Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rinya-Dráva Szövetség

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rinya-Dráva Szövetség "Természetesen" fejlődünk! Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Rinya-Dráva Szövetség – Összefoglaló a térségről A(z) Rinya-Dráva Szövetség területe 41 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 41,313 fő, a városokban élő lakosok száma 12,007 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 11 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Rinya-Dráva Szövetség – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 41,313 Barcs 12,007 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 41 Segesd 2,751 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Lábod 2,146 fő Közszféra Hátrányos helyzetű települések száma 41 Babócsa 1,773 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 9 6 Fő fejlesztési prioritások száma 22 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 7 31 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 28 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Rinya-Dráva Szövetség – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,344,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 1,344,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 5 • 1,295,576 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,169,776 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 626,224 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 438,695 • Leader vállalkozás fejlesztés • 7 • 706,413 • Leader képzés • 4 • 153,731 • Leader rendezvény • 3 • 169,869 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 116,243 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Rinya-Dráva Szövetség - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A vállalkozások működését jelentős mértékben nehezíti a rossz közlekedési infrastruktúra, az általános tőke és az innováció hiánya, ezek együttes következménye a térség gazdaságának stagnálása valamint a társadalmi és szociális problémák folyamatos erősödése. • A rendelkezésre álló erőforrások (természeti-, humán-, infrastrukturális-, tőke) összehangolt, racionális és vállalkozás központú felhasználásával, fenntartható növekedési pályára állítani a térség gazdaságát. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Rinya-Dráva Szövetség – A stratégia alapvető célja Célunk: A térségben élők életminőségének javítása, új munkahelyek, új jövedelemszerzési formák meghonosítása, növelve ezáltal a vidéken élők szociális és mentális jólétét. A népesség elvándorlásának megállítása, helybentartása és ide csábítása a lakosság helyben történő foglalkoztatásával és az életkörülmények javításával. A helyi vállalkozásoknak lehetőséget adni a bővítésre, fejlődésre. Új vállalkozások létrejöttének elősegítése. Térségi öntudat és összefogás megteremtése mind a gazdasági mind a civil életben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Rinya-Dráva Szövetség 41 települése Somogy megye déli részén, a horvát határ mentén terül el, amely meghatározza perifériális helyzetét. Területe 1229 km2,aprófalvas telpülésszerkezetű. A szövetség egyetlen városa Barcs, 1969 óta határátkelőhely. A 12007lakosú kisváros gazdaságföldrajzi, természeti és humán erőforrásaiból adódóan, a szövetségben központi funkciót tölt be. A határmentiség üzleti szempontból előnyökkel kecsegtet, lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítését és elmélyítését. A szövetség településeire jelentős hatást gyakorol még Nagyatád város is, amely földrajzi értelemben része a két kistérség területének, de népsűrűsége miatt nem lehet tagja a szövetségnek. A szövetség hagyományosan kétarcú: Barcs fejlődése dinamikusabb és garantáltabb, míg a szövetséghez csatlakozó kistelepülések fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek. Bár a térség tipikusan vidéki, alapvetően mezőgazdasági jellegű, a foglalkoztatottak jelentős része ma már a szolgáltató szférában dolgozik. Az agrárszektorhoz kapcsolódó iparágak közül a tejfeldolgozás, a magas erdősültségből eredően pedig a fafeldolgozás jelentős. Az ipari termelőkapacitások (fém-, vegyipar, élelmiszeripar) döntően Barcson működnek. A horvát bevásárló turizmus következtében olyan kereskedelmi bázis alakult ki, amely a mai napig meghatározza a város gazdasági helyzetét. Általános gondként jelenik meg a tőke-, az információ- és a szakértelem hiánya. A helyzetet súlyosbítja a nagyfoglalkoztatók megszűnése, a létrejövő új vállalkozások egy részének versenyképtelensége. Ennek következtében alacsony a foglalkoztatási szint és rendkívül magas a munkanélküliségi ráta. A népességi adatokat vizsgálva is riasztó jeleket tapasztalunk. Drasztikusan csökken egyes falvak lakosságszáma, mely az elöregedésnek, valamint a nagymértékű elvándorlásnak a következménye. Általánosságban jellemző az elszegényedés, az átlagosnál magasabban kvalifikált emberek térségből való elköltözése. