Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye Egyesület

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye Egyesület Egy hosszú lépés a Zala Termálvölgyében - Közös célok, közös utak Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Zala Termálvölgye Egyesület – Összefoglaló a térségről A(z) Zala Termálvölgye Egyesület területe 33 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 31,739 fő, a városokban élő lakosok száma 12,590 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 8 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zala Termálvölgye Egyesület – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 31,739 Zalaszentgrót 7,637 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 33 Hévíz 4,953 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Cserszegtomaj 2,443 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Türje 1,808 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 5 5 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 31 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Zala Termálvölgye Egyesület – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,004,998 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 259,851 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 1,004,998 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 796,330 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 749,596 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 298,714 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 381,352 • Leader képzés • Leader rendezvény • 2 • 114,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 37,385 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 16,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zala Termálvölgye Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A Zala Termálvölgye legnagyobb problémáját a jelenlévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, esélyegyenlőségi különbségek adják. • A térségben egyidejűleg vannak jelen fejlett idegenforgalommal rendelkező települések, melyeknek versenyképességük megőrzéséhez megújulásra, a turisztikai kínálatuk bővítésére van szükségük. • Másrészről a térség legnagyobb részét az aprófalvas szerkezetű, napi nehézséggel és a fennmaradásukért küzdő települések alkotják, amelyek adottságai kihasználatlanok. • A térségre jellemző az együttműködések, szolgáltatások hiánya, a lehetőségek kihasználatlansága. • A térség legnagyobb lehetőségét a meglévő értékekre, természeti kincsekre alapozott fejlesztés-sorozat megvalósítása adja. • A térségen végighúzódó termálvölgy adottságai a meglévő vidékfejlesztési tapasztalattal és tudással kiegészülve lehetőséget teremtenek egy komplex, sikeres program létrehozására. • Kulcsberuházások megvalósításával és a hatékony együttműködések feltételrendszerének kialakításával, az eddig idegenforgalmi szempontból háttérben lévő településeken is megteremtődik a fejlődéshez ideális környezet, így a térség egésze egymást erősítve, egy fenntartható növekedési pályára állhat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Zala Termálvölgye Egyesület – A stratégia alapvető célja A program alapvető célja, hogy a Zala Termálvölgyében élők jól érezzék magukat, és csökkenjenek a térségen belüli gazdasági, társadalmi különbségek. A program hatására erősödik a térség versenyképessége, olyan innovatív és komplex fejlesztések jönnek létre, amelyek megőrzik a természeti és kulturális értékeinket, a meglévő adottságainkra építenek, fenntarthatóságát a közös érdekeken alapuló együttműködések biztosítják. További céljaink: - A helyi gazdaság erősítése, turizmusra építő fejlesztésekkel, új szolgáltatások indításával, a foglalkoztatottság növelésével; - A helyi lakosság életminőségének, jólétének javítása, a lakókörnyezet szebbé tétele; - A társadalmi, gazdasági kompetenciák erősítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, foglalkoztathatóságának javítása; - A környezeti erőforrások védelme, fenntartható használata; - A térségi identitás és a térség innovációs képességének, társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése térségi hálózatok kialakításával, az integráció növelésével. