1 / 55

MARKETING ALAPOK

MARKETING ALAPOK . Előadássorozat a révkomáromi Selye János Egyetemen gazdálkodási szakon nappali tagozaton tanuló hallgatók részére 2005/2006. II. félév. Követelmények. A tantárgy oktatása: kéthetente 4 óra előadás és heti 2 óra szeminárium számonkérés: a szemináriumon és vizsgán

Audrey
Download Presentation

MARKETING ALAPOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MARKETING ALAPOK Előadássorozat a révkomáromi Selye János Egyetemen gazdálkodási szakon nappali tagozaton tanuló hallgatók részére 2005/2006. II. félév

  2. Követelmények A tantárgy oktatása: • kéthetente 4 óra előadás és heti 2 óra szeminárium • számonkérés: a szemináriumon és vizsgán • Tananyag: Veres Zoltán - Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai (BGF-Perfekt,2005.) • Stratégiai marketing CD-ROM (MÜTF kiadás, 2002.), valamint az előadások és szemináriumok anyaga

  3. Bevezetés a marketingbe • A marketing alapfogalmai: • Szükséglet + Információ • Igény + Vásárlóerő • Kereslet + Szándék • Kínálat (Vállalkozók, márkák) • Piac: Vásárlás (üzleti esemény) • Csere

  4. Az üzlet komplex rendszere VEVŐ ELADÓ PIAC KERESLET KÍNÁLAT FOGYASZTÁS TERMELÉS

  5. A csere és a piac A csere az érdekelt felek közötti tranzakció, amelyben nem szükségszerűen van jelen a pénz (tevékenységek cseréje, reciprocitás) A piac az árutermelési viszonyok gazdasági, szervezeti formája, a tömeges és rendszeres árucsere területe, az adás-vételek, árucserék összessége, az árutermelők külön-érdekeinek ütközőterülete. (ld. még piactípusok!)

  6. A piac meghatározottsága • A keresletet meghatározó tényezők • A kínálat előállítását meghatározó tényezők • Makrotényezők, makrokörnyezet • amelyekhez alkalmazkodni kell, és ezért célszerű megismerni, előrejelezni őket • Mikrotényezők, mikrokörnyezet • amelyeket a vállalat befolyásolni tud

  7. Makrokörnyezet • A társadalmi megosztás különböző formáiban, és az adás-vételi tranzakciókban résztvevők számára külső meghatározottság. • Nem tudnak változtatni rajta, csak alkalmazkodni tudnak hozzá. • Célszerű jól megismerni, folyamatosan vizsgálni, kutatni és előrejelzéseket (prognózisokat) készíteni, hogy az alkalmazkodás időben elkezdődjön, és sikeres legyen.

  8. A makrokörnyezet összetevői • társadalmi (Social) tényezők /S/ • műszaki (Technical) tényezők /T/ • ökológiai, természeti környezeti (Environment) tényezők /E/ • gazdasági (Economical) tényezők /E/ • politikai, jogi (Political) tényezők /P/ • /+ Legal, Education/

  9. MAKROKÖRNYEZET (1) • S(social) – Társadalmi tényezők • Demográfiai jellemzők • Társadalmi rétegződés és kapcsolatok • Kulturális tényezők • Fogyasztói magatartás

  10. Demográfiai tényezők 1. • A lakosság lélekszáma (de: háztartások, kutyák, stb.) • Nem és életkor szerinti megoszlás

  11. A NÉPSSÉG SZÁMANEM ÉS ÉLETKOR SZERINT Magyarország 1949. JANUÁR 1.- 2000. JANUÁR 1

  12. Demográfiai adatok, korfa Németországban

  13. Demográfiai tényezők 2. • Családi jellemzők, jelentős változások • Iskolai végzettség • Foglalkozás, nem fizikai szakmák • Jövedelem

  14. Társadalmi viszonyok • A társadalomaz emberek és valamely adott szempontok szerinti homogén csoportjai • Meghatározók az együttélés keretei és viszonyai • az embereknek egymáshoz és a társadalom egészéhez fűződő viszonya, valamint • e kapcsolatok rendszere és azok változásai.

