Juhász Gyula, Tóth Árpád

1. Juhász Gyula, Tóth Árpád Impresszionista hatások

2. 1. Bevezetés- impresszionizmus • A klasszikus modernség egyik irányzata • Kialakulása: a 19. század második fele, francia festészet • Elnevezése- Monet: A felkelő nap impressziója • A szó jelentése(latin): benyomás • Legfőbb törekvése: a pillanatnyi benyomások, a változó látvány megragadása • A festészetben: elnagyolt ecsetvonások, a kontúrok hiánya, a színek, árnyalatok sajátos összhatása (csak távolról áll össze a kép), a fény művészete • Impresszionista festők: Monet, Renoir, Degas, Rippl-Rónai József • Impresszionista líra: - pillanatnyi érzések, hangulatok, lelkiállapotok kifejezése - zenei elemek: hangulatfestő szavak, rímelés - szinesztéziák, költői jelzők - nominális stílus - képviselői: Baudelaire, Verlaine, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály(Messze, messze…)

3. 2. Tárgyalása) Juhász Gyula • Költészetének általános vonásai: - nyugatos költő( később versei vidéki lapokban jelentek meg) - tragikus sorsú költő: betegség(ideggyengeség), vidéki elszigeteltség, társtalanság(Szeged!) - alaphangja: rezignált bánat, mélabú, magányérzet - formaművész: szépségeszmény, klasszikus formák(kb. 300 szonett) - képzőművészeti alkotások gyakran megihlették: Michelangelo,Raffaello, Rodin - nagy hatással volt rá Gulácsy Lajos különös festői világa - felkarolta és támogatta a pályakezdő József Attilát(l.Szépség koldusa) - szerelmes verseinek ihletője Sárvári Anna (nagyváradi színésznő) - jellegzetes tájverseiben gyakran jelenik meg az alföld, a Szeged környéki táj - versei az impresszionista hangulatlírához tartoznak

4. a) • Tájversei:külső és metaforikus belső táj • Tiszai csönd(1910): - a Tisza-part a költő kedvenc helye - versfelütés: az este hangulata - kettős érzelemvilág: nyugalom, csönd, harmónia- fájdalom, kínzó egyedüllét, keserűség - hajó-motívum(szimbólum): a költő sorsa:”Kikötöttünk itthon, álmodók” - festői képek, hanghatások- mély magánhangzók,alliterációk- teremtenek érzelmi-hangulati egységet - a táj szépsége, mozdulatlan nyugalma oldja a mélabút, a tehetetlenség érzését - a lírai én szemlélője a tájnak, majd a vers végén azonosul vele

5. a) • Szerelmes versei • Ihletforrás: egy plátói szerelem Sárvári Anna iránt • Emlékek, vágyak- eszményi szerelem(l.Petrarca és Laura, Dante és Beatrice) • Milyen volt…(1912):a szerelem elmúlása- ragaszkodás Anna emlékéhez; eszményített alakját a táj idézi ( nyári búzamezők, az őszi égbolt, a tavaszi szellő; a tél hiányzik!) • Anna örök(1926) - Anna idea, szimbólum(szerelem, ifjúság, nőiség) - a szerelem elmúlt, túllépett rajta:”elfakult az arcképed szívemben”, „…egy voltál a sokból…” - ugyanakkor: „egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön”

6. b) Tóth Árpád • Költői pályája: - nyugatos költő, műfordító - nehéz sors: szegénység, betegség(tüdőbaj) - verseinek alaphangja: csüggedés, lemondás, mélabú, panasz - jellegzetes műfaja az elégia - jellemző motívuma a kozmikus magány(Lélektől lélekig) - impresszionista jegyek: - hasonlatok, jelzők - pillanatnyi érzések, hangulatok, benyomások - tökéletes zeneiség, rímelés

7. b) • Körúti hajnal(1923) - impresszionista hangulatvers: a hajnal hangulata - a nagyvárosi hajnal „születésének” pillanatai: a derengés szürkesége, a fény felragyogásának ámulatba ejtő varázslata, az induló nappal kiábrándító valósága - a fény kelti életre a színeket:”lila dalra fakad egy nyakkendő”= szinesztézia(‘összeérzés’) - a hanghatások a látványt erősítik: a hajnali fény ragyogása csöndes, a „józan robot” hangja a gyársziréna, a villamos „jajdulása”

8. b) • Esti sugárkoszorú(1923) - a hitvesi költészet egyik legszebb darabja - múzsája: Lichtmann Anna - versfelütés: alkonyi séta, az alkonyat pillanata - a fény eltűnése ijesztő, majd ámulatba ejtő lebegés, sejtelmesség - a látvány látomássá alakul: sugárkoszorú= szentek glóriája - az érzékletek( szín, hang, illat) eggyé válnak, egységélményt,földöntúli boldogságot adnak:”És jó volt élni, mint ahogy soha” - a költemény végén a transzcendens élmény a földi szerelemben realizálódik

9. 3. Befejezés • Mindketten az impresszionista líra jelentős alakjai • Egyedi, sajátos költészetükkel a modern ember életérzéseit fejezik ki érthető formában • Kiváló műfordítók is(Baudelaire, Verlaine, Shelley, Keats, Goethe stb.)