Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

1. Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

2. Vázlat • Általános bevezető • Magyarországi gondok - Európai jelenség? • Globális probléma? • Változások a család körül • Nők • Férfiak • Ifjúság, kultúra

3. Magyarországon és Európán belül csökken a gyermekvállalások száma • A 90-es évektől kezdve fokozatosan csökken a házasságon belül született gyermekek száma • Nő a válások száma,csökken a házasságok száma • Terjedőben van a szingli életmód • Nemcsak a Ratkó-korszak után, Magyarországon figyelhető meg. Egész Európában elterjedt.

4. Ratkó-korszak • Ratkó Anna (1949-53) népjóléti, egészségügyi miniszter, illetve a félévtizednek a népesedéspolitikája • Abortusztilalom és gyermektelenségi adó • 1956:Ratkó-politika vége • 1956-ra a népesség 64%-a társadalom biztosított • 1960-ra a 9.9 milliós népesség • Generáció neve: Ratkó-gyerekek

5. Európa és Magyarország • Magyarországon 1990 óta 1.8-ról 1.3-ra csökkent a termékenységi arányszám • A gyermekvállalás átlagos életkora 26-ról 30 évre nőtt. • Az északi államokban, magas fejlettségi szint - magas gyermekvállalási kedv. • Magyarország az erős középmezőnyben

6. Az utóbbi két évtizedben jelentős változások • Lengyelországban volt, majdnem 1 egésszel csökkent az említett arányszám • Nem csak Magyarországot veszélyezteti az elöregedő társadalom. • Diagram! • Olaszország, mint Európa egyik legkatolikusabb állama áll a legrosszabbul (2,4-ről 1,2-re)

7. Nem egységes, azonos színvonalhoz, szinthez közelít. • Európa nem homogén gyermekvállalás szempontjából • skandináv országok: fejlettebb női munkavállalás • kevés a házasságkötés • Olaszország: katolikus ország de kevés a gyermek és csökken a házasságkötési kedv

8. Harmadik világ • XX. Század második fele • Egyre kevesebben mezőgazdász • Urbanizáció • Százmilliók éheznek • ’60-’70-es évek: megállíthatatlannak tűnő népesedés a harmadik világban

9. Mik lehetnek a fenti trendek okai? • Család szerepének változása • oktatási expanzió • párkapcsolatok alakulása • nők helyzetének változása • a férfi szerepének megváltozása • családpolitika • értékváltozások • ifjúsági kultúra változásai

10. A családfejlődés • A családgazdaságiegységházasságanyagiszempontokszerint, földesúrbeleszól a jobbágyházasságbaföldnélkülieknekmegtiltják. • a házasságonkívüliszexualitástolerált • a gyermekekfiatalkorukbamáscsaládhozszegődtek • XVI.-XVII sz. korlátozottpatriarchális • XVIII. századtólzárt, otthonközpontú, nukleáris • Háború a családkörül

12. Oktatási expanzió • Egyre idősebb korban is tanulnak még az emberek. • Az utóbbi évtizedben 35%-al nőtt azoknak az aránya, akik 20 évesen is tanulnak még • A kitolt életkor befolyásolja a a párkapcsolatok alakulását, a házasságvállalást, és karrierépítést

13. Párkapcsolatok alakulása • Halasztás és mintaváltás a tartós párkapcsolatokban • A házasságkötések és válások alakulásától • Az első párkapcsolatok megalapításának idejétől és típusától • Függ az élettársi kapcsolatok és a házasság között átmeneti idő változásától • Az unióban és Magyarországon is jelentősen csökkent a házasságok száma, míg a válásoké enyhén nőtt. • Változott a párkapcsolati formák száma

14. A nők szerepe • A nők alapvetően nem változott. • A „modern idők” jelentős változásokat hoztak. • Az életmód átalakulása ->más tevékenységre is jutott idő. • A századfordulóra az átlagos brit gyermeklétszám 2-3 fő • Az ipari forradalom -> nagy számban alkalmaztak női munkaerőt

15. A nők szerepe 2 • Az oktatás tömegessé vált-> egyre több nő szerzett diplomát. • Korábban nők számára elképzelhetetlen munkakörök betöltése (tanár, orvos, kutató). • A XIX. Század vége Angliában elindult a női egyenjogúságért folytatott harc (suffrage) • Mrs. Pankhurst és lányai, Emily Davison.

