SZOCIOMETRIA, KAPCSOLATI HÁLÓ

1. SZOCIOMETRIA, KAPCSOLATI HÁLÓ Kutatásmódszertan WJLF SZM Pecze Mariann

2. A szociometria szó a latin socius (társ) és metrum (felmérés) szavakból ered. Moreno leírása szerint „a szociometria az emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a személyek elhelyezkedésének tanulmányozása”. Magyarországon Mérei Ferenc tette ismertté és fejlesztette tovább a módszert

3. Az atya Jacob Levy Moreno: “a hálózat a közvélemény boszorkánykonyhája; ennek csatornáin át befolyásolják, nevelik és pusztítják egymást az emberek” A spontán társulások hálózata az intézményes rendszer lappangó háttere A választások megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásnak

4. Moreno szociomertiája Társadalmi értékek: • Együttélés • Együtt dolgozás • Együttes társas élet • Negatív kritériumok is szerepeltek benne • Egyéni Rokonszenvi-ellenszenvi választások rendszere

5. Jakob Lévy Moreno (romániai születésű amerikai pszichiáter) nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria néven vált ismertté és amely az informális (nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsoltatok alapján létrejött) csoportstruktúra feltárását szolgálja. Moreno alaptétele az volt, hogy a spontán társulások hálózata (a munkaközösségben kialakuló kapcsolatok) a státuszokból álló intézményes rendszerek (szervezetek, vállaltok, cégek, stb.) lappangó háttere. Véleménye szerint ugyanis az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. Célja az volt, hogy megpróbálja ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választások módszerével feltárja. Az általa kidolgozott szociometriai módszer, mint vizsgálóeljárás olyan kérdéseket tartalmaz, hogy fontos élethelyzetekben az adott egyén kit választana társául. Moreno gondolatrendszere szerint ezek a választások ugyanis megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásoknak, így az intézményi keretben kialakult lappangó kapcsolati hálózatrendszerről kaphatunk képet. Ezzel a módszerrel így kirajzolódnak a rokonszenvi kapcsolatok, az, hogy az adott munkaközösségben ki kit kedvel, kivel van közelebbi, bizalmasabb kapcsolatban, stb. A válaszok alapján a megkérdezett egyének közötti csoportos kapcsolatok is megmutatkoznak, valamint az egyes személyek helyzete és szorosabb kapcsolatai az adott közösségben. Ez grafikusan is megjeleníthető, felrajzolható.

6. A többszempontú szociometria Mérei Ferenc (1970, Közösségek rejtett hálózata) Célkitűzések: • A közösségről és a kiscsoportokról is kapjunk képet ne csak a társas helyzetekről, egyénről • Hierarchia, funkciók, kapcsolatok jelenjenek meg • A választás motivációit tárjuk fel

7. Mérei Ferenc továbbdolgozta a morenoi módszert, ezt nevezzük többszempontú szociometriának, mely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a társas mezőben, a csoportban, hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző funkcióiról. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladat megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Továbbá választ kaphatunk még olyan kérdésekre is, mint például olyan-e a közösség, hogy a tagok örömmel tartoznak bele, és ragaszkodnak hozzá, vannak-e elszigetelt, magányos egyének, akiknek nincsenek igazán kapcsolataik a közösségben, stb. A többszempontú szociometriai felmérés révén nemcsak a rokonszenvi választásokat, hanem funkció-jellegű választásokatis vizsgálhatunk. Ez utóbbihoz olyan kérdések tartoznak, melyek a közösségi rátermettséget, egyéni tulajdonságokat és készségeket, valamint szakmai hozzáértést vizsgálják. A kérdéseket valóságos helyzethez kötve vagy általánosságban szokás megfogalmazni. A kérdőív kitöltése során az adott csoport, közösség tagjai tulajdonképpen szavaznak arról, hogy az adott tulajdonság, képesség tekintetében kit tartanak a legjobbnak. Bővebben lásd: Lengyel Zsuzsanna (1997) Szociálpszichológia Osiris http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b104/index.html?highlight

