Alapok

1. Alapok Záridő Blende Fénymérés

2. Záridő • A záridő adja meg, hogy mennyi ideig jut a fény a képérzékelőre/filmre • Reciprok szabály: a záridőt mindig tartsuk az objektív fókusztávolságának reciproka felett. Pl.: 300mm-es objektívnél a záridő mindenképpen rövidebb legyen 1/300 másodpercnél.

3. Záridő Záridők ½ fokozat léptékkel:

4. Záridő 1/1000 sec

5. Záridő 1/6 sec

6. Záridő Melyik záridőt mikor használjuk? • Hosszú záridő: 1/30sec-nál több • Használjuk ezt éjszaka, amikor a felvételhez hosszú exponálás szükséges. Használjuk nappal kis nyílással, így a mozgó tárgyak elmosódottabbnak tűnnek. Mindenképpen állvány használat! • Közepes záridő: 1/60-1/2000 sec • Általános fotózáshoz ideális. Használjuk kézben tartott fényképezőgépnél szabvány objektívvel, hogy elkerüljük a kamera bemozdulását. Alkalmas lassan mozgó tárgyak, például kocogó alak fényképezésére. • Rövid záridő: 1/200 sec és annál rövidebb • Gyorsan mozgó tárgyak – ügető lovak, versenymotorok – kimerevítésénél használható

7. Blende • A fényképezőgép hasonlóan felépített az emberi szemhez. Tehát a fény egy kis lyukon keresztül vetül a filmre. A blende ennek a lyuknak a méretét jelöli. Nagyobb fényben kisebb lyukon (tehát kevesebb fény) jut át a képérzékelőre/filmre. • A blendét számokkal jelöljük, de vigyázat! – itt a nagyobb számok kisebb blendét jelentik.

8. Blende Rekeszértékek:

9. Blende f/36

10. Blende f/5.6

11. Blende f/1.8

12. Blende • Mélységélesség: • A szem sokkal precízebb műszer, mint a gépeink. Amikor egy képet készítünk, általában vannak rajta éles, és homályos részek. Megfelelő esetben a téma éles, és a háttér vagy az előtér homályos. A mélységélesség a fotóstól mért sáv ahonnan a kép már éles, és tart addig, amíg éles. Ez a sáv különböző blendeállásoknál más és más. általában igaz a szabály, hogy a fókuszban levő tárgy előtt és mögött a mélységélesség 1/3 2/3 arányban oszlik meg. • A mélységélességről később még lesz szó részletesen.

13. Fénymérési rendszerek • Többzónás fénymérés • Szelektív fénymérés • Spotmérés • Középsúlyozott fénymérés

14. Fénymérési rendszerek • Többzónás fénymérés • A fénymérési módszerek legelterjedtebb típusa. Ez a módszer hozza a legmagasabb sikereredményt. • Több zónára ossza a képet, melyek mindegyikéről egyedi mérést készít. Egyes zónáknak magasabb a prioritása, a végső exponáláshoz a kamera processzora határozza meg az értékeket. A mérőzónák száma gépről gépre változik.

15. Fénymérési rendszerek • Szelektív fénymérés • Ez a fajta fénymérés a képmező kiválasztott részeiről, általában a képmező 7-9 százalékából gyűjti be az adatokat. Trükkös fényviszonyok, például erős háttérfény esetén érdemes alkalmazni, amikor a fotós úgy gondolja, a többzónás fénymérés nem elég hatékony.

16. Fénymérési rendszerek • Spotmérés • A spotmérés szükségképpen a szelektív fénymérés kifinomultabb változata, a képmezőnek csupán egészen kis darabjáról(1-3%) végez leolvasást. Helyes használat esetén különösen pontos.

17. Fénymérési rendszerek • Középsúlyozott fénymérés • A legrégibb fénymérési módszer. Ez a fajta rendszer a képmező középső 70 százalékának átlagát számolja. Meglehetősen egyszerű, gyakran alulexponált, főként ha a képmezőben sok az ég vagy erős a háttérfény. Ezt találjuk a legtöbb fényképezőgépen, főleg az SLR-eken.

18. Kézi irányítású expozíció • Annak ellenére, hogy a fényképezőgépek automata exponáló rendszere igen megbízható, vannak esetek amikor a fényképet készítőnek át kell vennie az ellenőrzést a végső exponálás felett. Valamilyen formában szinte minden kamera biztosítja ezt a lehetőséget. Erről a későbbiekben lesz szó!

19. Amiről szó lesz a következő diasorban • Mélységélesség • Kézi irányítású expozíció • Érzékenység • Képérzékelők • Fájlformátumok

20. ˝Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.˝ - Robert Capa