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Zala Termálvölgye Helyi Közösség a Nyugat-dunántúli régióban, Zala megye észak-keleti részén helyezkedik el. A Közösség a Zalaszentgróti- és az újonnan alakult Hévízi Kistérség területét fedi le, településeinek száma: 33. A két térség legnagyobb ellentmondása a gazdagság és a szegénység egyidejű jelenléte. A viszonylagos gazdagság alapját Hévíz város és gyógytava köré épült európai hírű idegenforgalmi központ, a Balaton közelsége, a kehidakustányi termálfürdő dinamikus fejlődése és a sármelléki nemzetközi repülőtér lehetőségei adják. A szegénység a megye perifériájára szorult, és az idegenforgalmi körforgásból kimaradt aprófalvak életét jellemzi. A Zalaszentgróti kistérség 24 települése társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, ezen belül is 5 település a leghátrányosabb települések köréhez tartozik. A térség adottságai kedvezőtlenek: aprófalvas településszerkezet, kiemelkedően magas munkanélküliség (2007. január – 15,3%), rossz tömegközlekedés, az ipari termelés jelentős visszaesése, a főbb útvonalak és a vasút csak érintik a térséget. Eltérő összetételű a településeken működő szolgáltatások köre, és mennyisége. Általánosan jellemző a közösségi terek, és szolgáltatások hiánya, ezen túl a közlekedési lehetőségek hiánya okozza a legnagyobb gondot. Az akciócsoporton belül a két térség közötti fejlettségi különbség szembetűnő és együttműködéseken alapuló komplex fejlesztések nélkül ez a differencia egyre növekszik. A „Zala Termálvölgye” térség életében kiemelkedő szerepet tölt be az idegenforgalom. A hévízi tó mellett több termálfürdő (Kehidakustány, Zalaszentgrót, Zalacsány) is van a térségben. A fejlett gyógy- és termálturizmusnak, valamint a FlyBalaton repülőtérnek köszönhetően egész évben jelentős turista tömeg tartózkodik a térségben. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Ugyanakkor jelen van a fejlődésben egy megtorpanás, a térség idegenforgalmi központjainak ahhoz, hogy növelni tudják vendégkörüket, új turisztikai termékekkel kell bővíteniük kínálatukat. A térség kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik (Hévizi tó – a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, a Zala folyó völgye, Kovácsi hegy, Zalai dombság stb.), amelyek jelenleg még nincsenek megfelelően kihasználva. A térség egyedi épített- értékekkel rendelkezik (Kallósdi kerektemplom, Türjei templom, Kehidai Deák kúria, Rezi vár stb.), de jelentős a megőrzött kulturális örökség is (kézműves tevékenység, hagyományőrző együttesek stb.). A helyi közösség területe hagyományosan mezőgazdasági vidék (szőlő, alma, méz stb.), magas a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térségben több kézműves, népi kismesterségekkel foglalkozó szakember él. Ennek köszönhetően nagy potenciál van a helyi termékek előállításában, értékesítésében. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A terület a nyugati régióban a Felső- és az Alsó Zala-völgy kistájakhoz tartozik. A térség 33 településéből 20 érintett Natura 2000 területek, konkrétan a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység és az Alsó Zala-völgy által. Az egész térségre nagymértékű talajerózió jellemző. A völgyperemek, völgyi lejtők agyagbemosódásos, pszeudoglejes barna erdőtalaján a szántók aránya túlnyomó, mellettük gyertyános-tölgyesek és bükkösök részaránya még jelentős. Jellemző a szántóföldi és alárendelt szőlő és gyümölcsös hasznosítás. A széles völgytalpon a réti, lápos réti és síkláp talajok részaránya csaknem eléri a táj fele területét (Vindornyai láp, Kis-Balaton). Felét szántó, 1/3-ukat rét és legelő, a többit égeres láperdők és ártéri ligeterdők borítják. Kiemelkedő értéket képviselnek a láprétek sajátos élőhelyei, és fajösszetétele. A Zala-völgy sajátossága, hogy egyfajta ökológiai folyosót képez, összekapcsolja az egyedi élőhelyeket és lehetővé teszi a növények és állatok mozgását. A térség számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj élőhelye, kiemelkedő az értékes madárvilág. A térség változatos táj- és térszerkezete, mozaikos élőhelyösszetétele és gazdag vízhálózata folytán igen változatos ökológiai adottságokkal, figyelemre méltó biodiverzitással rendelkezik. Jelentős vízkészlete miatt kiemelt vízminőség-védelmi terület. A Zala-völgy a biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepe alapján önmagában is érdemes a revitalizációra, védelemre, a Kis-Balatonra ill. a Balatonra gyakorolt hatásától függetlenül. A térség kiemelkedő, európai jelentőségű termálvíz-készlettel rendelkezik. Különleges érték a Hévízi gyógytó, amely a világ legnagyobb biológiailag aktív-, természetes termáltava. A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan jelentős potenciál van a megújuló erőforrások hasznosításában (biomassza, biogáz stb. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 ). A települések csendesek, a térség levegője jó minőségűnek mondható, részben szerencsés környezeti adottságai következtén, másrészt mivel nincs a térségben komolyabb szennyező forrás, az ipar fejletlen, a közutak terheltsége az átlagosnál alacsonyabb. A hulladékgazdálkodásban nagy változást jelent, hogy folyamatban van a szelektív szemétgyűjtés kialakítása, ill. hamarosan átadásra kerül a Zalabéri Regionális hulladéklerakó. A szerves hulladékok helyi komposztálása a továbbiakban sem lesz megoldott. A régió tájképi és építészeti értékekben gazdag. A változatos hegyes-dombos tájba a kápolnák, kőkeresztek, templomok, présházak, pincék harmonikusan illeszkednek bele. A térségben nagy hagyománya van a gyümölcsök – főként alma – termesztésének és feldolgozásának, amihez az is hozzájárul, hogy itt az átlagosnál magasabb a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térség kisparcellás, mozaikos szerkezetű szőlőhegyei a Balaton-felvidéki és a Zalai borvidék részét képezik. Az itt termelt minőségi borok a szőlősgazdák vendégszeretetével párosulva idegenforgalmi szempontból is rendkívüli értéket jelentenek. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A „Zala Termálvölgye” Akciócsoport 33 településéből a 240/2006. (I. 14.) Korm. Rendelet szerint: társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékébe 5 település tartozik. Ezek a következők: Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa és Vindornyaszőlős. A települések szomszédosak egymással, és velük szoros egységet alkot a mikrotérség további települései (Kisvásárhely, Mihályfa, Óhíd, Sümegcsehi). A térség elhelyezkedése, szerkezete, természeti állapota: A települések helyzetét rontja, hogy a megye határán helyezkedik el. A terület rosszul megközelíthető, az utak állapota kritikus, vonatközlekedés a térségben nincs. A települések kitűnő természeti adottságokkal rendelkeznek: Vindornyaszőlős határában egy 200 ha természetvédelmi terület (Vindornya-láp) fekszik, amely „hasznosítása” a jövő feladata. Kisgörbő, Nagygörbő és Vindornyaszőlős határában áll a Kovácsi hegy, amely jellegzetessége a Vadlány barlang, ill. egy különleges bazalt képződmény (Bazalt utca). Demográfiai helyzet jellemzői: Elöregedő népesség, alacsony születésszám, a fiatalok elvándorlása jellemzi a településeket. Megállapítható, hogy az 5 település – így a mikrotérség – megtartó képessége alacsony. A legkisebb település Döbröce, amelynek 79 lakosa van, a legnagyobb Vindornyaszőlős, ahol 358 fő él. Közigazgatási szerkezet, közszolgáltatás állapota: Ezek a települések valamikor egy körjegyzőséghez tartoztak, de az együttműködés hiánya miatt 2004-ben szétváltak, azóta 3 különböző körjegyzőséghez tartoznak. Mind az 5 település önkormányzata forráshiánnyal küzd, ezért 2007-ben is ÖNHIKI támogatásban részesültek. Gyenge az egészségügyi, szociális és oktatás-képzési potenciál. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Gazdasági helyzet: A mikrotérség gazdasági fejlettsége alacsony, erőteljes a leszakadás. Nincs jellemző gazdasági ágazat, csírái találhatók a turisztikának, a feldolgozóiparnak és az egyéb ipari tevékenységeknek. A KKV szektor alulfejlett, a működő vállalkozások többsége önfoglalkoztató, vagy egy-két alkalmazottal dolgozik. Jellemző a befektetői tőkehiány. A térségben fejletlenek az info-kommunikációs csatornák. Kultúra, humán kapacitás: A településeken találhatók közösségi terek, de többsége élettelen, funkció nélküli. Nincsenek működő közösségek, civil szervezetek. Alacsony az értelmiségiek száma, alulképzett a helyi humán kapacitás. A helyi munkaerőpiaci helyzet: Magas munkanélküliséghez magas inaktivitás társul. Különösen magas a munkanélküliség a hátrányos helyzetű csoportoknál. A legnagyobb helyi foglalkoztatók az önkormányzatok (szociális alapú járadékok, közmunka). A települések fejlesztésre váró lehetőségei: - A táj sajátosságában rejlő lehetőségek „kihasználása”: Tanösvények, túraútvonalak kiépítése, a meglévők fejlesztése. - A meglévő turistaház, erdei iskola fejlesztése. - A természeti értékek, népi hagyományok, népi művészet megőrzése, helyi termékek előállítása. - Fiatalok letelepedésének ösztönzése. - A települési arculat fejlesztése. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 15% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 11% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 12% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 9% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 11% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.1%, ami 4.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.1% • Változás 2003-hoz képest 4.