8. Többszempontú szociometria A szociogramot, a kapcsolódások hálózatát Moreno mintájára a rokonszenvi választások (kikkel utazna egy fülkében, kinek mondaná el a titkát) kölcsönössége alapján rajzoljuk meg. De a választásokat kategóriánként is összegezzük. A választás ugyanis nemcsak páros kapcsolódást fejez ki, nemcsak azt mutatja meg, hogy kik tartoznak össze, ki kivel szeret együtt lenni, hanem azt is, hogy az adott közösségben kivel, hányan szeretnének együtt lenni, hány szavazatot kap egy-egy tag az egyes választási kategóriákban. Lényeges a többszempontúság elvének az érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a választási kritériumok különféle mérlegelési szempontoknak felelnek meg: 2-3 rokonszenvi kérdés mellett (kinek mondaná el a titkát, kivel jönne össze szívesen a hivatalon, az iskolán stb. kívül is) néhány közösségi funkcióra vonatkozó kérdés is van (vezető, bíró, képviselet magasabb szervek előtt); ezeket kiegészíthetik az egyéni képességekre, a készségekre, a fiziológiaik adottságokra, a népszerűségre, a sikerességre vonatkozó kérdések. Bővebben lásd: Lengyel Zsuzsanna (1997) Szociálpszichológia Osiris http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b104/index.html?highlight

9. Módszer vázlata • Kérdések szerkesztése a csoporttagok választásairól, elutasításairól • Kérdőív kitöltése • Válaszok táblázatba rendezése, összesítése – rajz a csoport szerkezetéről • Elemzés, esetleg megbeszélés

10. A kérdezés (Szociometriai felvétel a nyugati szakirodalomban teszt) Megkérdezzük a vizsgált csoport tagjait, hogy kül. helyzetekben kit választanának/utasítanának el a csoporttagok közül • Érzelmi színezetű reakciót kell kiváltania • Konkrét helyzetre vonatkoznak (ki a legnépszerűbb…) • Reális kérdések (nem „lakatlan sziget”) • Releváns kérdések (10. évf. szalagavató) • Feltételes módban való kérdésfeltevés Elég akár 4-5 jól megfogalmazott kérdés!

11. Kérdéscsoportok • Rokonszenvi kérdések • Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések • Képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó kérdések • Közösségi helyzetre, népszerűségre vonatkozó kérdések

12. A szociometria felvétele • A csoport tevékenységének helyszínén célszerű • A csoport minden tagja legyen jelen • Lehet: kérdőív (célszerűbb) – strukturált interjú • A kérdőív céljától függően 15-40 kérdésből állhat (de kevesebb is elég, ha jó!) • Összeállításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat • 9 éves kor felett írásban, lehetőleg minden csoporttag jelenlétében • 3-5 személy jelölhető meg

13. A válaszok feldolgozása -Szociogram A szociogramon ábrázoljuk a kölcsönös rokonszenvi választások során megjelenő kapcsolatokat • Táblázat készítése a választásokról (adatlaponként (nevenként) történik) • szociomátrix összeállítása az egyéni lapokból Kölcsönösségi táblázat és egyoldalú választások egy hat fős csoportra

14. A válaszok feldolgozása II. • Szociogram készítése • a kölcsönös választások alapján • sok gyakorlatot igényel! • Ahány kölcsönös választás van, annyiszor kötjük össze a személyeket • Jelöljük a nemeket is Egy főiskolai tanulmányi csoport szociogramja (n = 17 -♂ = 8, ♀ = 9)

15. Kvantitatív módszerrel: sorrend a választások száma szerint - senki nem választotta: magányos tag - kimagasló: „sztár” vagy „zsarnok” Jó közösség: - több központ - Nincs magányos helyzetű - Mindenki része min. 1 kölcsönös választásnak Jellegzetes alakzatok (iskola): háromszög, zárt négyzet, csillag, lánc Szociogram - elemzés

16. A csoportszerkezet típusai • halmaz: nincs zárt, sok magányos, társas tér nem strukturált • laza: páros és láncszerű kapcsolatok • egy központú, széles peremű: egy központ, sok magányos (páros, lánc) • tömb: egy nagy tömb, kevés magányos, kicsi perem • többközpontú: több mint 50% zárt alakzatban, legalább két zárt alakzat

17. Alternatív ábrázolások • Szociomátrix (Evans): táblázat, amelyben alcsoportokat tüntetünk fel és az egyoldalú választások is számítanak • Céltábla-szociogram (Northway): négy koncentrikus körben tünteti fel a struktúrát, középen állnak a legtöbb kapcsolattal rendelkező személyek • Konstellációs szociogram (Maissonneuve): egy személy társas mezőjének feltérképezésére szolgál

