600 likes | 1.9k Views
Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása. 4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
E N D
Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása 4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján
A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban Szabadkőművesség FELVILÁGOSODÁS Természetjogi koncepció Hobbes Locke Felvilágosult abszolutizmus Társadalmi szerződés népszuverenitás Hatalmi ágak megosztása Montesquieu Jean-Jacques Rousseau
A tudományos világkép kialakulása A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai
A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban Elméletével forradalmasította az egész világ képét és megalapozta felfedezéseit: Nikolausz Kopernikusz Galileinek lengyel csillagász. Heliocentrikus világkép Keplernek Egy oldal a fő művének – A De Revolutionibus – kéziratából Newtonak
A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai
FELVILÁGOSODÁS XVII-XVIII. század - a természettudomány fejlődésén alapul - a feltörekvő polgárság eszmerendszere, - A felvilágosodás gondolkodói szerint fontos A józan ész A tolerancia A haladás A szabadság Angliából indul (pl. Locke) majd Franciaországban terebélyesedik ki. Mindvégig a művelt világ keretein belül marad. http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=39
Természetjogi koncepció Hobbes Locke A nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázza az állam kialakulását A társadalmi szerződés felbontható, új szerződéssel helyettesíthető
Jean-Jacques Rousseau Hobbes Locke Társadalmi szerződés ember Bizonyos jogait átruházza államra megvédi a külső támadásoktól belső jogsértésektől A népnek joga van az államra átruházott jogokért cserében a népszuverenitás hatalom ellenőrzésére
Montesquieu (1689 – 1755) A törvények szelleméről Franciaországban tiltólistán Hatalmi ágak megosztása végrehejtó bírói törvényhozó Montesquieu szerint az alkotmányos monarchia a megfelelő (angol rendszer) Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül.
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” Rousseau sok kortársával nem értett egyet. Elveti Locke és Montesquieu társadalmi szerződését (társ.szerz: az emberek és az állam közt szerződés jön létre, a nép bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.) A nép közvetlen hatalmát hirdeti (népszuverenitás elve) Nem tartotta szükségesnek a hatalmi ágak szétválását, mert szerinte ha mindenki rész vesz a döntéshozásban, így a többségi döntés maga a közjó, tehát nincs szükség ellenőrzésre. Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak. Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost”
Voltaire Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost” Candide, vagy Az optimizmus MVGYOSZ hangoskönyvek http://mek.oszk.hu/03900/03981/mp3/ http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Voltaire.htm http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/voltaire/candide/candide.htm
Szabadkőművesség Angliában jött létre az első szabadkőműves csoport( 1717), a század végére egész Európát behálózták szervezeteik Jelszavai: „szabadság-egyenlőség-testvériség” A páholyok terjedése hozzájárult a felvilágosodás terjedéséhez Kétszáz éves szabadkőműves naplót fejtett meg az SZTE-s hallgató http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-meg-az-szte-s-hallgato.html
A francia felvilágosodás áramlatai társadalmi és politikai hatásai
Felvilágosult abszolutizmus Az abszolút uralkodó a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül modernizálni kívánta birodalmát Merkantilista vámpolitikával adókedvezményekkel Oktatás fejlesztésével A hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték
Poroszország II. Frigyes
Oroszország I Péter (1682-1725) II. Katalin