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Ez magával vonja azt a tényt, hogy a települések képzettségének, iskolázottságának szintje is mind lejjebb süllyed. A térség országos ill. nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedően értékes természeti adottságokkal rendelkezik. A mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati, vízrajzi és talajtani viszonyok következtében sajátos flóra és fauna alakult ki. Ezért az öko-, és rekreációs-turizmus fogadására, élénkítésére alkalmas erdőkkel borított vidéket, a Dráva folyót és környékét, a meglévő építészeti értékeket óvni, a kulturális hagyományokat ápolni, a meglévő termálvízkincset pedig még inkább hasznosítani szükséges. A lakosság megtartásához, a foglalkoztatottak számának növeléséhez, erős mikro és kisvállalkozásokra van szükség, melyek innovatív termékeikkel és szolgáltatásaikkal a helyi gazdaság motorjává válhatnak. Reményeink szerint a szövetségbe tömörült önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek partneri együttműködési hajlandósága, lehetővé teszi egy sokszínű, népességét megtartani képes, élhető vidéki térség kialakulását. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A szövetséghez tartozó terület síkvidék jellegű, amelyet észak-déli irányú homokhátak tesznek kelet-nyugati irányban hullámossá. Legjelentősebb vízfolyás a Dráva folyó, a belső részeken pedig a Rinya patak és ágai. A gyors folyású, tiszta vizű Dráva folyó, illetve a régi Dráva meder területén hosszú ideje háborítatlan, természetes állapot uralkodik, melynek következtében páratlanul gazdag növény és állatvilág maradt fenn. A térségben található Barcsi Ősborókás, az őslápos Baláta tó, a babócsai Nárciszos, a Csokonyavisontai Fáslegelő, a rinyaszentkirályi védett erdő, a Petesmalmi Vidrapark Natura 2000-es területek, többségük a Duna –Dráva Nemzeti Park részét képezi. A kiemelkedő táji, természeti adottságok, a kellemes klíma, az itt honoló csend és nyugalom alkalmas a pihenésre, az aktív kikapcsolódósára. Ezek következtében a turizmus alternatív formái (öko-, természeti,- falusi-, turizmus) felértékelődtek. A föld mélye kincsekben gazdag. A terület alatt jelentős kőolaj, földgáz és termálvízkincs húzódik. Földgázkitermelés jelenleg egy településen, termálvizes fürdő pedig négy településen működik. A térségben jó minőségű erdőállományok váltakoznak, az erdősültség mértéke mintegy 29%. A Dráva menti alacsonyabb fekvésű részeken lágy ligeterdők (nyár, fűz, éger), a magasabban fekvő részeken pedig kemény fafajú lombos erdők (kocsányos tölgy, cser, akác), valamint telepített erdei és fekete fenyő faállományok találhatóak. Az erdőterületek mintegy 55 %-a állami, mintegy 45% magán tulajdonban van. A kitermelt fának, mint megújuló természeti erőforrásnak régen is és ma is nagy a szerepe. A szántóterületek kémhatása gyengén savanyú, minőségi osztályuk az országos átlag alatti 10-20 AK közötti. Jellemző a rozsdabarna erdőtalaj, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és réti erdőtalaj. Meghatározó a hagyományos szántóföldi növénytermesztés, de kis mértékben foglalkoznak bio mezőgazdasági alapanyagok előállításával is. Az erdészeti ágazat a terület gazdaságában jelentős, melyre több helyi kis fűrészüzem épült. A szövetség területén nagy ipari üzemek nincsenek. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Ebből adódóan jelentéktelen a klímaváltozást előidéző káros-anyag kibocsátás mértéke. A közúti forgalomból eredő légszennyezés sem jelentős. A vizek melletti mezőgazdasági területeken a műtrágya és vegyszerhasználat csökkent, így jelentős mértékű környezetterhelést nem okoz. A nagyüzemi állattartás drasztikus visszaesése a pontszerű szennyező források csökkenését eredményezte. Gondot a szippantott kommunális szennyvizek elhelyezéséből származó -közvetlenül a talajba történő - elszivárgás okoz, mely a vezetékes szennyvízhálózat részbeni kiépítettségének következménye. A kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek csaknem valamennyi településen létesültek, a veszélyes hulladék gyűjtése azonban csak részleges. A problémák végleges megoldását a tervezett Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program jelentheti, melynek megvalósításában a települések többsége érintett. