A munkavédelem alapjai

1. A munkavédelem alapjai 2013.

3. TITANIC A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországi Belfastban, és elsüllyedésének időpontjában a Titanic volt a legnagyobb utasszállító gőzhajó a világon. Első útján (az angliai Southamptonból New York-ba), 1912-ben a hajó jéghegynek ütközött, és az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétörve elsüllyedt.

4. TITANIC Az építés ára: 1,6 m Font 8 emberélet Egy élet ára: 300 Font – 2,5 évi munkabér

5. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A munkavédelem fogalma, feladatai, eszközrendszere • A munkavédelem jogi, igazgatási és szervezési kérdései • A munkavédelmi törvény • Tárgyi –személyi - szervezésifeltételek

6. A munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják az egészségünket és jól-létünket.

7. Munkavédelem - Munkásvédelem „A munkások jogainak, jó munkafeltételeinek és egészségének intézményes védelme” „A munkával, a munkavégzéssel kapcsolatos mindenfajta védelem” (Grétsy László 1993)

8. A munkavédelem feladata „a dolgozók testi, lelki, szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozásban, a dolgozók körében a munkakörülményekből származó egészségi károsodások megelőzése, a dolgozók védelme az egészségük ellen ható veszélyektől, olyan munkakörnyezet biztosítása és fenntartása, amely a dolgozók fiziológiai és pszichológiai adottságaihoz alkalmazkodik.” (WHO, 1950)

11. Munkavédelmi szabályok rendszere Munkavédelmi norma Alaptörvény Mvt. További törvények Munkáltató belső szabályozása Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Szabványok

12. A magyar munkavédelem története • 1030. „Ius regale minerale” • 1220. bányatársládák, Selmecbánya bányakórház • 1573. bányarendtartás – napi 8 óra • 1824. Huszár Mózes: Az ólom okozta betegség tünetei • 1871. Antal István: a fémek okozta néhány betegség

13. A vasárnapi munkaszünet közegészségügyi szempontból „A munkás nem tekintendő erőműtani gépnek, melynek hivatásszerű munkálkodása csupán a teljesített munka mennyisége szerint ítélendő meg, hanem szellemmel megáldott lényül tekintendő, kinek szellemi feszereje a munka minőségére közvetlen befolyással van.” • Barth László főjegyző • És Dr. NiemeyerPál 1876

14. Történi előzmények • ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelők szóló 1893. évi XXVIII. törvénycikk • „A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak körülményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges” (1. §).

15. Törvényi, jogszabályi háttér • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (1997-es és 2004-es módosításaival) • 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról • 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes r. a munkahelyek kémiai biztonságáról • 26/2000.(IX.30.) EüM r. a foglakozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről • 44/2000. (XII.27.) EüMr. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól • 12/2001.(V.4.) KöM-EüM együttes r. a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről

16. Végrehajtási rendeletek • 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről stb. • 3/2003.(III.11.) FMM-ESzCsMrendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. • 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüMrendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről • 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüMrendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről • 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

17. a 89/391/EGK keretirányelv • Az Európai Unió „munkavédelmi törvényének” tekinthető. • Célja: biztosítani a munkavállalók fokozott védelmet az EU tagállamaiban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi munkavállalóra, kivéve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat. • A munkavállalók egészségéért és biztonságáért a munkáltató a felelős.

18. A munkáltató köteles • felmérni a biztonságot és egészséget érintő kockázatokat • tájékoztatni a munkavállalókat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, megelőző intézkedésekről, elsősegélyről, tűzvédelemről, kockázatfelmérésről; • konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben; • biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka-specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást.

20. A munkavállaló köteles • törődni saját egészségével és biztonságával; • megfelelően használni a gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb.