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség lakosságának kb. 60%-a aktív, a munkanélküliség 11,1%-os. A települési munkanélküliségi rátákból is érzékelhetőek a térségen belüli fejlettségi különbségek: míg egyes településeken a munkanélküliség a 25%-ot is eléri, Hévíz városában stabilan 3,4 % körüli a munkakeresők aránya. Hévíz gazdasága a gyógyfürdője köré épült. Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi centruma a környező települések munkavállalóinak is megélhetést nyújt. Az idegenforgalom térségi szinten is jelentős szerepet tölt be a gazdaságban. A szállásadás, vendéglátás, gazdasági-, személyi szolgáltatás és az idegenforgalomhoz szintén kapcsolódó kereskedelem révén a térség vállalkozásainak 60,4%-a és a foglalkoztatottak 29,1%-a jut jövedelemhez. A 90-es évek előtt a térség kevésbé fejlett részein a megélhetést főként a termelőszövetkezetek és azok ipari melléküzemágai nyújtották. Az elmúlt 10-15 évben a térségben található nagyobb ipari létesítmények fokozatosan eltűntek, helyükön új üzemek nem létesültek. Mára a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is mérséklődött (6%). A térségben a legtöbb ember (27%) a feldolgozóiparból él. Ehhez a jelenséghez jelentősen hozzájárul az, hogy a településekről nagy számú betanított munkás ingázik a térségen kívüli multinacionális nagyvállalatokhoz [Flextronics – Zalaegerszeg, Eybl – Jánosháza (ruhaipar) stb.] a cégek buszaival. Ezen kívül is sokan járnak a környékbeli nagyobb városokba dolgozni (pl. Zalaegerszeg, Keszthely, Szombathely). Ez az adatokban torzulást okoz, hiszen ezek a munkahelyek nem a térségben találhatóak. Jellemző a térség foglalkoztatására a szezonalitás is a Balaton közelségének köszönhetően. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A nyári hónapokban a munkanélküliségi ráta a településeken 1-3 százalékponttal is csökkenhet. A helyi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy alacsony foglalkoztatottsághoz magas inaktivitás társul. További sajátos probléma, hogy a közép- és kisvállalkozások között elterjedt gyakorlattá vált a munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése után Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való alkalmazásuk. A fiatalok térségből való elvándorlásának egyik fő oka a munkalehetőségek hiánya. Ehhez hozzájárul az is, hogy a térségben rossz a szakképzési struktúra, hiányoznak a gyakorlati és képzőhelyek. A gazdaság fejlődését, a foglalkoztatottság bővülését akadályozza a gazdasági szereplők együttműködési készségének hiánya. Megfelelő képzettségű és szemléletű munkaerő illetve vállalkozói réteg (idegen nyelv tudás, marketing ismeretek stb.) nélkül nem érhető el jelentős fejlődés. Főként az idegenforgalomban lényeges a munkaerő rugalmassága, ezért fontos az ezt segítő szolgáltatások fejlesztése a térségben (tömegközlekedés, gyermekek napközbeni felügyelete). A térségben jelen van egy egyre bővülő tartós munkanélküli, főként halmozottan hátrányos helyzetű réteg. Ezt a problémát a közmunka programok csak enyhíteni tudják, a segélyekből élő rétegek egyre nagyobb terhet jelentenek a helyi önkormányzatoknak. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Hévíz székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,648 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Hotel Carbona Zrt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • 230 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2 • SH Rekord KFT • Zalaszentgrót • 1822 Felsőruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 210 3 • Lotus Therm Kft. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 201 4 • Hevinvest SPA Golf ZRt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 190 5 • Danubius ZRt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 170 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Kehida Termál kft • Kehidakustány • 5510 Szállodai szolgáltatás • 162 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7 • Hunguest Hotel Zrt. • Hévíz • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 160 8 • IMOFI KKT • Zalaszentgrót • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 126 9 • Kolping Hotel Spa&Family Resort • Alsópáhok • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 115 10 • Grót Coop ZRT • Zalaszentgrót • 5227 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 84 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség területén egyenetlen a vállalkozások eloszlása. Jelentős számú vállalkozás működik Hévízen és környékén, ezzel szemben a fejletlenebb zalaszentgróti részen például több olyan település is van, ahol egyetlen vállalkozás sem található. A nagyvállalkozások