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A szövetséghez tartozó települések mindegyike a kormányrendelet értelmében hátrányos besorolású. A komplex programmal is segítendő leghátrányosabb helyzetű települések száma 24, melyek a Barcsi statisztikai kistérséghez tartoznak. (Megjegyezzük, hogy a szövetség többi tagjának idesorolása is csak egy hajszálon múlott: a Nagyatádi Kistérség komplex mutatója csupán 0,01 ponttal haladja meg a besorolási határt, melyet a LEADER programban nem szereplő Nagyatád város fejlettsége okoz.) A szövetséghez tartozó települések alacsony népsűrűségűek, sok az aprófalvas 500 fő alatti lakosságú település.Évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás és az elvándorlás következtében. Kimondottan alacsony a lakosság gazdasági aktivitása, kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív- elöregedő- lakosságot. Az alulképzettség általános probléma minden településen. A munkanélküliségi ráta évek óta emelkedő tendenciájú. A 2007. decemberi felmérések alapján a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya majdnem háromszorosa az országos (10,1%) átlagnak. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. Az álláskeresők közel 40%-a részesül szociális segélyben. A roma lakosság becsült aránya 20%, számarányuk az összlakosságszámon belül folyamatosan nő. Helyzetüket az alacsony jövedelem, a képzettség hiánya, a nagy arányú és hosszú távú munkanélküliség, függés a jóléti intézményektől és a társadalmi stigmatizáció együttesen jellemzi. Ezek a problémák azonban a helyi társadalom egyre szélesebb rétegeit sújtják. Az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, illetve az elavult szaktudással rendelkezők tartósan kiszorulnak az amúgy is szűkös munkaerő-piacról és a társadalom perifériájára szorulnak. Alacsony a vállalkozói aktivitás (69 vállalkozás/1000 lakos). Általában alacsony a vállalkozás-sűrűség. A szükséges erőforrások hiánya, illetve korlátozott mértékű rendelkezésre állása miatt, a meglévő vállalkozások egy jelentős része nem versenyképes. A településeket kívülről látják el iparcikkel, ruházati termékekkel, feldolgozott élelmiszerekkel. A térség mezőgazdasági adottságait a korszerűtlen termelési technológiák alkalmazása miatt, csak korlátozottan hasznosítja. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Barcson a határátkelő közelében található területen ipari park működik, de csupán egy vállalkozás települt ide, az is csupán 43 főt foglalkoztat. A városban a kereskedelem a 90-es évek elején fontos megélhetési lehetőséget jelentett, a horvát bevásárló-turizmus csökkenését követően azonban jelentős túlkínálat alakult ki ebben az ágazatban. Jelenleg a térség kiemelkedő táji-, természeti adottságait csak részben hasznosítja. A turisztikai potenciál erősítésére irányuló különféle folyamatban lévő és tervezett beruházások gazdaságélénkítő hatásúak, a térség elmaradottságból való kilábalását célozzák. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 13% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 9% Építőipar 29% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 13% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 16% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 4% Építőipar 13% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 26% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 22.2%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 22.2% • Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A Rinya-Dráva Szövetség foglalkoztatási szempontból a régió hátrányos helyzetű térségei közé tartozik. A 2008. januári adatok szerint a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 4619 fő. A munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag (7,04%) feletti 17,23%. A legalacsonyabb 11,01% Segesden, a legmagasabb 48,48% pedig Rinyaújnép községben. A kistérség gazdaságilag lemaradó képet mutat, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 69, ami jóval az országos és a megyei átlag alatti. A vállalkozások többsége alacsony létszámot foglalkoztató kis- és egyéni vállalkozás. Meghatározó a térségi központ kisvárosaiban Barcson, Nagyatádon dolgozók száma, de jelentős a térségen kívülre ingázó munkaképes korú népesség aránya is. A térség legnagyobb foglalkoztatói (Barcs Coop ZRt., Ferrokov Kft., Dráva Coop ZRt. ALM Kft., Dráva Tej Kft) mellett az önkormányzatok szívják fel a legnagyobb munkaerőt. