Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-menti VE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-menti VE Kis-Duna-menti Helyi Közösség komplex térségfejlesztési stratégiája Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Kis-Duna-menti VE – Összefoglaló a térségről A(z) Kis-Duna-menti VE területe 10 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,348 fő, a városokban élő lakosok száma 9,589 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 15 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 47%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Kis-Duna-menti VE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 36,348 Ráckeve 9,589 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 10 Kiskunlacháza 8,971 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Dömsöd 6,073 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Szigetcsép 2,402 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 3 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 15 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 15 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Kis-Duna-menti VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 584,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 140,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 584,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 168,000 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 156,000 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 316,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 264,000 • Leader képzés • 4 • 76,000 • Leader rendezvény • 2 • 60,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 20,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Kis-Duna-menti VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Legfontosabb probléma: • • A térség turisztikai lehetőségei a nem megfelelő infrastrukturális ellátottság miatt nincsenek kellően kihasználva • humánpotenciál fejlesztése. • Legfontosabb lehetőség: • • A Kis-Duna-Menti HK területének legjelentősebb természeti erőforrása a Kis-Duna, ami jelentős turistacsalogató tulajdonságokkal bír. Egyedi képet tár az idelátogatók elé, állat- és növényvilága valódi különlegességnek számít a térségben. • • Az idegenforgalom – főként a vízi turizmus, és a mezőgazdaság, illetve a helyi termékek fejlesztése komoly lehetőségeket ad a térségnek, melyek alapjai helyenként már fellelhetők, összehangolt komplex fejlesztésük lehetősége hosszú távú fenntarthatóságot biztosítana. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Kis-Duna-menti VE – A stratégia alapvető célja A stratégia célja annak megalapozása, hogy térség hosszú távon a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központjává váljon. Célja továbbá a térség belső erőforrásainak mind teljesebb kihasználásával a helyi értékek és a hagyományok erősítésével, a humán adottságok fejlesztésével, a természeti környezet értékeinek, védelmének előtérbe helyezésével ember- és természetközpontú fejlődést valósítson meg. A stratégia alapvető célja továbbá a helyenként már meglévő turisztikai tevékenységek fellendítése, a térség arculatához illeszkedő komplex, összehangolt fejlesztése. Cél új munkahelyek teremtése a bővülő vállalkozási lehetőségeken keresztül, ezáltal a helyi lakosság helyben tartása. Erősíthetők és összehangoltan fejleszthetők ugyanakkor az idegenforgalmi-célú beruházások, az ez irányú szolgáltatások minősége ugrásszerűen javítható, mely jelentősen hozzájárul a térség vonzerejének növekedéséhez, ezen keresztül a térség lakossága életminőségének javulásához. A stratégia célja továbbá olyan fejlesztések ösztönzése, amelyek a fiatalok életminőségét is célzottan javítják, hozzájárulnak olyan munkahelyek megteremtéséhez, melyek helyben maradásukat eredményezik. A stratégia és a fejlesztési projektek kialakítása során szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A Kis-Duna menti Helyi Közösséget tíz, közigazgatásilag szomszédos település alkotja. Az érintett települések a Ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a Közép-Magyarországi régió déli részén, Ráckevei-Soroksári-Duna-ág környezetében elhelyezkedő településeket foglalja magába. A Kis-Duna, illetve a szigeti fekvés köti össze