hiányoznak a térségből; jellemző az önfoglalkoztatás és a mikro-, kisvállalkozások jelenléte; a középvállalkozások aránya elenyésző. A fejlettebb hévízi térségben a gyógy- és termálturizmusra épülő erős vállalkozói réteg jött létre. A térség egészét tekintve a legtöbb vállalkozás (678 db, 34%) Hévíz városában működik, ahol a térség 10 legnagyobb vállalkozásának nagy része is megtalálható. A legnagyobb vállalkozások 90 %- a az idegenforgalom területén tevékenykedik. A hátrányos helyzetű zalaszentgróti térségben a vállalkozások többsége mikro-vállalkozás, amelyekre az önfoglalkoztatás, a kényszervállalkozás, pályázati inaktivitás és a tőkehiány jellemző. A térség gazdasága korábban a mezőgazdaságra épült, nagyüzemi ipar nem jött létre. A térségben egyedül a faipari ágazatban alakultak számottevő nagyságú üzemek. Új vállalkozások zömében a szolgáltatási szférában jöttek létre, ám ezek típusai átalakultak. A régi, hagyományos mesterségek szinte teljesen kihaltak a településeken. Helyükbe új típusú szolgáltatások (pl. szolárium) léptek, ám ezek zömében a városban, nem növelve a falusi élet komfortját és népességmegtartó erejét. Főként a közlekedés problémái miatt új üzemek nem telepedtek le a környéken, a meglévők egy része is a megszűnés határán mozog. A háttértelepülések jó feltételekkel rendelkeznek a falusi vendéglátás, a bor-, a lovas- és a bakancsos turizmus területén. A mezőgazdaságra, a kézműves hagyományokra épített helyi termék előállítás és értékesítés jelentős fejlődési potenciállal bír. A turizmusra épülő személyi és egyéb jellegű szolgáltatások számos vállalkozásnak és lakosnak nyújthatnának kiegészítő jövedelmet, megélhetést. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A Zala Termálvölgye térség foglalkoztatottjainak csak körülbelül fele dolgozik helyben, valamely vállalkozásnál. A többi ingázik a térségen kívüli nagyobb városokba vagy multinacionális cégekhez. Ez kiszolgáltatottá teszi a munkaerőt és egyik napról a másikra jelentős munkanélküliség jelenhet meg a térségben. Ez is alátámasztja azt, hogy szükségszerű nagy hangsúlyt fektetni a helyi gazdaság fejlesztésére. A térségben a beruházási környezet nagyobbrészt nem mondható kedvezőnek. Ennek oka leginkább az, hogy – a hévízi részt leszámítva – a térségben nincsenek a gazdaság számára fontos országos főutak, a tömegközlekedési ellátottság az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag egyre rosszabb. Sármelléken ugyanakkor a nemzetközi repülőtér kiépített cargo terminálja és a település ipari parkja lehetőséget nyújt a logisztika fejlesztésére. A térséget a vasút csak északon, a transz-európai vasúthálózat Zalaegerszeg-Boba szakaszán érinti, amely éveken belül villamosításra, korszerűsítésre kerül. Ez jó hatással lehet a térség másik, Türjén található ipari parkjára, amely így vonzó befektetési célponttá válhat. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 14 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 23 Sporttal kapcsolatos tevékenység 26 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 31 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 21 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A Zala Termálvölgye térségében közel 189 civil szervezet működik. Jogi szervezeti formát tekintve 56%-a egyesületként, 43 %-a alapítványként, de a térségben működik több közhasznú társaság, non-profit kft is. Földrajzi eloszlásuk szerint a legtöbb szervezet a két városban található, de sajnos vannak olyan települések (8 település), ahol jelenleg egyetlen non-profit szervezet sem működik. A szervezetek munkája általában egy intézményhez (pl. iskolák, óvodák) vagy egy településhez kötődik. Tevékenységét tekintve jellemző: az oktatás, kultúra, egészségügy, sport, vagy közbiztonság. Működik néhány olyan szervezet, amelynek fő tevékenysége a vidékfejlesztéshez kapcsolódik, és már több éves pályázati (eu-s) tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a területen meghatározó a CELODIN Zalai Alapítvány munkája, amely a LEADER+ programvezető szervezete, a fiatal felsőfokú végzettségűeket összefogó Zalai Hazatérők Egyesületének életre hívója, és jelenleg a HVI cím birtokosa. Az ismertebb szervezetek többsége közvetlenül az idegenforgalomhoz kapcsolódik, pl. a Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület a falusi vendéglátókat és kézműveseket fogja össze a zalaszentgróti térségben, a Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete a kehidakustányi termálfürdőhöz kapcsolódó szállásadókat tömöríti. A zalaszentgróti székhelyű, de tevékenységében egész Zala megyére kiterjedő Zalai Borút Egyesület a Zalai borvidék borászait segíti. A hévízi gyógytó marketingjének erősítésére jött létre a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület. Ezen szervezetek főként pályázati forrásból, támogatásokból működnek, és az elmúlt években több újszerű kezdeményezést indítottak el a térségben. Viszonylag magas azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek hagyományőrző-, kulturális- és közösségi programok szervezésére vállalkoznak. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Ők az azonos célok elérése érdekében összefogva, és együttműködve képesek pályázati forrásokhoz jutni. Ilyen koordináló szerepet képes felvállalni a Sármelléken található TelePont Közhasznú Információs Egyesület és a Zalaszentgróti Művelődési és Sportegyesület. A természeti értékek megőrzése, környezetvédelmi szemléletformálás, a túraútvonalak fejlesztése, karbantartása, a védett értékek védelme érdekében nagy feladatot vállalnak fel az olyan szerveződések, mint a Zalaszentgróti Természetbarát Egyesület, a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület, vagy az Ökorégió Alapítvány. A 2002-ben alakult Hálózat az Integrációért Alapítvány működése során sokat tett a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) emberek életkörülményeinek javítása, társadalmi, és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítása érdekében. Jelen vannak a térségben azok a szervezetek, amelyek fő célja a vállalkozók segítése, információhoz juttatása, pl. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a kamarák. Problémát jelent a kisebb civil szervezetek körében, hogy nem kapnak megfelelő szakmai, jogi, pénzügyi segítséget a munkájukhoz, és nincs önálló menedzsmentjük, így a munkájukat az esetlegesség, a bizonytalanság, és a kiszolgáltatottság jellemzi. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 395 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,344 31,250 31,435 31,523 31,739 Éves változás 88 216 -94 185 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 395 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 8% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Zala Termálvölgye Helyi Közösség 33 településén 31 739 fő él, a népsűrűség 686 fő/km2. A térség aprófalvas településszerkezetű, amelyben 2 kisváros – Zalaszentgrót és Hévíz – található. A települések 52 %-a 500 főnél kisebb népességszámú, a falvak átlagnépessége: 618 fő. Nagyon kedvezőtlen a lakosság korösszetétele. Jellemző az elöregedés (59 év felett 24 %), ezzel szemben a 14 év alattiak a térség népességének csak a 14 %-át adják. Az aktív korú lakosság aránya 63%, ami jobb az országos átlagnál (60%), de megfelel a megye sajátosságainak (Zala megye: 63,8%). A térségben jelentős a lakosság természetes fogyása. A térség hátrányos helyzetű részein évente közel 100 fővel csökken a lakosság, ami egy aprófalu lélekszámának felel meg. Ezt a fejlettebb településeken (főként Hévíz és környéke) a pozitív vándorlási egyenleg képes ellensúlyozni. A helyi közösség egészére kimutatott 1%-os népességnövekedést az idegenforgalmi centrumok közvetlen vonzáskörzetének növekvő települései eredményezték. A hátrányos helyzetű településeken a vándorlási különbözet negatív, a fiatalok elköltöznek, a településeknek egyre kevésbé van lakosság megtartó erejük. Ehhez hozzájárul a rossz közlekedés, a közösségi-, és egyéb szolgáltatások hiánya, a munkahelyek hiánya. A térség iskolázottsági mutatói rossz helyzetképet ábrázolnak. Különösen igaz ez a felsőfokú végzettségűeket, és az érettségizetteket tekintve. Az országos átlagnál magasabb az alacsonyabb végzettségekkel rendelkezők aránya, sokan nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel sem. Ez az aránykülönbség a zalaszentgróti térséget különösen jellemzi, amely a gyenge megtartó képességből, a demográfiai mélypontból, a szegénységből, az elvándorlásból fakad. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 Különösen nagy gondot jelent, hogy a fiatal értelmiségi réteg elhagyja a térséget. A nők aránya a térségben közel 52%. Egyre magasabb a térségben a segélyekből, minimális jövedelemből élő családok száma. Körükben jellemző az alkoholizmus, az általános egészségügyi helyzet romlása, a csökkenő élettartam. Főként a térség kevésbé fejlett részein jellemző az egyre nagyobb létszámú, de egyre rosszabb körülmények között élő roma kisebbség jelenléte. Ezeknél a társadalmi csoportoknál a legnagyobb problémát az aluliskolázottság, a társadalmi integráció hiánya jelenti, jellemző például a megélhetési bűnözés. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 5 15% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség közutakkal való ellátottsága kettős. A hévízi részt keresztülszelő főutak jó megközelíthetőséget, de egyre növekvő forgalmat jelentenek. Ez a probléma az utak korszerűsítésével, elkerülő utak építésével csökkenhet. A zalaszentgróti rész közúti szerkezete és minősége kimondottan rossz. Általánosságban elmondható, hogy a térség megközelíthetősége Budapest felől az M7-es autópálya kiépülésével jelentősen javult. Hasonló javulást eredményezhet a térséget egyedül északon részét érintő vasút villamosítása, korszerűsítése. A térség kettősségére jellemző, hogy amíg az idegenforgalom miatt gyorsan fejlődő települések önkormányzatai nem bírnak lépést tartani az új településrészek fejlődésével, addig sok kis településen az évtizedek alatt a közművesítésben felhalmozódott lemaradást igyekeznek ledolgozni. A térségben rossz a tömegközlekedés főként az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag. Ez egyrészt megnehezíti az ingázást, a más településen való munkavállalást, másrészt ez is az egyik akadálya annak, hogy az idegenforgalmi centrumokból a turisták nem tudnak kimozdulni a háttértelepülésekre. A háttértelepülések jobb turisztikai hasznosítása érdekében segíteni kell az itt előállított helyi termékek eljutását a vendégekhez és a vendégek eljutását a termékek előállítóihoz, illetve az egyéb turisztikai vonzerőkhöz (tanösvény, túraútvonal, épített értékek stb.). Remek környezeti adottságokkal rendelkezik a térség a gyalogos-, kerékpáros és lovas turizmus szempontjából. Számos kerékpárút, kerékpározható útszakasz, túraútvonal és mezőgazdasági feltáró út teszi lehetővé a térség bebarangolását. A hozzájuk kötődő infrastruktúra (lókikötők, információs táblák, tanösvények, erdei pihenőhelyek, térképek stb. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 ), valamint a szabadidő eltöltésének egyéb helyszínei (közösségi helyek, sportlétesítmények stb.) azonban fejlesztésre szorulnak. Fontos feladat ezen infrastruktúrák egységes arculatának, komplex marketingjének kialakítása. Az egyes programlehetőségek felkeresését nehezíti az is, hogy a kínálat szétszórt, az egyes programelemekről az információs anyagok nehezen elérhetőek. A probléma megoldása érdekében kataszterek kialakítása, információs rendszerek kiépítése, az internet nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása szükséges. Mind a térség, mind az egyes vállalkozások tekintetében elmondható, hogy jelentős tennivaló van a világhálón való elérhetőség javítása érdekében. Ehhez többek között a vállalkozók internet-használatának, holnapkészítésének ösztönzésére, online marketingképzésre, keresőbarát honlapok, linkpartnerségek kialakítására lenne szükség. Jelentős fejlesztések végrehajtása után a sármelléki FlyBalaton repülőtér fontos katalizátora lehet a térség turizmusának – gazdaságának fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. A charter és kisgépes forgalom mellett egyre bővülnek a menetrend szerinti járatok desztinációi és egy cargo terminál kiépítésének köszönhetően megindult a teherforgalom is. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.34 0.25 59.90 4.43 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 1964% 630% 3301% 650% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Almásháza • Község • 62 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.80% • 298,369 • 0.000 • 8.935 Alsópáhok • Község • 1,348 • Közszféra • 7.29% • 510,186 • 86.605 • 4.828 Batyk • Község • 435 • 6.84% • 421,235 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cserszegtomaj • Község • 2,443 • 7.53% • 508,775 • 5.880 • 1.007 • Közszféra Döbröce • Község • 80 • 14.00% • 297,807 • 0.000 • 1.175 • Közszféra Dötk • Község • 30 • 15.80% • 576,978 • 0.000 • 0.000 Felsőpáhok • Község • 614 • 5.79% • 502,956 • 0.000 • 0.736 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hévíz • Város • 4,953 • Közszféra • 3.30% • 578,570 • 347.036 • 20.374 Kallósd • Község • 99 • 5.21% • 397,804 • 0.000 • 0.000 Kehidakustány • Község • 1,156 • 8.42% • 406,586 • 32.933 • 19.623 • Közszféra Kisgörbő • Község • 209 • 20.50% • 368,731 • 0.000 • 0.000 Kisvásárhely • Község • 62 • 26.70% • 228,013 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ligetfalva • Község • 60 • 11.40% • 283,280 • 1.883 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mihályfa • Község • 394 • 12.50% • 452,905 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagygörbő • Község • 204 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 