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás regionalizációja elindult, ez az önkormányzatok és intézmények összevonását vonta magával, amelynek eredményeként jelentős számú szakképzett munkaerő került a munkaerőpiacra. A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de azt jelentősen befolyásolja a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje is. A szakképzetlen álláskeresők aránya 52,5%, a szakképzetteké 32%, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 13,5% és megközelítőleg 2 % a felsőfokú végzettségűek aránya. Az álláskeresők között legnagyobb számban az általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Ezt tükrözi, hogy a munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők között megközelítőleg 90 % fizikai munkát keres. A pályakezdők között magas az általános iskolát vagy azt sem végzettek aránya, 49,2%. A szakmunkásképzőt végzettek aránya 19.8%. A középfokú végzettségű pályakezdők aránya 25,4%, míg a felsőfokúaké 5,6%. Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a regisztrált munkanélküliek képzési, átképzési hajlandósága. A szakmaválasztásukat azonban elsősorban nem a piaci kereslet, hanem a képzések idején folyósított szociális jellegű képzési támogatás ösztönzi. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Ezért a munkaerő-piaci képzések hatékonysága rendkívül alacsony. A legsúlyosabb gond a munkaerő mobilitásának hiányából adódik. A legtöbben csak helyben, vagy lakóhelyükhöz közel kívánnak munkát vállalni. Jelentős a csak jövedelempótló támogatásból, szociális segélyből élők száma. A hátrányos helyzetben élő munkanélküliek számára kevés az esély arra, hogy visszatérhessenek a munka, az aktív tevékeny élet világába. A munkanélkülieken belül jelentős a roma népességhez tartozók száma. A térség egyes településein a regisztrált munkanélküliek több mint 90%-a roma származású (Rinyabesenyőben 98% és Istvándiban 90%). Mivel a térségben a lévő kis és középvállalkozások elsősorban képzett szakembereket kívánnak foglalkoztatni, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára csak az önkormányzatok, illetve a társulások által bonyolított közcélú foglalkoztatási programok jelentenek átmeneti foglalkoztatási lehetőséget. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Barcs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 6 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,104 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Barcs-COOP ZRT. • Barcs • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • 187 • 2,194,000 • Kereskedelem, javítás 2 • Ferrokov Kft. • Segesd • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 185 • 3,628,162 3 • Dráva -Coop Zrt. • Barcs • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 145 • 2,382,000 4 • ALM Kft. • Barcs • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 135 • 2,300,000 5 • Dráva Tej Kft. • Barcs • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 111 • 2,400,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Avermann-Horváth Kft. • Barcs • 2811 Fémszerkezet gyártása • 103 • 23,000,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Kutasi Mezőker Zrt. • Kutas • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 71 • 612,000 8 • Unitrade -Auto Kft. • Barcs • 5010 Gépjármű-kereskedelem • Kereskedelem, javítás • 61 • 1,830,620 9 • Határőr Zrt. • Babócsa • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 58 • 500,000 10 • Hertelendy Kastélyszálló Kft. • Kutas • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 48 • 390,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térségben az utóbbi 10 évben jelentősen nőtt a településeken a vállalkozók száma. Többségük azonban egyéni vagy családi mikro-vállalkozás, melyek az általános tőke és innováció hiány miatt kevésbé versenyképesek. A térség gazdaságában meghatározó szerepe a Barcs és Nagyatád városokban működő nagyobb vállalkozásoknak van. A községek többségében nem jöttek létre nagyobb létszámú foglalkoztatók. Néhány kivételtől eltekintve azonban, a térség jelentősebb vállalkozásai sem foglalkoztatnak 25-30 főnél magasabb létszámot. A térségben jelenleg nincs olyan vállalkozás mely hivatalosan nagyvállalkozás kategóriába esne, a mikro-vállalkozások aránya pedig 70-80% között mozog. Térségünkben a vállalkozói kedv jelenleg stagnál. A meglévő vállalkozók megerősödését, illetve új befektetők térségbe települését gátolja a gyorsforgalmi utak hiánya, a meglévő úthálózat rossz állapota, valamint a teherszállításhoz szükséges vasúti pályák elégtelen minősége. A vállalkozások egy