  15. A társadalmi rétegződés • Az egyének szerepe és helye a társadalmi munkamegosztásban (foglalkozás, lakóhely) • A társadalmi-gazdasági csoportosulások • Az emberek viszonya az egyes csoportokhoz, mikroközösségekhez (vallás, párt, lakókör) • Az emberek viszonya a természethez valamint a világegyetemhez

  16. A lakóhely meghatározó szerepe • Régiók, városok, migráció • Lakhely, településtípusok szerint • A lakások típusai • A lakás, háztartás felszereltsége • Természeti környezet (éghajlat, terep) • Idegenforgalmi környezet

  17. Kultúra és értékek • A kultúra azon tanult meggyőződések, hitek,értékekés szokások összessége, amelyek egy adott társadalomban irányítják a fogyasztók (emberek, családok, közösségek) magatartását. • Az értékek a fogyasztók alapvető szükségleteinek és céljainak kognitív képviselői. => a tudatot irányítják

  18. Kulturális tényezők 1. • Fogyasztási kultúrák (pl. táplálkozási-, étkezési-, testápolási-, lakáskultúra, utazási szokások, szabadidő eltöltése, stb.) • Kulturális alapszint, a kommunikációs befogadó készség meghatározottsága • A termékhasználat kultúrája • Kulturális fogyasztás és a kultúra termékei

  19. Kulturális tényezők 2. • Értékrend váltás, életcélok változása (Létra- és hálómodell) • Az etikus gazdaság kérdése • Etnikai és vallási tényezők • Magatartás jellemzők az EU-ban, a fogyasztási kultúra konvergenciája

  20. Fogyasztói szokások, magatartás • Fogyasztási szokások (márkához való viszony: márkahű, márkaváltogató) • Vásárlási szokások (vásárlótípusok) • Életforma, beállítódás (pl divatérzékenység) • Motiváltság (erős, gyenge) • Low- és High-involvement termékek • Trendek a fogyasztói magatartásban

  21. A fogyasztói trendek • A fogyasztói értékrendek változása • az életformák változása, új lakhatási formák • a szabadidő megnövekedése és felértékelődése • a környezetérzékenység erősödése • A fogyasztók különböző generációi • öregedő társadalom • visszafogott középkorúak • sokat költő új fogyasztók • Kulturális konvergencia a fogyasztásban

  22. A fogyasztási szokások konvergenciáját elősegíti • Az új fogyasztók egyforma szocializálódása • A globalizáció: világtermelés, világmárkák • Az idegen nyelvismeret fejlődése • A határon átnyúló információs csatornák

  23. A fogyasztási szokások konvergenciáját nehezíti • A gazdasági különbségek nem a határoktól függnek • Felértékelődnek a nemzeti kulturális és (fogyasztási) hagyományok • A lokális piacok felértékelődnek • A nyelvi megértési nehézségek maradnak • A nemzeti ipar védelme, ipari lobbyk

  24. Kulturális különbségek 1. • NAGY-KONTEXTUSÚ KULTÚRÁK(tág környezet) • fontos a kommunikáció környezete, a metakommunikáció • szabadabb, egyéni értelmezéseknek tág a lehetősége • általában a DÉL (Olaszország, Spanyolország, Görögország) • KIS-KONTEXTUSÚ KULTÚRÁK(szűkebb környezet) • a lényeg a verbális üzenetben van, explicit fogalmazás • egzakt, nem értelmezhető szabadon • általában az ÉSZAK (Németország, Svájc, skandináv országok)