a településeket. A térség identitását meghatározza a „szigeti-lét” és a természet-közeliség, mely megjelenik az itt lakók mindennapjaiban, életmódjában. Fontos szerepet tölt be a helyi identitásban a Kis-Duna, melyhez kötődnek a térség hagyományai, épített, természeti és kulturális öröksége. A térség fekvéséből fakadó természeti, közlekedési,közigazgatási, gazdálkodási és ezekhez szorosan kapcsolódó kultúrális hagyományok alapozzák meg a térségi identitást. A kistérség sem területszerkezeti, sem településhálózati szempontból nem egységes. A térség településszerkezete a szigeti gerincútra, és az 51-es útra felfűződő településekre épül, melynek központi települései az északi térségben Szigetszentmiklós és Dunaharaszti (nem tagjai az Kis-Duna menti Helyi Közösségnek), a déli térségben Ráckeve, Kiskunlacháza és Dunavarsány (Dunavarsány nem tagja a Kis-Duna menti Helyi Közösségnek). A kistérség északi része a fővárosi agglomeráció része, de tulajdonképpen a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. A Főváros vonzása megmutatkozik a foglalkoztatásban, a kereskedelemben, a közigazgatási és kulturális funkciókban, az oktatás, képzés területén, de mint felvevőpiac a mezőgazdaság tekintetében is. A térség kulturálisan sokszínű, a települések többségében magasnak mondható a nemzetiségek aránya.Az egyes nemzetiségek sokszínű hagyományokkal rendelkeznek, melyek életben tartása hozzájárul a térség identitásához. A különböző nemzetiségek jelenléte, együttélése erősíti a térség lakóinak együttműködéseit, a partnerségre való hajlamukat. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 A térség rurális területnek tekinthető, legnagyobb részét szántók borítják. A térség biodiverzitását meghatározza a vizes élőhelyekre (folyami jelleg) jellemző állat-és növényvilág, melyet befolyásol Duna vizének minősége és mindenkori vízhozama. A térség flórájának értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok. Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek és más madaraknak adnak otthont. A Duna-ág egész területe része a Natura 2000 hálózatnak, köszönhetően többek között a következő fajoknak és élőhelyeknek: természetes eutróf tavak, tőzegmohás lápok és ingólápok, balin, réti csík, szivárványos ökle, lápi póc, vöröshasú unka, mocsári teknős és vidra, közönséges denevér. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A térség ökológiai vagy zöldfolyosókkal való ellátottsága az országos átlagnál jobbnak mondható. Ez elsősorban a két nagy vízfolyásnak, a Dunának és a Ráckevei-Soroksári Duna-ágnak (RSD) köszönhető. A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemzője, hogy a vízállás, a vízsebesség és a vízszállítás jelentősen ingadozik. Az RSD 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata 32-38 millió m3 között van. A vízsebesség átlagosan 0,05-0,1 km/óra. A térség üdülőterületei az RSD parti sávjain és a part közeli szigetein helyezkednek el, kihasználtságuk és ezzel egy időben a Duna-ágra gyakorolt környezetterhelő hatásuk a nyári hónapokra esik. Az üdülők csatornával történő ellátottsága az átlagosnál lényegesen rosszabb. Környezetterhelés szempontjából kritikusnak tekinthetőek, mert esetükben a „korlátlan” vízfelhasználáshoz, korlátozott szennyvízelhelyezési lehetőség kapcsolódik. Az éghajlati adottságok a vízisportoknak, felszíni vízzel összefüggő üdülésnek kifejezetten kedveznek, ezért is kiemelten fontos a felszíni álló és folyóvizek jó minőségének megóvása vagy helyreállítása. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 Az utóbbi időszakban jelentős előrelépés történt a természeti értékek védelme (védett természeti területek növekedése), az egyedi tájértékek és a műemlékek védelme terén. Kedvező tendencia, hogy főként a Csepel-szigeten és környékén több szőlő-és gyümölcsös területet alakítottak ki. A térség jelentős védett vízbázisokkal rendelkezik. A térség levegőminősége a vízparti övezeteknek köszönhetően az országos átlagnál jobbnak mondható. A térség ivóvízellátását a Csepel-sziget alatti bő vízadó képességű pleisztocén kavicsréteg biztosítja, így a víznyerés lehetősége hosszú távon megoldott. Azonban a kavicsrétegben tárolódó víz minőségét és vízadó képességét a tápláló Duna vizének minősége és mindenkori