1 / 78

Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés

Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés. TÁMOP 2.5.1 -07/1-2008-0172. REPETA avagy: „Ismétlés a tudás édesanyja. Apró Antal Zoltán & Dr Bényei Andrásné Nonprofit humán Szolgáltatók Országos Szövetsége. Az integráció kezdeti lépései.

osric
Download Presentation

Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés TÁMOP 2.5.1-07/1-2008-0172 Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  2. REPETAavagy: „Ismétlés a tudás édesanyja Apró Antal Zoltán & Dr Bényei Andrásné Nonprofit humán Szolgáltatók Országos Szövetsége Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  3. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  4. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  5. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  6. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  7. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  8. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  9. Az integráció kezdeti lépései Miért? béke, fejlődés, gazdasági jólét Mikor? -Ókor – hódítások (Római Birodalom, Nyugat-Római Birodalom) -Felvilágosodás: 1693. Willliam Penn „közös európai parlament” - együttműködés - XIX.sz.1814. Saint – Simon „Európai Egyesült Államok” • 1922. Benelux, 1923. Páneurópai Unió (A Nemzetközi Páneurópa Unió az egyik legrégibb európai egyesítési mozgalom, ami 1923-ban vette kezdetét ) „A középkor keresztesháborúinak vörös keresztje a szupranacionális európai unió legrégibb szimbóluma. Ma a nemzetközi humanizmus jelképe. A NAP az egész világot besugárzó európai szellemet jelképezi.”– Richard Coudenhove-Kalergi a mozgalom szimbólumáról a napkeresztről (1923) • II. világháború idején erőteljes integrációs törekvések – Spinelli „Európai Föderalista Mozgalom” Első jogi aktus: 1951. Párizsi szerződés – Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman –Jean Monnet tervei alapján, Alapítók:Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg - 1959. szervezeti válság Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  10. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  11. Az Európai Közösség története 1957 -1973 1951 – ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) 1957. Római szerződések 1. Euratom - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 2. EGK – Európai Gazdasági Közösség Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország Belgium, Hollandia, Luxemburg Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  12. Fejlődéstörténet 1966. Luxemburgi Kompromisszum • Hallstein (föderalista) – De Gaulle (kormányközi) vitája Eredmény: marad a tagállami vétó (és ma?) 2. Bizottság visszaszorulása, azaz az együttműködés a kormányközi elvek mentén halad tovább 1967. Összeolvadási egyezmény ESZAK – EURATOM – EGK → EK Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  13. A négy szabadság elve: tőke, árúk, szolgáltatások, személyek szabad áramlása 1968. Vámunió – gazdasági integráció második lépcsőfoka • Szabadkereskedelmi övezet: egymás között nincs vám, harmadik országgal szabadon megállapított • Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országokkal szemben egységes vámtarifák • Közös Piac: vámunió + négy dolog (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő szabad áramlása) • Gazdasági Unió: közös piac + gazdaságpolitikák koordinációja + közös pénz Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  14. Gazdasági együttműködések 1968. Közös Agrárpolitika • Közösségi ár (világpiaci árnál magasabb) • Intervenciós felvásárlások • Mozgó vám – exportlefölözés • Exporttámogatás Számos probléma: nagyon drága, állandó túltermelés, figyelmen kívül hagyta a fogyasztók érdekeit →Főbb módosítások: 1992. csökkentik az árakat, jövedelem támogatási rendszer 1997., 2003. tovább folytatódnak a fenti tendenciák +környezetvédelem előtérbe kerülése, • EMOGA , 2007 január 1-től lépett életbe, a korábbi EMOGA helyett egy teljesen új alap , az Európai Mezõgazdasági Organizációs és Garanciaalap (EMOGA) mellett felállítják az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  15. 