jelentős részének piaci, piacszerzési, piacra jutási problémáik vannak. Ennek egyik oka, hogy a térségben nincs meghatározó jelentőségű „nagyfoglalkoztató” vállalkozás, amelyre a kisvállalkozások beszállítóként ráépülhetnének. A kezdő vállalkozások között nagyon magas a kényszervállalkozók és az elsőgenerációs vállalkozók aránya, így a vállalkozói kultúra hiánya gátja lehet a vállalkozások fejlődésének. A helyzetet továbbsúlyosbítja, hogy a piacképes termékeket előállítani tudó vállalkozások ne találnak megfelelő számú, munkavállalásban motivált, szakképzett munkaerőt. A telekommunikációs infrastruktúra is csak részben kiépített. Többségében a városok és a nagyobb települések rendelkeznek csak szélessávú Internet kapcsolattal. Az önkormányzatok egy része helyi adómentesség biztosításától reméli a vállalkozások letelepedését, megerősödését. Barcs ipari parkkal, a községek egy része szabad iparterületekkel rendelkezik. Bár a középfokú oktatási intézményekben hagyománya van a szakmunkás képzésnek, de az intézményi képzés szakmastruktúrája jelenleg nem igazodik a gyorsan változó kereslet igényeihez. A vállalkozások számára fejlődési lehetőséget jelenthet a határ-menti elhelyezkedés, mely kedvez a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének, erősödésének. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A nemzetközi együttműködések kialakulását segíti az, hogy Barcson az ipari vásárnak már hagyománya van. A rendezvényen viszonylag nagy számban vesznek részt külföldi, elsősorban horvát kiállítók. A térség gazdaságfejlődésének alapja biztosított: mindkét statisztikai kistérség rendelkezik különféle gazdaságfejlesztési stratégiával, vállalkozásokat támogató programtervekkel. A gazdaság szereplői között kialakult összefogási hajlandóság, valamint az innovatív megoldások várhatóan elősegítik gazdaságfejlesztési stratégiai programok sikeres megvalósítását. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Sporttal kapcsolatos tevékenység 23 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 43 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 27 Oktatással kapcsolatos tevékenység 21 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A civil szervezetek nagyobb részt közös érdeklődésen alapuló tevékenységek szervezésére jöttek létre, többségük egyesületként működik. Létük több településen nem, vagy csak csekély mértékben érzékelhető. A szervezetek egy része érdeklődik a településfejlesztési célok megvalósítása iránt. Önkormányzati, jóléti, szociális feladat átvállalásában kevesen gondolkodnak. A térségben kis számban találhatók meg az olyan szolgáltató típusú egyesületek, alapítványok amelyek térségi, sőt megyei szinten is részt vesznek a gazdaságfejlesztésben, az esélyegyenlőség megteremtésében és a környezettudatos gondolkodás erősítésében. Ezek a szervezetek a különféle pályázati lehetőségek kihasználásával elérték, hogy a feladatellátásukhoz, működésükhöz infrastruktúrával, tárgyi-, technikai eszközparkkal rendelkeznek és főfoglalkozású munkavállalókat képesek foglalkoztatni. A teljesség igénye nélkül: Barcsi Vállalkozók Egyesülete: Az egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik. Irodát tart fenn Barcson, ahol aktuális hírekkel, pályázati információkkal, Internet hozzáféréssel, tárgyalóhelyiséggel, reklám és marketing tevékenységgel segíti tagjait. BARKA Alapítvány: Az 1998.-ban megalapított magánalapítvány tevékenységét közhasznú formában jelenleg 12 fő alkalmazott segítségével látja el, melyek a következők: hátrányos helyzetű munkanélküliek számára komplex munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, képzési, átképzési programok szervezése, tranzitfoglalkoztatás, házi segítségnyújtás szolgáltatás működtetése, pályázatkészítési tanácsadás, civil inkubáció. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Sikeres hazai és EU-s (PHARE, HEFOP, ROP) pályázataik segítségével több munkahelyteremtő, gazdaság és közösségfejlesztő programot valósítottak meg. A rendelkezésükre álló erőforrások kihasználásával, széleskörű önkormányzati, vállalkozói és civil kapcsolatrendszerükkel a közös értékek és a kölcsönös érdekek mentén összefogva, képesek követhető modelleket kidolgozni és megvalósítani, ez által a térség munkaerő-piaci, gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában hatékonyan közreműködni. Dél Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete: A társadalmi szervezet 1991-ben alakult. Somogy megye egyik legnagyobb cigány kisebbségi gyűjtőszervezete. Sokrétű tevékenysége közül a legfontosabb az érdekképviselet-érdekvédelem, a munkanélküliség kezelése, a foglalkoztatás elősegítése, a szociális tevékenység, valamint kulturális és sportrendezvények szervezése. A szervezet 1997. óta folytat jogvédelmi tevékenységet alapítványi támogatással. A szervezet tagszervezeteinek száma több mint 50, tagsága meghaladja az 1000 főt. Barcsi Környezetvédelmi Egyesület: Az egyesület önkéntes tagjai segítségével és pályázati források felhasználásával küzd a környezetvédelem és a környezettudatos gondolkodás elterjedéséért. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,054 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 42,367 42,044 41,725 41,600 41,313 Éves változás -125 -287 -323 -319 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,054 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 20% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 6% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A szövetség területén élő lakosság száma 41.313 fő. A térség népsűrűsége napjainkban jelentősen elmarad az országos átlagtól (33,6 fő/km2, szemben az országos 108 fő/km2-tel). A népességi adatok vizsgálata során kiderül, hogy a térségben élők száma mind természetes, mind migrációs úton folyamatosan csökken. A lakosságszám fogyása természetes úton hasonló a régiós átlaghoz, a migrációs fogyás azonban magasabb. Az elmúlt évek alatt a falusi népesség aránya csökkenést, míg a városban élők száma stagnálást mutat. A falvakat a jómódúak és a magasabb képzettséggel rendelkezők hagyták el elsősorban. A népesség növekedése csak azon kivételes települések esetében tapasztalható, ahova a roma népesség tömegesen költözött, vagy költözik be. Súlyos probléma a térség legtöbb településén, hogy a fiatalok nagy része elhagyja otthonát, elsősorban a tanulás és a munkalehetőség miatt. A népesség átlagéletkora emelkedik, az eltartó-eltartott arány drasztikusan romlik. A rendelkezésre álló adatok alapján, az időskorúak aránya a térség településein 19 % az összlakossághoz viszonyítva. Az idősek aránya több helyen kétszer-háromszor meghaladja a 15 évnél fiatalabb lakosságét (Barcsi Kistérségben ez a probléma 7 települést, a Nagyatádi Kistérségben ugyanez a probléma 4 települést érint különösen). Ahol fiatalosodás és népességnövekedés regisztrálható, ott azt nem a fejlődésből adódó bevándorlás, hanem a szociális problémákat tovább feszítő, többszörösen hátrányos helyzetű (képzetlen, elszegényedett) társadalmi csoportoknál bekövetkezett születésszám növekedés eredményezi. E csoportok jellemzője, hogy munkájukat elvesztették és megélhetésük gyakran egyetlen forrása a gyermekek számával összefüggő családi pótlék és szociális segély. A demográfiai folyamatok ilyen irányú folytatódása a szociális ellátó rendszerekre rendkívül nagy terhet ró. A szociális feszültségek enyhítése érdekében, a deviáns, lumpenesedő magatartásformák terjedésének megfékezése, az alacsony szintű iskolázottság, a nyomor és kilátástalanság állandósulásának elkerülése rendkívül fontos.Bár a közvélemény azt tartja, hogy a cigányság életmódja lényegesen eltér a társadalom többségétől, a szociológiai vizsgálatok ezt egyértelműen nem bizonyítják. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az alacsony jövedelemből élő nem roma családok életmódja, életkörülményei lényegében megegyeznek a hasonló jövedelemből élő roma családokéval. Tehát nem a cigány népesség, hanem a szegény népesség életmódja különült el a társadalom többi részétől. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 9 22% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 17% • Mindhárom mobilhálózat 7 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 39 95% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Turisztikai egyesület • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Szövetség települései a 68-as számú főközlekedési útra – mint képzeletbeni tengelyre – szerveződtek. A főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton Nyugati végéig haladva, ott az M7-es autópályára csatlakozva jelenti a térség fő közlekedési kapcsolatát. A főútvonalról ágaznak le a térség belső útjai, melyek rossz műszaki állapotúak,ez által a községek gazdasági fejlődésének komoly akadályát képezik. (A legszükségesebb felújítások ellenére, műszaki állapotuk folyamatosan romlik.) A térség keleti irányú kapcsolata a 6-os főút, mely Pécs-Budapest irányába jelent csatlakozási kapcsolatot. Aki a barcsi határátkelőhelynél a déli irányt választja, annak a horvátországi autópálya hálózatig 60 km-t, Zágrábig 160 km-t, az