  25. Kulturális különbségek 2. • MONOCHRONIC (M-IDŐS) KULTÚRÁK • egy idős, egyszerre csak egy dologra koncentráló • a cél a lényeg, a „Térjünk a tárgyra!” koncepció • az idő pénz • általában az északi országok •  POLICHRONIC (P-IDŐS) KULTÚRÁK • sok idős, egyszerre több dologgal foglalkoznak • a kapcsolat a lényeg, „Érezzük jól magunkat!” • várjuk meg, biztosan kialakul valami • általában a déli országok

  26. Technical (T): műszaki környezet • Ágazati szerkezet • Agrár- és élelmiszergazdaság • Energetika • Feldolgozóipar • Információs technológia • Infrastrukturális feltételek • Kutatás & Fejlesztés (K+F)

  27. Kutatás & Fejlesztés • A K+F marketing jelentősége • Az innováció gyorsulása és szerepe a marketingben • A fejlesztési folyamat • Nagy felfedezések helyett kis újítások

  28. E => Environment • Ökológiai tényezők, a természeti környezet • A természeti környezet fel- és kihasználása • A természeti környezet átalakítása • A természeti környezet szennyezése • Környezet-szennyező technológiák • Környezet-szennyező termékek

  29. Az ökológiai lábnyom Életmódunk mekkora hatást gyakorol a természetre, vagyis az egyes egyének fogyasztásához szükséges természeti terület nagysága. Ez ma a Föld átlagában: 2,3 hektár (1,9!!!) Egy észak-amerikai polgáré: 9,6 hektár, egy nyugat-európaié: 5, egy afrikaié: 1,4

  30. Az ökológiai lábnyom összetevői 1. Az a szántóföld terület, amelyen az egyén táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető 2. Az a legelő terület, amely az egyén által elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen 3. Az egyén fa- és papírfogyasztásához szükséges erdőterület nagysága

  31. Az ökológiai lábnyom összetevői 4. Az az erdőterület, amely kinek-kinek az egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű széndioxid megkötéséhez szükséges 5. A hal-, rák, kagylófogyasztáshoz szükséges tenger nagysága 6. A lakáshoz szükséges földterület nagysága

  32. A fenntartható fejlődés A fogyasztás és a gazdasági tevékenység azon mértéke és formája, amely nem veszélyezteti az utánunk jövő generációk életfeltételeit, hanem biztosítja, hogy számukra is hozzáférhetők legyenek a szükséges természeti erőforrások

  33. E => Economy • A gazdasági tényezők meghatározó szerepe • A gazdaság fejlettsége, állapota • A gazdaság szerkezete • Húzóágazatok • Jövedelemhelyzet

  34. Meghatározottságok • A munkahely vásárlóerőt, így keresletet teremt • A kereslet kielégítése érdekében bővíteni kell a kínálatot, a termelést, így ez munkahelyet teremt • Növekedésre növekedés, visszaesésre csökkenés a reakció • Konjunktúra <=> Dekonjunktúra

  35. A gazdaság fejlettsége • A GDP alakulása • Időbeli tendenciák • Térségek közötti különbségek • A beruházás és fogyasztás mutatói • Export-import mutatók • A munkanélküliség alakulása

  36. Gazdasági szerkezet • Iparági, ágazati arányok • Vállalati szerkezet • Multinacionális cégek • Vállalati fúziók • A globalizáció

  37. P => Political factors • Politikai tényezők • Világpolitika, külpolitika, belpolitika • Gazdaságpolitika

  38. Politikai környezet • Demokrácia és piacgazdaság: a tőkebevitel alapfeltétele • A piacszabályozása és önszabályozása • Korlátozások • Az állam gazdaságpolitikája és az állami költségvetés kihatásai • Politikai szövetségek • Háborús helyzet

  39. A lobby • Alobbyegy adott piaci részterület legnagyobb hányadát jelentő, gyakran a vezető szereplőket magában foglaló csoportosulás, amely • a makrokörnyezeti hatások megítélése szempontjából azonos, de az állam, a kormányzat szempontjaival néha ellentétes érdekeket képviselő vállalatok halmaza. • A lobby szerepe az állami, kormányzati döntések befolyásolása, a kedvezőtlen hatások kialakulásának megelőzése.