1973 -1985 Gazdasági problémák: 1973. gazdasági recesszió → a tagállamokban belpolitikai feszültségek↓ Europesszimizmus: csökken az együttműködés üteme, nemzeti érdekek dominálnak, kormányköziség 1979. Monetáris politika EMS (European Monetary System) EMS: 1. ERM ( Exchange Rate Mechanism): a valuták árfolyamának egymáshoz képesti rögzítése 2. ECU (European Currency Unit) – elszámolási egység 1984. Fontainebleau-i csúcs Előzmény: brittek „visszaakarják kapni a pénzüket” Eredmény: brittek visszatérítést kapnak, cserébe megszavazták a HÉA emelését ( 1%→ 1,5%), és aláírták a déli bővítést Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  16. 1986 -1991 1986. Egységes Európai Okmány – SEA (Single European Act) Erdményei: 1. Közös Piac építése 2. Intézményi reformok (Bizottság erősödése, MT – ban minősített többség) →Együttműködés erősödése, szupranacionális érdekek, Közösségi szint előtérbe kerülése Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  17. Fejlődéstörténet Közös piac építése (1986 – 1993) Akadályok lebontása: • Fizikai akadályok: Schengeni egyezmény, SIS rendszer • Technikai akadályok: - szabványok, egészségügyi eljárások egységesítése, - képzettségeket igazoló bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerése –Bolognai folyamat 1989. Szociális Charta – a dolgozók alapvető jogairól „ szociális dömping”, esélyegyenlőség, munkahelyi egészségvédelem, szociális párbeszéd Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  18. 1992 – 2004 I. 1992. Maastrichti szerződés II. 1997. Amszterdami szerződés III. 2000. Nizzai szerződés IV. 2004. Alkotmányszerződés Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  19. I. 1992. Maastrichti szerződés- (EUSZ) Európai Unió létrehozása EU : 1. pillér : EK – szupranacionális elvek - Bizottság meghatározó - minősített többség 2. pillér : CFSP - Közös Kül-, és Biztonság Politika - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség 3. pillér : JHA – Belügyi és igazságügyi együttműködés - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  20. Alapelvek 1. • koppenhágai kritériumok; az Európa Megállapodást aláírt közép- és kelet-európai országok csatlakozásához az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén megfogalmazott általános, nem számszerűsített feltételek. Röviden: 1. a működő demokrácia, a jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása; a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme, 2. működő piacgazdaság megléte, 3. annak a képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel, 4. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása, 5. az Unió alkalmassága új tagok befogadására. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  21. Alapelvek 2. Horizontális: fenntartható fejlődés, Az Amszterdami Szerződés értelmében az Unió pénzügyi eszközeit hosszú távon gondolkodva, a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezet védelme, más szóval a fenntartható fejlődés érdekében kell működtetni. Ennek megfelelően a fejlesztések irányát úgy kell meghatározni, hogy ne veszélyeztessék a környezet minőségét és biztosítsák az erőforrások fenntartható használatát. A környezet és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése és természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése. Esélyegyenlőség : A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség demokratikus alapelvét valamennyi politikában és intézkedésben érvényesíteni kell. A nők gazdasági, társadalmi, tevékenységekben való részvételi esélyeit a férfiakéhoz hasonlóan minden esetben biztosítani kell. Magyarország esetében az esélyegyenlőség fogalma - a nemek közötti esélyegyenlőséget kiterjesztve - minden típusú társadalmi esélyegyenlőséget magában foglal. Foglalkoztatottsági szint növelése Társadalmi és területi kohézió erősítése Egészséges társadalom Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  22. ALAPELVEK 3. Az Európai Unió alapelve az egység a kultúrák, a szokások, valamint a nyelvek sokféleségében. Miközben elkötelezett híve az európai szintű integrációnak, tiszteletben tartja a nyelvi sokszínűséget, megtiltja a nyelvi alapon történő megkülönböztetést, és síkra száll az európai népek nyelvi és kulturális egyedisége mellett. • Szubszidiaritás és decentralizáció (=?dekoncentráció) • Partnerség • Programozás • Koncentráció és addiccionalitás Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  23. Fejlődéstörténet folyt. 