASalkalmazkodási skála • Spanier (1976) • 32 item, 4 faktor • elégedettség (10 item) • kohézió (5 item) • konszenzus (13 item) • érzelmek kifejeződése (4 item) • Házastársak és élettársi kapcsolatban élők diádikus tesztelésére egyaránt alkalmas • A skálán 0-151 pontszám érhető el • Két nominális attribútum kivételével a válaszadás Likert - skálán történik

16. RASkapcsolati elégedettség skála • Hendrick (1988) • 7 kérdés • válaszadás 5 fokú Likert-skálán • diádikus tesztfelvétel • Korreláció RAS és DAS elégedettség skála tekintetében (r = 0,834 p<0,01), mely összhangban van az 1988-as eredményekkel: DAS teljes és RAS (r = 0,80 p<0,05) ill. DAS elégedettség skála és RAS (r = 0,83 p<0,05)

17. MódszerekVizsgálat lefolytatása • Mindhárom kérdőív kitöltésére egyszerre került sor a párok férfi és nő tagjainál • A kérdőívek felvétele anonim módon történt • Párok egymástól való megkülönböztetése kódszám alapján • A kérdőívek kitöltésén kívül, a nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség, jelen párkapcsolat kezdetének éve vagy házasságkötés éve kérdésekre kellett választ adni • A vizsgálatban való részvétel kb. 30-40 percet vett igénybe

18. Eredmények I. • A CISS-48 kérdőív értékelésekor került sor a párok két csoportba sorolására, az alapján, hogy a pár férfi és nő tagja a három megküzdő stratégia melyikében érte el a legtöbb pontot • Legmagasabb pontérték elérése a pár tagjainál azonos vagy különböző megküzdési mód típusában történt • 52 párból 30 azonos (feladat-feladat coping) és 22 különböző módon megbirkózó pár. Az utóbbi megoszlása: 19 pár feladat – érzelem coping és 3 pár feladat – elkerülő coping stratégiákat alkalmaz

20. Eredmények II. • Az adatok elemzése függetlenmintás T- próba alkalmazásával történt • Az eredmények szignifikáns különbségekről számolnak be

21. A két csoport DAS és RAS skálákon elért átlagpont értékeinek különbségei

22. Eredmények III. Megküzdés a nemek tekintetében: a kevert mintás varianciaanalízis eredményei

23. Megküzdés a nemek tekintetében

24. Megvitatás • Az eredmények alátámasztják a hipotézist, miszerint a megküzdés tekintetében hasonló párok elégedettebbek a kapcsolatukkal (A hasonló coping stratégia jelen tanulmány értelmében csak a feladatközpontú férfi és feladatközpontú nő esetében került a középpontba) • Evolúciós pszichológiai magyarázat • Szociálpszichológiai magyarázat

25. Összegzés • A személyiség választásaiban, az életet befolyásoló elvekben, az értékorientációk során a hasonlóság mértéke a meghatározó. • Vizsgálat eredményeinek tükrében a megküzdésben való hasonlóság nagy hatással van arra, hogy miként értékeljük párkapcsolatunkat. • A hasonlóság biztonságot nyújt, segíti a kapcsolat továbbfejlődését. A különbözőség izgalmat és elevenséget kölcsönöz a kapcsolatnak. • Megállapítható, hogy a megküzdési módok tekintetében bizonyosságot nyert az elv: „Hasonló a hasonlónak örül”.

26. Néhány nyitott kérdés • A hasonló megküzdés magasabb elégedettséggel párosul, de a párok hasonló coping stratégiája az együtt töltött idő folyamán idomult egymáshoz vagy eleve elrendeltnek tekinthető-e? • Az elégedettség nem tekinthető a házastársak egy adott időpontra jellemző szubjektív értékelésének, sokkal inkább egy olyan görbének, mely a szubjektív értékelés időbeli ingadozását is szemlélteti. Vagyis az elégedettség csakis úgy értelmezhető, ha ismerjük az azt megelőző s követő időpontokban mért értékeit?! • Amennyiben szerepet játszik az azonos megküzdés a kapcsolat elégedettsége szempontjából, akkor az elváltak nagy részénél különböző copingú párokat feltételezhetünk? • Kizárólag a feladat-feladatorientált párok tagjai ítélik kapcsolatukat elégedettebbnek vagy az érzelem-érzelem ill. elkerülő-elkerülő megküzdési stratégiát alkalmazó partnerek esetében is helytálló ez a megállapítás?