vizhozama alapvetően befolyásolja. A Helyi Közösség településeinek külterületein (nyaraló, pihenő övezetek) a szenyvízcsatornázás aránya jelenleg még elmaradott, de a belterületeken a csatornázottságmértéke magas. A kistérség hulladéklerakói közül egyedül a dömsödi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Makád: PROBLÉMA: A településen kevés a munkalehetőség, mely foglalkoztatási problémákat okoz, valamint a népesség várható csökkenését. LEHETŐSÉG: Vízi turizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések, melyek megfelelő munkalehetőséget biztosítanak a helyben élő lakosság számára. A település rendelkezik fejlesztésre alkalmas területekkel, ingatlanokkal, melyek hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez. ÁPORKA: PROBLÉMA: Az üdülőterületek csatornázatlansága és a Bio-Fungi Kft tevékenysége által keletkező környezeti problémák (levegőszennyezés), mely rontja az itt élők életminőségét, és a település vonzerejét. LEHETŐSÉG: Az 51-es főút melletti ipari park kialakítása, mely számos beruházásnak teremt lehetőséget ezáltal új munkahelyeket jelenthet a lakosságnak. Az ipari parknak köszönhetően egy helyen, folytathatók az ipari, gazdasági tevékenységek, mely hozzájárul a rendezett településkép kialakításához. Szigetbecse: PROBLÉMA: A településen viszonylag magas a munkanélküliség aránya. Továbbá gondot okoz a fiataloknak szóló szabadidős programok, lehetőségek hiánya. Ebből fakadóan problémát okoz a fiatalkori vandalizmus térnyerése. LEHETŐSÉG: Munkahelyek létesítése a turizmus területén, mely megoldhatja a munkanélküliségből fakadó problémákat, főként a falusi turizmus megszervezése által. A Duna-Holtág rehabilitációja, a Ráckevei-Soroksári Dunaág rehabilitációja, melyek a természeti környezet állapotának javítását célozzák. Szigetújfalu: LEHETŐSÉG: A település meghatározó kitörési pontja Duna kikötő építése, mely élénkíti a turisztikai lehetőségeket, gazdasági kapcsolatokat. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13% 16% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 22% 9% Építőipar 16% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 10% 2% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 7% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 1% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.3%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.3% • Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A statisztikai kistérség fővároshoz közeli fekvése miatt alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya, azonban a munkanélküliség elmarad az országos átlagtól. Egyes szektorokban még munkaerőhiány is fellép. A térség emellett jó adottságokkal rendelkezik az országos és nemzetközi közlekedési folyosók tekintetében, hisz nemzetközi hajókikötő és repülőtér is van a térség vonzáskörzetében, forgalmas vasútvonal is áthalad a kistérségben, valamint az M0, M5 autópálya is. Az ezekre az adottságokra épülő gazdaság sokszínű mind ágazataiban, mint méreteiben. A HVI-ben és az UMVP-ben érintett déli települések munkanélküliségi rátája azonban magasabb, alacsonyabb az iskolázottság is, és a korösszetétel is kedvezőtlen. Ezeket az okokat megváltoztatni csak komplex beavatkozásokkal lehet. Így fontos a helyi kis vállalkozások fejlesztése, amelyek egyenként kis számú munkaerőt foglalkoztatnak, de elterjedésük eredménye a magasabb foglalkoztatottság. Ezeknek elsősorban a helyi adottságokat kihasználó, alacsony tőkeigényű, fenntartható vállalkozásoknak kell lenniük. Ezzel párhuzan a humánpotenciál fejlesztése is elengedhetetlen, a térség déli részének húzó ágazataiban (turisztika, mezőgazdaság). Fontos cél még a vidéki élhetőbb környezet megteremtése, amely vonzó a fiatal betelepülőknek és helyben tartja a fiatalokat. Ez magában foglalja az épített és természeti környezet fejlesztését és a közszolgáltatások magasabb szintre emelését. A HÉV volnal fejlesztésével a megindult kedvező budapesti kitelepülési trend tovább erősíthető, amely mind korban, mind iskolázottásban emelné a térség statisztikáit. A kötött pályás és közúti ingázás a térségben igen magas, ez azonban környezeti és közlekedési feszültségeket okoz. Ezen déli területeken ma még erős a mezőgazdasági kultúra is erre alapozva meg lehet valósítani a UMVP 3-as, 4-es tengely beavatkozásait, kiegészítő jövedelem források beindítását, amely minden fentebb felsorolt cél eléréséhez hozzájárul. A mezőgazdaság szektorán belül a HVK településein az állatartás (Apaj) és a gyümölcstermelés (Ráckeve, Szigetbecse) kiemelet fontosságú, de jelentős a takarmánytermelés és a halászat jövedelemtermelő szerepe (Makád, Ráckeve). 