3. Monetáris Unió törvénybe iktatása b.) Maastrichti konvergencia kritériumok – bevezetés előtt 2 évvel teljesíteni kell: • Költségvetési hiány ≤ GDP 3% • Államadósság ≤ GDP 60% 3. Hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben max. 2% -nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb kamattal rendelkező tagország átlagát 4. Infláció – max. 1,5% 5. A nemzeti valutát az elmúlt két évben nem értékelték le c. szankciók: Eurostat, ECOFIN 1. Ha az ország az euró zóna része, pénzbüntetés 2. Ha az ország még nem az euró övezet tagja: deficiteljárás, Kohéziós Alapok megvonása Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  24. II. Amszterdami szerződés 1997.ezután hívjuk a közösséget Európai Uniónak • Alapvető jogok és a non diszkrimináció elvének hangsúlyozása → Tagság felfüggesztése (Ausztria 1999.) • Állampolgárság elvének kimondása • Foglalkoztatás politikai fejezet Cél: 70% -os foglalkoztatottsági ráta 4. Fogyasztóvédelemi, Környezetvédelmi fejezetek 5. Szociális Charta szerződésbe foglalása szociálpolitikai fejezetként 6. A 3. pillérből (JHA) számos terület az első pillérbe (EK) kerül → Mélyítés Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  25. III. Nizzai szerződés 2000. 1.Végrehajtja a bővítéshez nélkülözhetetlen intézményi reformot Pl. Bizottság : 1 ország -1 biztos Parlamenti létszám módosítása 2. Többsebességes Európa kialakítása 3. Ratifikációs nehézségek, Írország népszavazáson elutasította → hatályba lépés 2003. Addig a bővítés függő helyzetbe került Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  26. IV. Alkotmányszerződés 2004. 1. Jogi személlyé nyilvánítja az EU 2. Rögzíti a hivatalos jelképeket (zászló, himnusz, jelmondat, pénznem, Európa nap) 3. Uniós állampolgárokat megillető jogok (államok közötti szabad mozgás, választási jog Európai Parlamenti választásokon, diplomáciai védelem, ombudsmanhoz fordulás joga) 4. Pillér rendszer felszámolása, helyette „hatáskör átruházási rendszer” (kizárólagos hatáskör, megosztott hatáskör, támogató hatáskör) 5. Intézményi változások (EU elnök) 6. Ratifikációs nehézségek (Franciaország, Hollandia), így a tervezett 2006-os hatályba lépés elmaradt. (2007) Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  27. Bővítések 1957. Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1973. – Nagy-Britania (1961-ben és 1967-ben De Gaulle megvétózta a brit csatlakozást), - - Írország, - - Dánia (1985-ben Grönland kiválása) 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1995. Ausztria, Finnország, Svédország 2004. Magyarország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Ciprus,Szlovénia A jövő? Bulgária, Románia után Horvátország, Törökország Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  28. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  29. Hatalommegosztás intézményei az Európai Unióban Döntéshozatal: Európai Tanács (kizárólag a stratégiai döntések) Miniszterek Tanácsa Európai Parlament (1992.- együttdöntési jogkör bizonyos kérdésekben) Végrehajtás: Európai Bizottság Igazságszolgáltatás: Európai Bíróság Döntési javaslatok kidolgozása: Európai Bizottság Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  30. Európai Bizottság Barroso Bizottság (2004 – 2009, folyt köv. 2009 decemberétől) A magyar biztos: Kovács László vám- és adóügyi biztos volt Biztosi mandátum létrejötte: - tagország jelöli a biztost (minden tagország 1 főt) • bizottság elnökjelöltje kiosztja a biztosi posztokat (politikai szempontok alapján) • Európai Parlament szavazza meg, mint testületet Biztosi mandátum megszűnése:- lejár a mandátumi idő (5 év) • biztos halála, lemondása • A biztos a tagállam által nem visszahívható • Európai Parlament leválthatja, mint testületet (2/3 többség) Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  31. Bizottság A Bizottság feladatai: - döntési javaslatok előkészítése - közösségi jog védelme (figyelmeztetés, vélemény, bírósághoz fordul) - döntések végrehajtása A Bizottság fontosabb szervezetei: - kabinet - főigazgatóságok - főtitkárság - speciális egységek (jogi szolgálat, fordítószolgálat stb.) Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  32. Európai Parlament Parlamenti képviselői pozíció betöltése: • Tagállamok népességarányosan (Magyarország 2009-től 22 fő/ 736 fő) • Állampolgárok közvetlenül választják (1979) a képviselőket • választások: 5 évenként • Jellemző az alacsony választási részvétel, érdektelenség • Választások alatt belpolitikai kampánytémák • A választók általában büntetik az aktuális kormányzó pártokat Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  33. Európai Parlament Az Európai Parlament feladatai: • Jogszabályalkotás – együttdöntési eljárás keretében egyes témákban • Konzultációs jogkör • Végrehajtó hatalom ellenőrzése (Bizottsággal kapcsolatos jogkörei) Az Európai Parlament fontosabb szervezeti: • pártfrakciók, nem nemzeti, hanem ideológiai megosztottság, frakciók (Európai Néppárt, Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, Liberálisok és Demokraták Szövetsége stb.) • Bizottságok • Intergroups, Csoportközi Csoportok Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  34. Miniszterek Tanácsa Tagjai: A tagállamok szakminiszterei, témától függően változó összetételben üléseznek (mezőgazdasági MT, gazdasági MT, pénzügyminiszterek MT) Feladata: Döntéshozatal Döntéshozatal módjai: - egyhangú - minősített többség - egyszerű többség Legfontosabb szervezeti egysége: COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága, amely a tagállamok állandó brüsszeli képviselőiből áll. Ők készítik elő a miniszterek elé kerülő témákat. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  35. Köszönöm a figyelmet!Önök az „Európai foglalkoztatási ismeretek” uniós modulját hallgatták Apró Antal Zoltán Nonprofit Szövetség Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  36. Mi az Európai Unió és mik a céljai? • 27 demokratikus európai ország egyedülálló gazdasági és politikai társulása. Béke, jólét és szabadság az EU 495 millió polgára számára – egy igazságosabb és biztonságosabb világban. • És még? Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  37. Milyen eredményei születtek eddig? • Határok nélküli utazás és kereskedelem (4 szabadság), euró (az egységes európai valuta), biztonságosabb élelmiszerek (HACCP) és tisztább környezet, magasabb életszínvonal a szegényebb régiókban (?), együttes fellépés a bűnözés és a terrorizmus ellen, olcsóbb telefonbeszélgetés és légi közlekedés, számtalan lehetőség külföldi tanulmányok folytatására… és sok minden más. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  38. Hogyan működik? E célok elérése érdekében az EU-tagországok különböző szerveket hoztak létre az EU irányítására és arra, hogy az EU jogszabályait elfogadják. Az EU fő szervei: • az Európai Parlament (az európai polgárokat képviseli, vitafórum, nem döntéshozó testület), • az Európai Unió Tanácsa (a nemzeti kormányokat képviselik benne az állam és kormányfők, szupranacionális döntéshozás, pillanatnyilag konszenzuskényszer ), • az Európai Bizottság (a közös európai érdeket képviseli, tkp. az unió Kormánya). Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  39. Milyen lesz Európa jövője? Nem tudom, de meggyőződésem, hogy az EU jövője a párbeszéd és az eszmecsere útján dől el. És ebben a párbeszédben releváns, kihagyhatatlan,megkerülhetetlen szereplők a civil szervezetek is. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  40. Civilek? • A "civil szervezetek" meghatározására nincs egy általánosan elfogadott definíció. A Bizottság nem tesz különbséget a civil szerveződéssel létrejött szervezetek és más érdekképviseleti csoportok között, hanem tárgyal bármilyen érdekelt csoporttal, mely részt kíván venni a Bizottság konzultációjában. Kritériumok: • Profitszétosztás tilalma • Önkéntesség • Intézményesültség • Függetlenség • Közhasznúság Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  41. Civil társadalom Azon nem kormányzati szervezetek (NGO) és egyesületek gyűjtőneve, amelyek szakmákat, érdekcsoportokat vagy társadalmi csoportokat képviselnek. Ide tartoznak pl. a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, a környezetvédelmi lobbi csoportok, a nőket, a gazdálkodókat vagy a fogyatékossággal élőket képviselő csoportok. Mivel ezek a szervezetek bizonyos területeken nagy szakértelemmel rendelkeznek, és részt vesznek az uniós szakpolitikák végrehajtásában és felügyeletében, az EU rendszeresen konzultál képviselőikkel, és arra törekszik, hogy a civil társadalom nagyobb szerepet kapjon az európai szakpolitikák kidolgozásában. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  42. Konzultáció • Az angol counselling szóból – tanácsadást jelent A konzultáció fogalma a tanácskérést és -adást, véleménykérést és -adást, tanácskozást jelent. miről (témakörök); mikor (megfelelő idő); hogyan (írásban vagy szóban); kivel; milyen, illetve milyen stádiumban lévő, s ki által hozott döntésekkel szemben lehet gyakorolni ezeket a jogokat; a konzultációk érdemi jellegéről (konstruktív javaslatok, megállapodás lehetősége, szakértői segítség);egyes garanciális szabályokról A konzultáció célja, hogy a felek megállapodásra jussanak Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  43. A konzultációs eljárás elemei Alapja a megfelelő időben kapott megfelelő információ • A célnak megfelelő időben, módon és tartalommal kell folytatni • Az adott témától függően, a megfelelő szintű vezetővel folyik • Úgy folytatják, hogy a tárgyalók képviselőinek lehetőségük legyen a döntéshozóval (megbízottjával) találkozni, s az általuk kialakított bármilyen véleményre választ kapni, illetve a válasz okait megismerni • A tárgyalást kezdeményezők véleményére a fogadó félindokolással ellátott választ köteles adni • A konzultációt a megállapodás szándékával folytatják Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  44. Civil szervezetek szerepe az EU-ban „Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11) • Részvételi demokrácia elősegítése • Állampolgárok csoportjai véleményének képviselete • Politika-alkotásban való részvétel • Projektek megvalósításában való részvétel • Európai integráció elősegítése Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  45. Az unió és a civilek I. Az Európai Bizottság a foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség területeit érintő irányelvek kialakítása és végrehajtása során kikéri a civil társadalmi szervezetek véleményét. A civil szervezetek alapvető fontosságú hidat képeznek az Európai Unió (EU) szervezetei és az állampolgárok között. A civil társadalom szerepe kulcsfontosságú a diszkriminációellenes jogok érvényesítésében: egyrészt biztosítja, hogy az irányelvek kielégítsék az állampolgárok igényeit, másrészt figyelemfelhívó tevékenységek útján tájékoztatja őket a jogaikról. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  46. Az unió és a civilek II. • Az Európai Bizottság rendszeres kapcsolatban áll a szociális civil szervezeteket összefogó Platform of European Social NGO-s hálózattal (Szociális Platform), valamint számos uniós ernyőszervezettel. Az 1995-ben létrehozott Szociális Platform több mint 40, a szociális szektorban működő szervezetet tömörít. E taghálózatokon keresztül több mint 1700, a civil társadalom keresztmetszetét adó szervezettel, szövetséggel és egyéb önkéntes intézménnyel működik együtt regionális, országos és európai szinten. Nők, idősek, fogyatékossággal élők, munkanélküliek, bevándorlók, szegénység által sújtottak, melegek és leszbikusok, fiatalok, gyermekek és családok érdekeit képviselő szervezetek tartoznak ide. A Szociális Platform működési költségeihez nyújtott támogatás hozzájárul az aktív európai társadalmi szerepvállaláshoz. Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  47. Az unió és a civilek III. Szociális párbeszéd (kötelező az intézményekre nézve, jogi alap: szerződésekben) Civil párbeszéd (nincs jogi alapja a szerződésekben) (Alkotmány: I-46. cikk: A részvételi demokrácia alapelvei: 2.§ Az Unió intézményeinek nyílt, átlátható és ismétlődő párbeszédet kell fenntartaniuk a képviseltetett szövetségekkel és a civil társadalommal. ) Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  48. EGSZB– Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (Római Szerződésben 1957-től) • Háromoldalú: munkaadók, munkavállalók, NGO-k • III. csoport (civil szervezetek) magyar tagjai: • Barabás Miklós, Európa Ház • Dr. Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Szervezet • Dr. Tóth János, Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete • 344 tag (Mo. 12), konzultatív státusz • Három csoport: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekvédelmi szervezetek (civil szervezetek is) • Bekapcsolódás: magyar tagokon keresztül (külső szakértői munkacsoport, stb.) • Véleményük: nem kötelező elfogadni, viszont kötelező kikérni (kb. 2/3) Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  49. Mit várunk az EU-tól • Forráslehetőséget - Nemzeti kezelés: Strukturális és Kohéziós Alap - Vegyes kezelés: Közösségi Programok - „Központi”. Tenderek, pályázati kiírások • Érdekérvényesítést • Bizottság: konzultációk, szakértői munkacsoportok • Ernyőszervezetek • EGSZB Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

  50. Források • ÚMFT, ÚMVP • Az európai uniós pályázati források és támogatások az alábbi csoportokba oszthatók: • Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap • Mezőgazdasági támogatások • Közbeszerzések • Közösségi Programok Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

More Related