  40. A mikrokörnyezet Melyekre a cég hatással lehet, befolyásolhatja • maga a cég (belső környezet) • közvetlen szállítók • versenytársak • szolgáltatók • kereskedelmi partnerek • vásárlók, fogyasztók • nyilvánosság

  41. A szubmikro környezet • A háztartások illetve egyéni vásárlók • A fogyasztás szintje, fogyasztási statisztika • Fogyasztói szokások • Fogyasztói magatartás • Vásárlói szokások • Vásárlói magatartás

  42. A marketing története • Ipari forradalom – gyáripar – tömegtermelés • Az értékesítés szervezése a XX. sz. elejétől • Kezdetekben az elmélet csak a termelés – elosztás – fogyasztás hármasára épített • A vevők befolyásolásának igénye 1930-tól • A marketing gyors fejlődése a hatvanas évektől

  43. A marketing fejlődésének alapja • Az igények differenciálódása • A verseny fokozódása • A túlkínálat állandósulása • Napjainkra a fogyasztók választási lehetőségei megnövekedtek, mert • a globalizáció, • a mamutvállalatok, • a kereskedelmi láncok szerepe erős

  44. A marketing kiterjedése • Az áruvilágon túl a szolgáltatásokra • Az FMCG-n kívül a termelő eszközökre • A különféle piacokra (pl. pénzpiac) • A non-profit területekre (művészetek, oktatás, egészségügy, környezetvédelem) • A társadalom egyéb területeire (politika, vallás, stb.,)

  45. A marketingfogalom fokozatai • Szűkebben: a fogyasztók igényinek kielégítése érdekében való cselekvések, döntések, tevékenységek • Tágabban: a vállalat egészére kiterjedő a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó szemléletmód, filozófia, magatartás a vevő-orientáció érvényesülése érdekében • Kiterjesztetten:minden értékkel rendelkező jószág cseréje, ami a non-profit területekre is kiterjed

  46. A marketing fejlődésének szakaszai Magyarországon • Marketing, mint elmélet (1970-től oktatás) • Korlátozott marketing (1970-82: piac előtt) • Ösztönös marketing (1982-88: gmk-k) • A marketing importja (1990-95: gyors átalakulás, piacosodás) • A marketing tanulási folyamat (1995-2000: szűkülő piacok, növekvő verseny) • Marketing kényszer a kialakult piacgazdaságban

  47. A marketing gyökere az üzleti döntés • Hányan és kik vásárolnak? • Milyen gyakran és mennyit vesznek? • Milyen portékát vásárolnak? • Mennyit hajlandók fizetni érte? • Hol és mikor vásárolnak? • Kik a versenytársak, milyen a verseny? • Hogyan lehetne támogatni a vásárlást?

  48. Üzleti filozófiák • Termelés-orientált (fő a mennyiség és a termelékenység) • Termék-orientált (fő a minőség) • Értékesítés-orientált (minél többet eladni) • Marketing-orientált (fogyasztás-centrikus) • Társadalmi marketing-orientált (a társadalmi értékekre is odafigyel)

  49. A marketing lényege, tartalma A marketing • filozófia (fogyasztói orientáció) • magatartás (vevőelégedettségre törekszik) • eszközrendszer (marketingmix) • gazdasági és társadalmi erő (életminőség) • szervezeti alrendszer (mit és hogyan) • a csere tudománya (termelő és fogyasztó)

  50. A vevőelégedettség • A korszerű marketing célfüggvénye! • Vevőelégedettség = a termék/szolgáltatás által biztosított előny (hasznosság)*/ – a költség (ráfordítás) */ angolul: „benefit” • A marketingben az érték = a funkció (hasznosság) és a ráfordítások (költségek) hányadosa => É = F/K

More Related