Szocializáció (második, harmadik előadás)

1. Szocializáció (második, harmadik előadás)

2. Főbb elméleti irányzatai • Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség • Tanuláselméleti – szociális, Bandura: a szocializáció tanulási folyamat és a környezettől függ • Kognitív (v. univerzális) konstruktivista • Pszichoanalitikus • Genetikus (Cattel): a szocializáció genetikailag determinált, az hogy ebből mi valósul meg, a környezettől függ • Etológiai (Lorenz): a szocializáció és az állati viselkedések tanulmányozása

4. Szerepkonfliktusok A megvalósított viselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak

5. A kogníció szerepe a szocializációban A kognitív minősítés szerepe jelentős a szocializáció során, a szociális helyzetek történéseinek címkézésében. Ebben jelentős szerepe van a társaknak, kezdetben persze a szülőknek és családnak: • A szülők kogníciójának szerepe • A gyerek kogníciójának szerepe

6. A szülők kogníciójának szerepe A szocializáció erősen függ: • szülői vélekedések • szülők kognitív struktúrája • szülők kognitív komplexitása • mennyire elérhetők a környezetre vonatkozó információk

7. LeVine szülői kognícióra vonatkozó elképzelése • A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza. • A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak Különbség van abban, hogy: • mennyire vannak tudatában az alkalmazkodásnak • mennyire tudatosul, hogy mihez alkalmazkodnak • az absztrakció milyen fokán gondolkodnak erről • mennyire tudatosan választanak az eszközök között • mennyire reagálnak érzékenyen a környezeti változásokra Három hipotetikus társadalom: agrár-, protestáns- és mai modern társadalom.

8. A gyerek kognitív folyamatainak szerepe • a szocializációs hatások a gyerek kognitív szűrőjén mennek keresztül • a szocializáció összefonódik a szociális kogníció fejlődésével Szociális kogníció: • mások viselkedésének okai (attribúciós elméletek) • bizonyos tapasztalatok és érzelmek közötti összefüggések (belátásos tanulás) • interperszonális cserék és alkuk

9. Kultúra, mint a szocializáció „bölcsője” Egy lehetséges meghatározás: Az egyik generációról a másikra hagyományozódó anyagi és szellemi javak összessége, illetve az életmódok mintázata, ami állandó jelentésű szokásokból és magatartásmintákból áll. 1. Anyagi kultúra Fizikailag érzékelhető tárgyak és alkotások 2. Szellemi kultúra • absztrakt emberi alkotások és elvek • melyek meghatározzák a viselkedést

10. A kultúra szerepe és a kultúra összetevői • hiedelmek • értékek • normák • keret • minta • korlát • magyarázat • jelentés A kultúra rugalmassága előír bizonyos határokat↔ szabadságot is enged ↓ egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak ↓ a kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés

11. A kultúra „hordozóanyaga”:KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció= tájékoztatás, közlés Információ átvitele - a közlő (beszélő, feladó) - és a hallgató (vevő, címzett) között Kódolás: az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a fogadóhoz.

12. A kommunikáció folyamatának jellegzetességei A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok. A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján - belül - kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok) Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába csúszó zavarok, félreértések. Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a hallgatóságot (pl. redundancia). Kontextus: - az adott helyzet ismerete - a kommunikáló felek előtörténete ↓ közös ismerethalmaz

13. A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról

14. A kommunikáció típusai 1. a résztvevők száma szerint - interperszonális – csoportkommunikáció - tömegkommunikáció 2. a résztvevők közelsége szerint - közvetlen - közvetett 3. a közlő szándéka szerint: - szándékos - nem szándékos 4. a kölcsönösség szerint - egyirányú - kölcsönös 5. a résztvevők viszonya, pozíciója szerint - egyenrangú - nem egyenrangú 6. az alkalmazott kódrendszer szerint - verbális - nonverbális

15. Verbális kommunikáció: Az emberi nyelv A verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja - önmagában csaknem teljesen alkalmas mindenféle emberi kommunikáció hordozására - a legbonyolultabb kóddal rendelkezik. A nyelv és a beszéd - kulturális termék - az ember fejlődéstörténete során alakult ki Valamennyi ma ismert nyelv • körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű)

16. Az emberi nyelv egyedülállósága Az állatok jelhasználata - reflexes, az inger jelenlétéhez kötött - a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet - mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt Az emberi nyelvhasználat - a beszélő szándékai irányítják - nagymértékben rugalmas - produktív és kreatív - kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

17. A nyelvi relativitás elmélete(Sapir és Whorf) • A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés • A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. • Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. • A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. • Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.

18. Mindebből következően: Nyelvi szocializáció A nyelv kódjeleiből a társadalom különböző csoportjai különböző mennyiséget: - ismernek, - használnak - preferálnak A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata eltérő egymástól, azaz eltérő szocializációs feltételek között alakul ki személyiségük (szubkulturájuk, stb…) Bernstein elmélete:

19. Minél magasabb a réteghelyzet: - annál több szót ismernek és használnak - annál jobban képesek elvont kifejezésekben verbalizálni - annál nagyobb a nyelvi kulturáltság Az alsó rétegek beszéde - konkretisztikus - redundáns, sok sztereotip elemet használ - elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben rosszabbak - nehezebb az írott absztrakciók felismerése - korlátozott nyelvi kód. Az elsődleges szocializáció során kapott alacsonyabb nyelvi kulturáltság jelentős tényező abban, hogy az egyén megmarad réteghelyzetében. A beszéd a nonverbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat; az alsó rétegek a nonverbális kommunikatív viselkedés hiányosságaival is jellemezhetőek.

20. A nonverbális kommunikáció jellegzetességei • A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. • A kommunikáció kb.: 75%-a non-verbális úton zajlik • A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.

21. A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: • a társas helyzet kezelése • énmegjelenítés • az érzelmi állapotok közlése • az attitűdök kommunikációja • csatorna-ellenőrzés

22. A verbális és nonverbális kommunikáció összehasonlítása • A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb • A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában • A nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük A különbségek következménye: - a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó információk továbbítására alkalmas - a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak az értékek, attitűdök, vonzalmak kommunikálásában