A nők szerepváltozása az 50-es években

1. A nők szerepváltozása az 50-es években Dorn Anita andragógia 2007.10.06.

2. Az öltözködés és a divat „államosítása” • 1947:a Magyar Divattervező Művészek Szakszervezete divatbemutatót rendezett • Az Asszonyok 1948. februári száma szorgalmazta a konfekcionált típusruházat kialakítását. • 1949-ben megjelenő Nők lapja praktikus tanácsokat adott a polgári ruhadarabok átalakításához • 1948-49 után már korántsem a divatkövetés volt a legfontosabb kérdés,hanem a minimális ruházati szükségletek kielégítése • Uniformizált öltözködés korszaka következett • Megváltozott a női ideál • Az 50-es években kezdett megszűnni az anyaghiány

3. Nagy divat volt:a kockás,az apró pepitától a nagykockás szövetig,illetve a kétrészes tavaszi szövetruha • 1950 januárjában a flanel lett a divat • Új divatlap,az Eza divat 1950-51-es számában úgy vélte,hogy az egyszerűség a divat irányzata • Ez a divatlap a magyar nők legjobb olvasmánya lett • 1951:ritkák a divattal és az öltözködéssel kapcsolatos írások a Nők lapjában • A közel egyformán öltözködő tömegben nem lehetett megkülönböztetni pusztán a ruházata alapján senkit,az öltözködés elvesztette társadalmipozíció-jelző szerepét

4. 1950-re már nemcsak az „öncélú divatozás” vált elítélendővé,de „kispolgári szokássá” minősítették a lakkcipő viseletét,valamint a rúzs,a smink és a körömlakk használatát is • A vezető pocíziókat betöltő nők többsége egyszerű,általában barna,angol szabású kosztümöt viselt fehér blúzzal • A ruhák kiválasztásánál az olcsóság és a beszerezhetőség vált meghatározó szemponttá • Az 50-es évek elején a választék beszűkült • A nők többsége kartonruhát,szoknyát és kockás flanelblúzt viselt • A „kényszerpuritanizmus”,az overall és a lódenkabát egyhangúságát csak a „jampecdivat” próbálta megtörni

5. A jampeclányok szűk szoknyákat és zsákkabátokat viseltek,általában lófarokba font vagy dauerolt frizurával • Később ők hordták elsőként a farmert is • A jampecek feltűnő viseletéhez társultak az egyéb feltűnőnek minősített szokások:mint például a vad tánc • Az egyéni tervezést háttérbe szorította a divattervezés • A divatirányító szalonok helyébe 1950-től a Ruhaipari Tervező Vállalat lépett • Az állami divatközpont feladata:dolgozó nőknek való,ízléses,célszerű modellekkel ellátni az állami ruházati ipart,a szabószövetkezeteket s a mértékszabóságokat

6. 1952:létrehozták az OKISZ Labort feladatai:- szabásmintákkal,tervezetekkel lássa el a textilruházati szövetkezeteket - meghatározza a különböző ruhaféleségek anyagnormáját - modellkollekciókat állítson össze - divatbemutatókat szervezzen • A ruházati kereskedelem rendszere is átalakult • 1948: létrehozták az Állami Áruházak Vállalatot • A divat és az öltözködés illemtani és erkölcsi kérdéseket is felvetett • A szoknya hossza,a nők nadrágviselete,a jampecek öltözködése gyakran éles vitákat keltő probléma volt

7. 1953 júliusától kezdve számos importárú került forgalomba Magyarországon az NDK-ból és Lengyelországból behozott kozmetikumok,szövetek,román bőrcipők és szovjet karórák. • A ruházkodás mellett ekkoriban már egyre hangsúlyosabbá vált a szépségápolás, és a kozmetikai ipar is kezdett fellendülni. Gyakorivá váltak a kozmetikai bemutatók, amelyek során gyári munkásnők arcát sminkelték • javultak az életviszonyok, kissé lazultak a kötöttségek, és ez lehetővé tette a nők számára is az önmagukkal való fokozottabb törődést.