18. Összesítés • A kölcsönösségi és gyakorisági táblázat alapján végezzük • A kölcsönösségi táblázatban a rokonszenvi választásokat összesítjük • A gyakorisági táblázatot a kritériumok szerinti választások alapján állítjuk össze • Ezek adataiból számoljuk a mutatókat

19. Mutatók csoportosítása • Szerkezeti mutatók (a csoport alapstruktúráját mutatják meg) • A csoportlégkör mutatója (a Lewin-féle társas klímára következtethetünk) • Választási koincidenciák (az alakzat motivációs rendszerére következtethetünk) • Tagolódási dimenziók mutatói (az alakzat hierarchiája, szerepszerű tagolódásának jellemzése)

20. Mutatók • Eloszlási mutató: azt mutatja meg, hogy a csoportban a választások egy kritériumban mennyire egységesek • CM: megmutatja a társas alakzat központjának és a peremhelyzetnek a viszonyát (központi alakzat-befolyás-perem 20-50-30) • Kohéziós mutatók • Kölcsönösségi index: hány %-nak van kölcsönös kapcsolata (85-90) • Sűrűségi mutató: egy társas mezőben egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut (>1) • Kohéziós index: a szocoimetriailag lehetséges kapcsolatok hány %-a realizálódott – teljesítmény

21. A szociometria alkalmazása • Korlátai • a csoport belső viszonyai gyorsan változnak (- ismételjük meg) • Elképzelt válaszok elképzelt helyzetre • Válaszadás racionális, választás nem! • Jogi, etikai problémák (intim szféra sérülése) Csoport elé tárásnál figyelem! Tükör funkció szigorú etikai szabályok (titkosság, monogram v. számozás) • Alkalmazási területek • A vizsgált csoport szerkezetének feltérképezése, torzulás okai • Ismétlésével: csoportfejlődés • Konfliktusok feltárása • Átszervezhetőség lehetősége • Szervezetszociológiában, vállalati szférában mérőeszköz • Csoportvezető munkájának értékelése, programértékelés • Szoc.munkában: Közösségi szociális munka! (korlátokkal)

22. A Közösségek Tükörben: a KT program A Közösségek tükörben egy többlépcsõs pedagógiai célú közösségfejlesztõ program, amelyet az IKP, azaz Iskolai Közösségpszichológiai Mûhelybe tömörülõ iskolapszichológusok csoportkonfliktusok rendezésére alakítottak ki és alkalmaznak osztályokban és iskolai, illetve más szervezetek elsődleges csoportjaiban. A program célja, hogy 1. Feltárja a csoportok tekintélyi és szerephierarchiáját, valamint társas kapcsolatrendszerét a hierarchikus szociometria módszerével; 2. Visszacsatolva a szociometrikus információt a csoporthoz az un. osztálytükör formájában lehetõvé tegye a  feltárt helyzet és a problémák közös megbeszélését különbözõ foglalkozások keretében. 3.Elõsegítse a nehezebben beilleszkedõ tanulók befogadását.Az 1998-99 tanévben a Soros Alapítvány Jefferson Programjától elnyert támogatás révén megteremtõdtek a számítástechnikai - hardver és szoftver - feltételei annak, hogy a KT program hozzáférhetõvé váljék az Intereneten. KT program: együttmûködés a pedagógus és pszichológus között   A programot az iskolapszichológus és az osztályfõnök együtt irányítja. A folyamatban a két felnõtt tevékenysége egymást kiegészíti, mindketten a saját kompetenciájuknak megfelelõ részt végzik.Az elõkészítés során kölcsönösen tájékoztatják egymást a közösségrõl és a módszerrõl, együtt mérlegelik a program célszerűségét adott csoportban és elvégzik az eszköznek a konkrét helyzethez illeszkedõ profilírozását. Az adatok felvétele egyéni munka, közvetlenül a gépen zajlik, a felnõttek jelenléte arra szolgál, hogy követhessék a folyamatot és - ha kell - adjanak további információkat. Az instrukció korrekt megfogalmazása elsõdlegesen a pszichológus feladata,  kézi munkamód esetén  ő szavatolja az adatok bizalmas kezelését is. A csoportvezetõ-pszichológus végzi az értékelést, és készíti el az összefoglaló jellemzést az Osztálytükröt. A Tabló nyilvános ismerkedés az Osztálytükörrel, melyet együtt készítenek elõ. A pszichológus felel az információ szakszerû és az etikai követelményeknek megfelelõ közvetítésért, az osztályfõnök támogató, együtt érzõ módon rendelkezésre áll a gyakran heves érzelmekkel kísért élményfeldolgozás során.   A Nagyító típusú foglalkozáson a pszichológus irányítja a beszélgetést, a pedagógus nyitottan fogadja a gyerekektõl a  gondjaikról érkezõ új információkat és aktívan képviseli saját segítõ elgondolásait. A Mikroszkóp esetében az osztályfõnök már nem külsõ támogató megfigyelõ, hanem az õt közvetlenül érintõ konfliktusokat megtárgyaló partnerek egyike. Az egyéni profil megbeszélésekor az osztályfõnök figyelõ részvétele a diákok igénye szerint történik. A két szakértõ felnõtt a feltárás és a problémarendezés során végig fenntartják konzultatív elemzõ kapcsolatukat azzal a céllal, hogy kiemeljék a hosszabbtávú  pedagógiai stratégia kimunkálását igénylõ kulcsproblémákat. Forrás:http://www.radnoti-elte.sulinet.hu/#top

23. IWIW (WhoIsWho) • 2002. április – Várady Zsolt • Kapcsolatháló 3 dimenziós térképen vált megjeleníthetővé • Önműködő weboldal – itt kialakult kapcsolatok realizálódnak

24. Zhoriben 2007.05.18. hivatalosan is elindult az iWiW egykori fejlesztőinek, vagyis a Virgónak az új nemzetközi szájtja, a Zhoriben (magyarul: "kapcsolat", ejtsd: "zsoriben"). Az alapvetően roma nyelvű közösségi szolgáltatás az iWiW social szoftverén fut, és az a célja, hogy a világ összes roma netezőjét hozza össze egyetlen virtuális közösségbe. A szolgáltatás számos európai nyelven is elérhető. Magyarul azonban nem, mivel az iWiW eladásakor a Virgo lemondott azon jogáról, hogy magyar nyelven készíthessen újabb közösségépítő szolgáltatást.Bár az iWiW-ben az "i" előtag a szolgáltatás nemzetközi jellegére utalt, valójában sohasem vált azzá. a fejlesztők most a cigány közösségi szájt elindításával tesznek egy újabb kísérletet arra, hogy egy valóban országhatárokon átívelő webes közösséget hozzanak létre.

25. Minta kérdőív NÉV EGYESÜLET Születési év . . . . . . . . . . . . . . . Sportág . . . . . . . . . . . . . . . . KÉRDŐÍV 1. Ha a csapat klubdélutánt rendezne, ahová meghívnák barátaikat, ki lenne a legalkalmasabb ennek a megszervezésére? 2. Ha a csapat Dél-Amerikába utazna mérkőzésre és hajón tennék meg az utat, kivel utazna szívesen egy kabinban? 3. Ki a legnépszerűbb a csapatban, kit ismernek a legtöbben? 4. Ha a csapatból az egyik tagot ki kellene jelölni arra, hogy kisebb fegyelmi ügyekben döntsön, ki lenne erre a legalkalmasabb? 5. Ha abbahagyja a sportolást, kivel szeretne társai közül továbbra is kapcsolatban maradni? 6. A csapatban ki tudja lelkesedésével magával ragadni a többieket? 7. Ha az edzőjük megbetegedne, és a csapat egyik tagjának kellene helyettesítenie, ki lenne erre a legalkalmasabb? 8. A csapattagok közül kivel töltene együtt szívesen egy szabadnapot? 9. Unalmas estéken ki tudja jó bemondásaival a leginkább szórakoztatni a többieket? 10. A csapattagok közül ki képviselné legjobban a többieket a szakosztály vezetőségében? Forrás: Vidovics Attila (1999)Sportergonómia: képesség és teljesítménymérés letölthető: http://www.erg.bme.hu/emania/1999/vido0001/index.htm#ide

26. Minta kérdőívek Forrás: http://www.fovpi.hu/fipt/pszicho/szocmh.htm

27. Köszönöm a figyelmet! A diasorozat letölthető: www.peczemariann.extra.hu