21. EU irányelvek • 89/655/EGK irányelv a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimum követelményeiről • 90/270/EGK irányelv a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről • 89/656/EGK irányelv az egyéni védőeszközök minimális követelményeiről • 94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről ………

22. 1993. évi XCIII. Tv. A Munkavédelemről Munkavédelem Munkabiztonság Munkaegészségügy Foglalkozás- egészségügy Munka- hygiéné Ergonómia Toxikológia Mhelyi eg. fejlesztés

23. Munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

24. A munkabiztonság • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere (személyi, tárgyi, szervezési feltételek, megoldások, stb.), mely számos tudományág eredményeit integrálja.

25. A munka-egészségügy Munkahigiéne a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése, Foglalkozás-egészségügy a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése

26. A munkahigiéne feladata • kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket; • kidolgozz a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét; • a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat; • a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze; • a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg; • kidolgozza a megelőzés stratégiáját.

27. A foglalkozás-egészségügy feladata • A munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját; • kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; • meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; • a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; • a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; • a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

28. 1993. évi XCIII. törvény célja • szabályozza a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit • megelőzze a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket • meghatározza az állam, a munkáltatók és munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit

30. 1993. évi XCIII. törvény alapelvei • az állam meghatározza a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit • a munkáltató felelőssége ezen követelmények betartása és betartatása • a munkavállaló kötelessége a követelmények maradéktalan betartása jogaik érvényesítése mellett • a jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, melyet a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezhet el

31. Az Mvt. hatálya • Tárgyi: szervezett munkavégzés • Személyi: kiterjed az államra, a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre. Meghatározott esetekben kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodóra (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybevevő, stb.) is. • Területi: a magyarországi munkavégzésre , a külföldi munkavégzésre csak akkor, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, ezek hiányában a nemzetközi magánjog elrendeli.

32. Szervezett munkavégzés A munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

36. A munkáltató alapvető kötelezettségei

37. TÁRGYI FELTÉTELEK

38. Tárgyi feltételek A Mvt. alapján minden munkavállaló számára biztosítani kell: • megfelelő munkaeszköz • munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési, melegedési lehetőség • megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz HEFOP 3.3.1.

40. A Mvt. alapján minden munkavállaló számára biztosítani kell (folytatás): • jelző- és riasztóberendezések • biztonsági és egészségvédelmi jelzések • szükséges mozgástér, be- és leesés elleni védelem • nemdohányzók védelme HEFOP 3.3.1.

42. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

43. Személyi feltételek A Mvt. alapján a munkavállaló rendelkezzen: • megfelelő élettani adottságokkal • megfelelő életkorral • szükség esetén pályaalkalmassági vizsgálattal • egészségi alkalmassággal • megfelelő szakképesítéssel HEFOP 3.3.1.

44. A munkavégzés személyi feltételei • Jogszerű foglalkoztatás • Egészségügyi alkalmasság • Ismeretek • Készség • Jártasság • Munkavédelmi ismeretek • Megbízás az adott munka végzésére

45. Egészségügyi alkalmasság Munkaköri alkalmassági vizsgálat Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat A munkáltató által megjelölt munkakörre, illetve járványügyi szempontból kiemelt munkatevékenységre Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatok

46. MUNKAVÉDELMI OKTATÁS • munkába álláskor, • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, • ezek biztonsági követelményeinek változásakor, • munkaeszköz átalakításakor vagy • új munkaeszköz üzembe helyezésekor, • új technológia bevezetésekor

47. MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott, vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

48. AZ OKTATÁS CÉLJA

49. ISMERET A munkáltató által birtokolt, a munkavállalók részére is átadott, olyan mennyiségű és minőségű információ, amely elégséges a normál munkavégzés során, illetve meghibásodás, műszaki hiba alkalmával, vagy rendkívüli helyzet esetén - a munkavédelmi kockázatokat elkerülő – megoldások, cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.

50. KÉSZSÉG Az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és a munkavállaló bármely, akár váratlan helyzetben és szituációban is tudjaazt, hogy kinek mi a teendője.