8. A hímzések, horgolások, szövések nagy pillanata volt ez az időszak. • A lapokban megjelent a sportos nő alakja is, képriportokban mutatták be a síeléshez, korcsolyázáshoz és evezéshez hordható ruhadarabokat. • Míg a korábbi években mintegy „egyenruhába” bújtatott nők jártak az utcákon, az 1954-55-ös év elhozta újra a nőiesség, az egyéniség vállalásának kultuszát.

9. A ruházkodás és a ruházati ellátottság néhány jellemzői • A magyar társadalom ruházkodása igen alacsony színvonalúvá vált • Átlagosan még a váltáshoz szükséges minimális mennyiséggel sem rendelkeztek • A fogyasztók ágyneműállománya általában rendkívül alacsony volt • Számos olyan ruházati cikk volt,amelyekből a lakosság egy darabbal sem rendelkezett. • A nők átlagosan kilenc különféle ruhával rendelkeztek. Ezek többsége a legegyszerűbb szövetruha volt. Elvétve találtak nyári ruhákat, kosztümöket és divatos selyemruhákat. • A családoknak mintegy fele a ruházkodásra fordítandó létminimum alatt volt.

10. A nők jogi helyzetének változása • A magyar nők definiálásánál a példakép a „szovjet nő” volt. • Az új nőideál megteremtése együtt járt a női szerepek megváltozatására irányuló törekvésekkel,amelynek megjelenési formája a nők társadalmi munkamegosztásba való bevonása volt. • Megkérdőjeleződtek az évszázados törvények, szokások és eljárások. • A nők jogi helyzetének változására a gazdaság szerkezetének átalakulása,illetve a második világháború után kialakult nemzetközi helyzet volt hatással.

11. Politikai és állampolgári jogok • Az MDP célja: a nők politikai és állampolgári megítélésének a férfiakéhoz azonos jogi alapokra kerülése, megszüntetve ezáltal a nemek között fennálló jogegyenlőtlenséget. • 1945:A választójogi törvény alapján biztosították,hogy a nők a férfiakkal azonos módon gyakorolhassák állampolgári jogaikat • A nők politikai és állampolgári jogainak általánossá válása rövid idő alatt megteremtette annak lehetőségét,hogy a nők a társadalmi lét különböző területein a férfiakkal azonos jogot élvezhessenek. • A jogszabályok célja:megszüntessék a nők férfiakhoz viszonyított hátrányos helyzetét,mind a köz-és mind a magánélet területén.

12. 1947-es kampányban kiemelt szerepet tulajdonítottak a nők felé irányuló propagandának. • 1947-es választási eredményeket értékelve a kommunista párt nőpolitikájának sikereként tüntette fel,hogy a 402 képviselő között 71 nő található. • A nők 14. életévük betöltésekor a férfiakhoz hasonlóan személyi igazolványt kaptak,így megváltozott társadalmi megítélésük. • A külön igazolvány személyiségi jogaik elismerését jelentette,és ettől kezdve a férjezett nők megszűntek a férj tartozékává válni. • A családon belül,mint szülők is egyenjogúvá váltak a férfiakkal

13. 1945. novemberétől a nő is kinevezhető gyámnak vagy gondnoknak. • Az állampolgári jogok mellett a nők művelődéshez,pályaválasztásához és a férfiakkal egyenlő munkavállaláshoz való jogát is definiálták. • 1945.augusztus 18.-án megjelent rendelet lehetővé tette a nők számára is az állam-és jogtudományi karokra való bejutást. • 1946.október 21-én megjelent XXII. számú törvény valamennyi egyetem és főiskola kapuját megnyitotta a magyar nők előtt.

14. Az új családjogi törvény • A családra vonatkozó törvények módosítása az egyik legjelentősebb gesztus,amely a magánélet területén is megtette az első lépéseket a nemek azonos elbírálása felé. • 1953.január 1-jén életbe lépő Családjogi törvény célja,hogy a családtagok között is megteremtsék az egyenlő elvárások elvét. • A házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak. • A törvény a nő házasság utáni névhasználatát a feleség választására bízta. • A közös vagyonkezelés törvényi előírásai a házasságon belüli egyenlő gazdasági viszonyok megteremtésének jogi alapját hozták létre.

15. Köszönöm a figyelmet!