Adriai kikötőig pedig 350 km-t kell megtennie. Vasúti kapcsolattal a térségből összesen 11 település rendelkezik. A Gyékényes-Pécs és a Gyékényes-Budapest vasúti kapcsolatból, csak az utóbbi villamosított. Megemlítendő a Pécs-Bécs Intercity barcsi megállója, valamint a Somogyszob állomás Intercity, és nemzetközi forgalomban betöltött szerepe.Helyi jelentőségű, inkább turisztikai célokat szolgál a Kaszó – Szenta közötti erdei kisvasút. A meglévő vasútvonalak állapotára jellemző, hogy alacsony teherbírásúak, a vasúti pályák, állomásépületek felújításra szorulnak. Leginkább használt tömegközlekedési eszköz az autóbusz, melynek üzemeltetését a Kapos Volán ZRt. biztosítja. Elsősorban a 11 zsáktelepülés problémája az autóbuszok járatsűrűsége, mivel e településekre naponta csak 2-3 autóbuszjárat közlekedik. A belterületi úthálózat csaknem teljes hossza szilárd burkolattal kiépített. Jelentős hiány mutatkozik a kerékpárutakból. Ezek fejlesztése elengedhetetlen, mert biztonságosabbá teszik a helyi közlekedést, javítják a környezetterhelési mutatókat, hozzájárulnak az idegenforgalmi adottságok jobb kihasználásához és alternatív program lehetőséget jelentenek a térségbe érkező vendégek számára. A felszíni kutakból nyert víz egy része erősen nitrátos, ezért emberi fogyasztásra nem mindenhol alkalmas. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Az egészséges ivóvíz biztosítása azonban a vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítettségével megoldott. Probléma a hálózatok életkora miatt megjelenő vízminőség romlás és a hálózaton keresztül nyerhető ivóvíz magas vastartalma. A vezetékes szennyvízhálózat a 41 településből 19-ben kiépített. Teraszos-kazettás szennyvíz lerakó található Kutas, Lábod, Homokszentgyörgy, Segesd községekben, ahova azonban a falvak lakóházainál meglévő szikkasztók szennyvízének csak rendkívül kis hányada jut ki. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,8%. A vezetékes földgáz ellátás a 41 település 50%-ában biztosított. A telefonhálózat az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően mindenki számára elérhető, a szélessávú Internet használat azonban csak a települések mintegy 50 %-ában biztosított. A humáninfrastruktúra állapota jelenleg még kielégítő, de a kedvezőtlen demográfiai hatások veszélyeztetik jövőbeni teljeskörű elérhetőségét és minőségét. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.03 0.23 0.49 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 20% 65% 13% 71% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Babócsa • Község • 1,773 • 21.15% • 330,526 • 0.000 • 0.051 Bakháza • Község • 217 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.86% • 278,251 • 0.000 • 0.000 Barcs • Város • 12,007 • 12.27% • 517,337 • 0.043 • 0.042 • Közszféra Bélavár • Község • 442 • 14.29% • 230,037 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Beleg • Község • 677 • 26.09% • 279,699 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Bolhás • Község • 492 • 20.63% • 227,187 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bolhó • Község • 824 • 21.11% • 228,746 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csokonyavisonta • Község • 1,632 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 23.55% • 260,356 • 0.415 • 10.725 Darány • Község • 1,032 • Közszféra • 18.59% • 336,267 • 0.000 • 0.000 Drávagárdony • Község • 156 • 40.22% • 161,864 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Drávatamási • Község • 407 • 10.92% • 269,180 • 0.000 • 0.285 • Közszféra Görgeteg • Község • 1,188 • 26.21% • 237,310 • 0.806 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Háromfa • Község • 837 • 17.47% • 351,885 • 0.000 • 1.346 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Heresznye • Község • 327 • 25.42% • 236,053 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Homokszentgyörgy • Község • 1,229 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.64% • 294,247 • 0.000 • 0.000 Istvándi • Község • 675 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 29.87% • 119,769 • 0.000 • 0.000 Kálmáncsa • Község • 686 • 18.51% • 188,394 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kastélyosdombó • Község • 292 • 21.27% • 258,317 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kaszó • Község • 148 • 13.46% • 537,572 • 42.635 • 1.419 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kisbajom • Község • 436 • 30.99% • 183,583 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Komlósd • Község • 198 • 19.40% • 347,353 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kutas • Község • 1,534 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.87% • 305,944 • 0.000 • 0.000 Lábod • Község • 2,146 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.10% • 346,595 • 0.560 • 0.011 Lakócsa • Község • 618 • 24.37% • 260,173 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Nagykorpád • Község • 613 • 26.35% • 264,927 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ötvöskónyi • Község • 941 • 17.97% • 306,243 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Péterhida • Község • 172 • 24.00% • 212,608 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Potony • Község • 267 • 19.88% • 270,484 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Rinyabesenyő • Község • 211 • Közszféra • 35.86% • 86,672 • 0.000 • 0.000 Rinyaszentkirály • Község • 436 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 33.21% • 177,401 • 0.000 • 0.037 Rinyaújlak • Község • 296 • 15.31% • 342,031 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Rinyaújnép • Község • 55 • 43.59% • 107,880 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Segesd • Község • 2,751 • 11.35% • 331,977 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Somogyaracs • Község • 229 • 45.32% • 103,002 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Somogyszob • Község • 1,754 • 13.17% • 429,272 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 6/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szabás • Község • 613 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 23.60% • 243,801 • 0.000 • 0.000 Szentborbás • Község • 147 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 21.11% • 239,350 • 0.000 • 0.000 Szulok • Község • 702 • 18.27% • 335,021 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tarany • Község • 1,266 • 20.15% • 303,916 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tótújfalu • Község • 239 • 20.31% • 256,084 • 0.000 • 1.025 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Vízvár • Község • 648 • 16.39% • 381,482 • 0.000 • 0.400 • Közszféra {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések egy mondatos jellemzése 1/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Alacsony jövedelmi szint és szociális feszültségek mely a nagy számú munkanélküliségből fakad” • „A település gyógyvízére(termálfürdő)és történelmi emlékeire alapozott turizmusfejlesztés” • Babócsa • „A lakosság számára nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra (szennyvíz, gáz, bekötőutak). Zsáktelepülés” • „A környező erdőségek hasznosítása és a vadászturizmus fejlesztése” • Bakháza 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 2/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A város az autópálya és a gyorsforgalmi útak hiánya miatt nem kedvez a vállalkozások letelepedésének” • „Gyógy és szelídturizmus fejlesztésére alapozott koncentrált munkahelyteremtés” • Barcs • „A munkahelyek hiánya miatt a településről folyamatos az elköltözés, ez által a lakosság átlagéletkora rohamosan nő (elöregedés)” • „A munkerő mobilitásának fokozása Nagyatád-Barcs-Nagykanizsa felé, ehhez a közlekedési lehetőségek adottak (vasút, közút egyaránt)” • Bélavár 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 3/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kedvezőtlen demográfiai helyzet: elöregedés, elvándorlás, szakképzetlen a munkaerő” • „Munkanélküliek képzése, ezáltal a lakosság jövedelemtermelő képességének növelése és foglalkoztatottsági helyzet javítása” • Beleg • „Rosszak a közlekedési lehetőségek” • „Mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése, ezáltal a foglalkoztatás növelése” • Bolhás 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 4/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Folyamatosan emelkedő magas munkanélküliség, mely a helyi munkalehetőségek hiányából, illetve a munkaerő mobilizációs hajlandóságának hiányából ered” • „A meglévő elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelők és családi gazdaságok fejlesztése, innovációs hajlandóságuk növelése” • Bolhó • „A helyi munkalehetőségek hiánya miatt a településről elsősorban a képzett fiatalok vándorolnak el, melynek egyenes következménye az elöregedés, mely a szociáis ellátó rendszer számára nehéz terhet jelent” • „A turisztikai adottságok jobb kihasználása: az országos hírnevű termálfürdő és a hozzá kapcsolódó üdülőtelep korszerűsítése,vendégmarasztaló programok, attrakciós porták létrehozása és fejlesztése” • Csokonyavisonta 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis