Hallás utáni daltanítás

1. Hallás utánidaltanítás

2. A daltanítás történhet: • Hallás után • Jelrendszerről A tanító dönti el, hogy melyiket választja. (Egyes tankönyvek tartalmaznak iránymutatást.) A döntés szempontjai: • A gyerekek életkora, képességei • A dal nehézsége • Tartalmaz-e a dal még nem tudatosított szolmizációs hangot vagy ritmusképletet? • Alsó tagozaton a hallás utáni daltanításé a központi szerep.

3. Iskolai feladat: ismereteket átadni, azokon keresztül a készségeket, képességeket fejleszteni! Daltanítás – ezzel az ismeretátadás sora nyílik meg. Helye a tanórán Ráfordítandó idő Motiváció – figyelem ébren tartása

4. Ősi módszer – nem szükséges ismeret – bárkinek tanítható (megfelelő éneklési képességek birtokában) Ebből következik tehát, hogy – az éneklési képességek fejlettségi szintjének megfelelően (ld. az előkészítő időszak osztály képességeit, daltudási, ritmikai, dallami készségszintjét „felmérő” feladatai; helyes éneklési szokások kialakítása, alakítása) – a nehezebb dalok tanítására ez a módszer alkalmas. A kisiskolás zenei nevelésben KÖZPONTI SZEREPE VAN!!!

5. Módjai: Globális mozgásos gyermekjáték-dalok; ritmika–dallam–szöveg–játék egyben van a gyerekekben; mechanikus bevésődés!

6. A játék lendületében gyakran előfordul, hogy a tanulók keveset törődnek az énekléssel, elmerülnek a játékban. Leállítás, az ének külön gyakoroltatása. Hiba esetén szintén fontos a leállítás. A hiba lehetséges okai: figyelmetlenség, a dallamrészlet nehézsége, hasonló dal zavaró hatása. Hibás részlet kiemelése, hiba helyének tudatosítása, részlet helyes bemutatása néhányszor, gyakoroltatás. Dal gyakoroltatása: Csak addig, míg figyelmüket leköti. Változatosság: kisebb csoportokra való bontás, egymás énekének, játékának megfigyeltetése, esetleg a játék cselekményének megfelelő egyéni szerepeltetés.

7. Részekre bontott daltanítás (analizáló – szintetizáló) a három módszer közül a legnehezebb dalok tanítására alkalmas, a hosszabb terjedelmű, formailag kötöttebb, ritmusban, dallamban és szövegtartalomban a játékdaloknál igényesebb dallamok megtanításakor alkalmazzuk.

8. Mozzanatsora: • Bemutatás: a tanító bemutató éneke (minél többször) összes versszakkal, - hozzá megfigyelési szempontok, melyek ismét a gyarapodó tudástól függnek (motívumok, sorok, dallami vagy ritmikai azonosságok) a szövegtartalom megbeszélése, • Részekre bontás: bemutatás, gyakorlás, ellenőrzés,

9. A részek összekapcsolása: gyakorlás, ellenőrzés, A dal előadásának gyakorlása: a tanító élményszerű bemutató énekének megfigyelése a megadott szempontok szerint, a megfigyeltek megbeszélése, megvalósítása, gyakorlás. A részekre bontás és ezek összekapcsolása időben ÁTFEDÉSSEL valósul meg (ld. 4 részre bontott dal megt.)

10. JAVÍTÁS!!! agyon-gyakoroltatás, gépies ismétlés A hallás utáni daltanítás eddigi két módja a mechanikus bevésésre épül, alapja a zene és a szöveg asszociációja.

11. Harmadik, egyben legfejlettebb formája a zene hallás után tudatosított memorizálásán alapul. A tudatosítás mértéke a zenei ismeretekben tett előrehaladás függvénye, ezért az egyes osztályokban fokozatosan bővül a tudatosítás lehetőségeinek köre.

12. 1. A formai tagolódás felismertetése (már az egyszerű gyermekdalokban is arra szoktassuk a tanulókat, hogy keressék a motívumokat) 2. A hallás utáni memorizálás alapja a felismert ritmusképlet. A dallam memorizálása a bonyolultabb feladat, dallamrajz – a mozgás iránya – alapján memorizáltassunk. Motívum-típusok jellemzése (egy helyben mozgó, hangismétléses, hullámzó mozgású, lefelé haladó, felfelé ugró, leugró, stb.) A dallam folyamatos memorizálását mindig a részek egymáshoz való viszonyításával (azonos, hasonló, eltérő) rögzítsük.

13. 3. A formai egységek megszámlálása után összehasonlíttatjuk a motívumok ritmusát, dallamát (azonosak, hasonlók, különbözők). Ritmus tekintetében a második osztálytól kezdve az értékeket is felismertetjük, és hamarosan összegyűjthetjük a négy lüktetés alatt lezajló, legfontosabb ritmus-képleteket. 4. A jól ismert és sokszor begyakorolt dallamfordulatokat, melyeket a tanulók szinte már az első hallás után hangnévvel visszaénekelnek, memorizálhatunk a megfelelő szolmizáló nevekkel is. Így például a harmadik osztályos pentaton dallamok hallás utáni memorizálásában a felismert fordulatok szolmizálása sokat segíthet. Ilyenek a lá–szó–mi; a mi–ré–dó; a szó–mi–ré–dó és a mi–ré–dó–lá, hangok gyakori fordulatai.

14. Mozzanatsora azonos az előzővel. Szöveges dal: csak a teljes dal bemutatásakor énekeljük szöveggel, a részekre bontást már szöveg nélkül, lalázva mutassuk és gyakoroltassuk, hogy a tanulók figyelmét a zenére irányítsuk. Igaz, hogy ez esetben a szöveggel való éneklést a dallam memorizálása után külön kell gyakoroltatnunk, de ez a munka bőven megtérül, ha a tanulókat korán hozzászoktatjuk, hogy ha dallamot tanulnak, elsősorban a zene mozgását kell megfigyelniük. A későbbi zenehallgatói magatartás szempontjából e képesség kifejlesztése döntő fontosságú. Szövegtelen zenei részleteket is taníthatunk ezzel a módszerrel.

15. Döntő fontosságú dolgok: helyes hangmagasság (gyermekének megf.; - utánzás!); helyes tempó (bemutatásé, gyakoroltatásé, előadásé) hangadás – jó, ha az órának van „tonalitása”, főleg gyengébben éneklő osztályoknál bemutatás milyensége Javítás ÚJ DALON NEM VÉGZÜNK KÉSZSÉGFEJLESZTÉST! (osztinátó, játék, tánclépés tehető hozzá)

16. Tankönyv (manapság: projektor): Második és további versszakok

17. A tanító felkészülése a hallás utáni daltanításhoz

18. 1. Tudja a dalt pontos dallammal és ritmussal, összes szövegével elénekelni. 2. Tudja a kezdőhangot hangvilláról, sípról vagy furulyáról megadni. (A bemutatás során emlékezzen a kezdőhangra, a tonalitásra.) 3. Tudja hibátlanul kotta nélkül előadni a tanítandó dallamot a gyermekeknek legmegfelelőbb hangmagasságban. 4. Tudja a sorokat elkezdeni, és a dal bármely belső motívumát felidézni a folyamatból kiragadva, de a tonalitást megtartva. 5. Vegye észre a hibákat, tudja azok okát, és hangjával tudjon javítani. Ha kell, rövid magyarázattal, hasonlattal, utalással segítsen. 6. Készüljön fel a dallam hibalehetőségeire, nehézségeire, de ezt tanítás közben ne hangsúlyozza, csak javítson, ha kell. (Pl. nehezebb dallamfordulatok, problémás ritmusok, nehezen intonálható hangközök.) Próbálja megelőzni a hibát.

19. 7. Tudja elemezni a dalt formai szempontból, tudja énekelni a dalt ritmusnévvel és szolmizálva. 8. Tudja bármikor dallamrajzzal, kézmozdulattal segíteni az osztály énekét. Tudja egyenletes mérő segítségével, vezényléssel énekelni, illetve irányítani az éneket. 9. Ismerje és tudja megmagyarázni a szövegben előforduló, de a gyerekek számára ismeretlen kifejezéseket. 10. Tervezze meg a dal zenei kidolgozását a dal karakterének megfelelően, amelynek szempontjai: tempó, előadási mód, tagolás, levegőbeosztás, szöveg-dallamhangsúlyozás, dinamika, a zenei folyamat megvalósulása. 11. Élményszerűen, pergően vezesse a daltanulást.

20. Megjegyzések 1. A daltanulást megelőző óramozzanatokban már el lehet rejteni az előkészítést (beéneklő gyakorlatokban, kézjeles hallásfejlesztő feladatokban, egyéb visszhangéneklésekben, ritmushangoztatásban, hasonló témájú, dallamú vagy karakterű dalok éneklésével) 2. Segíthet a már tanult és hasonló dallamfordulatot vagy ritmust tartalmazó dal ismétlése, dallamrajza, ritmizálása. 3. Megkönnyíti a tanulást az új dal dallamvonalának térbeli követése a bemutatás hallgatása közben, majd az éneklés alatt.

21. Köszönöm a figyelmet!