21.90% • 300,658 • 0.000 • 0.000 Nemesbük • Község • 627 • Közszféra • 9.71% • 317,866 • 0.000 • 1.391 Óhíd • Község • 629 • 10.80% • 397,349 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pakod • Község • 987 • 8.36% • 494,489 • 0.000 • 0.241 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rezi • Község • 1,211 • 13.60% • 384,805 • 0.000 • 0.101 • Kereskedelem, javítás Sármellék • Község • 1,795 • 8.22% • 471,963 • 0.000 • 0.012 • Közszféra Sénye • Község • 47 • 10.50% • 236,799 • 0.000 • 0.000 • Építőipar * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sümegcsehi • Község • 673 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.20% • 339,676 • 0.000 • 0.100 Szalapa • Község • 247 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.50% • 268,742 • 0.000 • 0.000 Szentgyörgyvár • Község • 344 • 10.50% • 268,461 • 0.000 • 0.000 • Építőipar Tilaj • Község • 199 • 10.80% • 383,422 • 0.000 • 2.457 Türje • Község • 1,808 • 11.60% • 371,472 • 0.000 • 0.091 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vindornyaszőlős • Község • 361 • 9.95% • 394,880 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalabér • Község • 715 • 10.15% • 467,757 • 0.000 • 1.543 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zalacsány • Község • 1,011 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 11.60% • 399,483 • 8.217 • 0.672 Zalaköveskút • Község • 29 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.50% • 282,354 • 0.000 • 0.000 Zalaszentgrót • Város • 7,637 • 8.82% • 500,547 • 0.287 • 0.385 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalaszentlászló • Község • 838 • 7.78% • 454,387 • 2.928 • 0.181 • Közszféra Zalavég • Község • 432 • 8.12% • 446,421 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település társadalmi válságban van: Elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása, alacsony iskolázottság, magas a szenvedélybetegek és a munkanélküliek aránya.” • „A kitörési pont a turisztikai fejlesztésekben ill. a turizmust kiszolgáló tevékenységek fejlesztésében van.” • Almásháza • „A település gazdasági potenciáját egyetlen idegenforgalmi szolgáltatóhely adja, mely korlátozott munkalehetőséget kínál.” • „A szolgáltatások fejlesztésével, az életminőség javításával a település vonzóvá tehető a vendégek és befektetők számára.” • Alsópáhok 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A hátrányos helyzetű csoportok számának növekedése és leszakadása.” • „A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására és integrációjára irányuló speciális programok indítása.” • Batyk • „A település nem tudja maximálisan kiaknázni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeit.” • „A térségben egyedülálló természeti érték, a kútbarlang megnyitása a turisták számára. A barlangturizmust kiegészítő egyéb turisztikai programok fejlesztése.” • Cserszegtomaj 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen magas a munkanélküliség.” • „Új munkahelyek teremtése környezetvédelmi (erdei iskola, szálláshelyek bővítése) és megújuló energiás fejlesztések segítségével.” • Döbröce • „A település elöregszik, fogy a népesség és a település jövője kilátástalan” • „A helyi értékek (természeti értékek, az épített és a kulturális örökség) megőrzésével és fenntartható hasznosításával az élhető település megteremtése.” • Dötk 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Hévíz közelsége miatt a településnek nincs önálló turisztikai arculata.” • „Hévíz háttértelepüléseként a hagyományos falusi turizmus fejlesztése (pl. hagyományos szőlőkultúra, falusi vendéglátás).”” • Felsőpáhok • „A város idegenforgalmi kínálata nem kellően összefogott, menedzselt. Ennek oka a gyenge térségi marketing, a turisztikai szervezeti struktúra hiánya, kiforratlansága.” • „A Hévízi tó egyedi természeti sajátosságaira építkező versenyképes termál turizmus kiépítése, amely biztosítja a helyi társadalom és gazdaság fenntartható fejlődését.” • Hévíz 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település kiemelkedő épített örökséggel és ahhoz kötődő, kulturális és természeti kínálattal rendelkezik, amiből a település nem tud megfelelően profitálni.” • „A meglévő adottságokra épülő turisztikai fejlesztések, beruházások.” • Kallósd • „A helyi munkaerő, vállalkozói réteg tudása nem piacképes (nyelvismeret, marketing ismeretek stb.).” • „A helyi munkaerő ill. vállalkozói réteg foglalkoztathatóságának erősítése képzésekkel, átképzésekkel, tréningekkel, az együttműködési készség fejlesztésével.” • Kehidakustány 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis