„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz

1. „Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János

2. A Közelkép első fejezete • Nagyrészt a Bértarifa-felvétel és a KSH Munkaerő-felmérés mikroadatain alapul • Vállalati illetve egyéni panelek (két vagy több megfigyelés ugyanarra az egyénre vagy cégre) • Minden állítás 2008-2009-re vonatkozik • Nemzetközi adatok: ILO-EU

3. 2008-2009: számos híradás arról, hogy a vállalatok hogyan próbálják elkerülni a tömeges leépítéseket, és az állam ezt miként támogatja • Mégis, az adatok arra utalnak: Mo. nem tartozott azon országok közé, ahol a puhább megoldások (bércsökkentés, munkaidő-rövidítés) érdemben tompították a válság következményeit

4. Mit várunk? • Egy sor munkapiaci elmélet L erős volatilitását és w stabilitását jelzi előre (monopol-szakszervezet, hatékony alku, implicit szerződések, intertemporális helyettesítés) • Nem várunk egyoldalú L-alkalmazkodást, ha magasak az alkalmazkodási költségek és jelentős a vállalat-specifikus tudás szerepe *** • Európában a mostani válságot is elsősorban a foglalkoztatás sínylette meg. A reálbér csak 5 országban csökkent, ott sem nagy mértékben • De több európai munkaerőpiacon (D, A, CZ, SLO, baltiak) erőteljes bér- és munkaidő-alkalmazkodás

5. Különbözött-e Mo. az európai átlagtól? • Látszólag nem sokban • Viszonylag erős, de nem kirívó GDP-visszaesés • Átlaghoz közeli foglalkoztatási hatás • Átlaghoz közeli munkaidő-csökkenés • Kismértékű reálbércsökkenés

9. De a makro-adatok félrevezetőek! Költségvetési szektor: Foglalkoztatás közmunkások nélkül: -0.4%. Munkaidő-csökkenés közmunkások nélkül: valószínűleg <1%. Óriási bércsökkentés fűnyíró-elv szerint Magánszektor: itt a teljes munkainput-csökkenés döntő része létszámcsökkenésből adódott. A reálbér nem változott.

10. Bérek • nem csak az átlagbér nem változott, a béreloszlás sem  ábra • a vállalati átlagbérváltozásokra is csak a minimálbéremelések hatottak • nem látunk átváltást a létszám- és bérváltozások között Kereset (eFt)

11. Munkaidő • 55% esetében nem változott • a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés ( ábra) • nem látunk átváltást a létszám- és munkaidő-változások között • A csökkentések vszleg nem terjedtek túl a támogatott körön Megoszlás a havi fizetett munkaidő változása szerint

12. Létszám • Erőteljes ágazati különbségek • Nagyvállalatoknál nagyobb csökkenés • Állami cégeknél kisebb csökkenés • Szakszervezeti jelenlét: kisebb csökkenés • Belföldi-külföldi, régiók: nincs különbség • Sok minimálbéres: nagyobb csökkenés • Viszonylag gyenge kibocsátás-rugalmasság

13. Szakpolitika + Nem terjesztették ki a segélyezést + Csökkentették az ÁFSZ kapacitását

14. Hány munkahelyet sikerült megmenteni? • Természetesen fogalmunk sincs, de a „boríték hátán” végzett számítások alapján: • Alsó becslés: a munkahelymegtartó támogatások 18 ezer emberévet finanszírozhattak volna a minimálbér szintjén • Felső becslés: a támogatott vállalatok állítása szerint 93 ezer fő. Akkor hisszük el, ha nincs holtteherveszteség, nincs kiszorítás és nem gondoljuk, hogy a támogatásban érdekelt féltől származó információ eleve torzított. Akkor emberév, ha minden támogatott állás kitartott 2009 elejétől végéig • Ehhez jön a közmunkán lévők állományának 32 ezer fős növekedése (nem kis részben átminősítésről volt szó!) • Talán 50-125 ezer „megmentett” vagy államilag teremtett állás. A felső becslés erősen túlzó • Az alsó becslés sem elhanyagolható, de nyilvánvaló, hogy a potenciális állásvesztők nagy része valóban elvesztette az állását (U=235 efő)

15. Elbocsátások és felvételek A támogatások valamilyen mértékben fékezhették a munkahely-vesztést, de aligha befolyásolhatták a létszámfelvételeket Az átlagos vállalat létszáma 15%-kal csökkenthető egy év alatt elbocsátások nélkül! Negyedévek, 2007.I. – 2009.III

16. Következmény A válság terhei igen nagy mértékben a kívülállókra terhelődtek • Ifjúsági munkanélküliség: a hatodik legmagasabb növekedés Európában (a nagy vesztesek: Balti 3, IRL, E után)  ábra • A munkából kikerülők körében nagyot romlott a gyors elhelyezkedés esélye  ábra • 20%-os növekedés a nem támogatott munkanélküliek számában  ábra

18. 12 hónapnál régebben munka nélkül lévők elhelyezkedési esélye =1

19. Különösen nagy növekedés azok számában, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást és nem kapnak egyéni jogon támogatást

20. Mi kell a puha alkalmazkodáshoz? • Működő formális intézmények, kiforrott eljárási szabályok (munkaidőszámla, termelékenységi megállapodások, formális nyereségrészesedés) • Kellően nagy botrány: sok megszüntetésre váró munkahely és tárgyalóképes érdekképviselet • Kevésbé magabiztos kormányok

21. Hosszabb táv? • A korábbi válságok tapasztalata szerint a foglalkoztatás csak nagy késéssel áll vissza a kiinduló szintre (beruházások!) • Valószínű, hogy a költségvetés-versenyszféra kontraszt hosszabb távon halványulni fog • A visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák határozott idejű szerződéssel és munkaerőkölcsönzőn* keresztül *) 2007-2009: a legnagyobb növekedés az EU-ban *) 2009-2010: a negyedik legnagyobb növekedés • Még nagyobb külső rugalmasság, de kérdés, hogy ez hiányzik-e a legjobban?