16. Feminizmus

17. A nők szerepe 3 • A nők tömeges munkába állását szükségmegoldásnak hitték • A változás azonban tartósnak bizonyult • A nők nagyobb aktivitása eldöntötte a vitákat a nők politikai jogairól • Ez még nem teljes egyenjogúság • A változások látványos kifejeződést kaptak

18. A férfi szerep változása • Családfenntartó, apa, otthonteremtő, szerelmi társ. • A válások miatt szinte megszűnik az apaszerep. • Az otthonteremtés sokszor egyenlő a lehetetlennel. • Többszörös szerepvesztés. • A férfivel szembeni elvárások gyökeresen és alapjaiban változtak meg

19. A férfiak szerepe 2 • A hagyományos családmodell széthullásával a társadalmak is elvesztették stabilitásukat. • A szerepvesztések a házastársi kapcsolaton belül is éreztetik hatásukat. • A férfi különböző pótcselekvéseket végez • Ha a férfiak otthon nem kapják meg a kellő törődést menekülnek a helyzetből

20. Férfitípusok a XXI. században • Európában • A családfenntartó (az összes férfi 26%-a) • A modern irányító (34%) • Az énközpontú (26%) • Az el nem kötelezett férfiak (14%). • Magyarországon • modern irányító típus a leggyakoribb (34%) • őket az énközpontúak követik (30%). • A családfenntartók (19%) • el nem kötelezettek (17%).

21. Értékváltozások, szingli életmód • Az individualizmus térhódítása • Az egyedül élők aránya nő mindenütt a világon • Adatok szerint 2001-ben Magyarországon a férfiak 22%-a, a nők 40%-a élt párkapcsolat nélkül. • Ebben a tekintetben Amerikát is megelőzte • Sokan azt tartják, hogy a szinglik többségükben városi, sőt nagyvárosi lakosok • Az egyedül élők száma az apró falvakban is gyarapszik • Talán a vagyonközösség a probléma?

22. Értékváltozások, szingli életmód • Nyugaton, főként Amerikában, egész iparágak - alapoznak a szinglikre • „Szingli” elsősorban a 25-35 éves, többnyire magasan képzett és jól kereső, független nők. • Száz évvel ezelőtt arra nevelték a lányokat, hogy kiszolgálják urukat. Nem csak társadalmi státusuk, de a lelkületük is megváltozott. • A mai lányok olyan férfit szeretnének, aki egyenrangú személyként kezeli őket, ugyanakkor valamilyen módon el is kápráztatná őket.

23. Ifjúsági kultúrák, szubkultúrák • A fiatalkor mint társadalmi probléma • II. világháborút követő időszak • Ifjúsági probléma megjelenése: 60-as évek vége,diákmozgalmak, hippik • 50-es évek: az ifjúsági szubkultúra az alsóbb • 60-70-es évek: a másság kerül előtérbe, a fiatalok • 80-as évek: „heroikus” fiatal • 90-es évek: nincsenek szubkultúrák

24. Ifjúság Magyarországon • Ifjúsági korszakváltás Magyarországon: • Megnövekedett szabadidő, önálló fogyasztói lét • A szülők és a fiatalok beszűkült anyagi lehetőségeivel társult • Általános rossz közérzet • Ifjúság 2004 adatai szerint mégis csökkent az elégedetlenek aránya • Az elégedettség fő forrása: barátok és partner kapcsolatok