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Ráckeve székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,104 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Pilisi parkerdő Zrt. • Makád • 400 2 • MOL Földgáz Szállító Kft. • Makád • 1120 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 3 • Korax Gépgyár Kft. • Ráckeve • 115 4 • NOWACO HUNGARY Kft. • Ráckeve • 104 5 • Dr. KÖCHER Kft. • Ráckeve • 83 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • VITÉP '95. Kft. • Szigetújfalu • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • 45 • Építőipar 7 • Szigetvin Kft. • Szigetcsép • 1593 Bortermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 43 8 • Havária Kft. • Szigetújfalu • 4525 Egyéb speciális szaképítés • Építőipar • 40 9 • DRASPÓTEMPO KFT. • Szigetbecse • 40 10 • Szaktudás Zrt. • Ráckeve • 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térségen a kisvállakozások számszerű dominanciája jellemző, a nagyobb cégek a fő infrastruktúra vonalak mentén találhatók (M0, 51-es sz. út). Az ágazati megoszlásokat tekintve a térségben megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a kavicsbányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenykedő vállalatok. Az egy főre jutó külföldi működőtőke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az első ötben van a kistérségek rangsorában. A térség északi és déli részének gazdasága eltérő sajátosságokat mutat. Az északi települések döntően ipari tevékenységgel jellemezhetők. Az M0 körgyűrű és főútvonalak menti zöldmezős ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentős iparűzési adóból származó bevételt jelentenek. A cégek a főváros közelségét, a jó közlekedési kapcsolatokat tekintették telepítési szempontnak, így a fejlesztések csak véletlenszerűen találkoznak a meglévő helyi humán adottságokkal. Emellett az egyes fejlesztések nem, vagy csak kisebb részben építenek egymásra, így a helyi gazdaságot élénkítő hatásuk is csekély. A mezőgazdasági jelleg erős, de keveredik a kereskedelmi és a feldolgozóipari funkciókkal. A déli zóna tekintetében az utóbbi öt évben nőtt a rekreációs, üdülési funkció aránya, de igazán vonzó célponttá akkor válna, ha tovább fejlődne az infrastruktúrája, valamint javulna a szolgáltatások kínálata és minősége. A térség középső övének települései, Szigetújfalutól Dunavarsányig, minden szempontból átmenetet képeznek az északi és a déli települések között. Dél felé haladva a mezőgazdasági jelleg növekszik és az ipari tevékenységek jelenléte jelentősen csökken. A területen a mezőgazdasági hasznosítás és a rekreáció együttélése a jellemző. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított - főleg kertészeti - termékek jelentős mértékben hozzájárulhatnak. 21 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Ezek előállításának területén egyes települések hagyományokkal is rendelkeznek. A megtermelésre kerülő áruzöldség csaknem 100 %-át az egyéni gazdálkodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70 %-ot. Az élelmiszertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesítését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik. A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb üzemek működnek. A kiskereskedelmi szektor a térség vállalkozásai között fontos szerepet tölt be, mely nagyságrendileg erős differenciálódást mutat. A kényszervállalkozókból lett kereskedők és talpalatnyi butikok mellett megjelent a kiskereskedelem új formái a diszkont bolthálózatok és a nagy népességszámú és jellemzően főútvonal mellett az autószalonok, kereskedések, éttermek. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Sporttal kapcsolatos tevékenység 29 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 30 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 5 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A ráckevei térség erős identitással és nagy és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektor nagyszámú szervezetet tartalmaz. Az ilyen irányultságú szervezetek a humán és turizmusfejlesztés ötletadói, azonban megvalósításukat egyedül nem tudják megindítani. A Ráckevei-Soroksári Dunához kapcsolódóan ki kell emelni a Ráckevei Horgász Szövetséget, amelynek 30ezer tagja van, és minden a térségben megvalósuló fejlesztést véleményez, vagy maga indítja. 2 milliárdos saját vagyonát fejlesztésekre is fordítja, környezetvédelmi és horgászturizmushoz köthető fejlesztések motorja. Jelentős számú érdekvédelmi szervezet van jelen a térségben akik szintén aktívan dinamizálják a fejlesztéseket. A mindenkori fejlesztések társadalmi egyeztetésekor fontos szervezet a Kis-Duna-Menti Civil Szervezetek Szövetsége, amelynek több száz tagja van, és az előbb felsoroltak többségét tömöríti. Fejlesztendő a szektorban, az önálló pályázatra való motiválás, a többi szektorral szembeni bizalmatlanság megszüntetése. Jelentős a térségben az egyházak és a kisebbségi szervezetek szerepe, előbbiek főleg a római katolikus és a refromátus egyházhoz köthetőek, utóbbiak pedig a szerb és a sváb kisebbséghez, akik a hagyomány őrzés területén mozognak, működnek. A térségben aktív társadalmi szerepvállalás jellemző, több száz civil szervezet működik a településeken. A regisztrált civil szervezetek jelentős része a sport és szabadidő (1270. sz. Nautilus Vízicsapat; Szigetújfalui Lövész Sportegyesület), a kultúra művészetek és hagyományőrzés (Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület, Lórév; Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete; Szigetcsépi Alkotók Egyesülete), valamint a horgászat (Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Dömsödi Horgász Egyesület) és a vadászat területén tevékenykedik. Ezen kívül több szerveződés alakult társadalmi csoportok segítése, érdekvédelme céljából ( 1000 Mester Egyesület a Fiatalokért, Szigetszentmárton). Létrejött számos, a települések és a térség helyzetének jobbítását célul kitűző szervezet is (Faluszépítő- és Természetbarát Egyesület, Áporka; Délegyházi Önkéntes Polgárőrség; Még 1000 év Dömsödért Egyesület; Majosházi Polgári Őrség; Szigetcsücske Természetbarátok Egyesülete; Szigetújfalui Polgárőr Egyesület). 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Az egyesületek, szervezetek aktivitása erősen különböző, nagyban függ vezetők elkötelezettségétől, szerepvállalásuk mértékétől. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,207 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 35,141 35,532 35,803 36,101 36,348 Éves változás 298 247 391 271 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,207 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 8% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/1 A Kis-Duna menti Helyi Közösség településeinek népessége 2005. január 1-én 69.446 fő volt. Az élveszületések és a halálozások aránya (11,1 illetve 11,5 fő 1000 lakosra)kedvezőbb , mint a megyei (10,3 illetve 11,5) vagy az országos (9,4 illetve 13,1) átlag, de a népességszám-változást alapvetően a migrációs folyamatok befolyásolják. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében szintén 15-20% között változik. Ennél alacsonyabb az időskorúak számaránya Apajon (12,1%), magasabb viszont Makádon és Szigetújfaluban, melyek a megyei átlagot (18,6%) is számottevően meghaladják. A lakosság nemzetiségi hovatartozás szempontjából sokszínű, jóllehet a többség ma már magyarnak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint a népesség öt százaléka kötődik valamilyen nemzetiséghez: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár. A lakónépességben a nők száma 1,6 %-al magasabb mint a férfiaké. A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt. A demográfiai viszonyok lényeges pontja a többségében a fővárosból, de ország bármely pontjáról is térségbe való beköltözés. Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 6%, amely alig haladja meg az országos átlag felét (10%), melyben jelentős szerepe van Budapest elszívó hatásának. 29 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 20% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 8 80% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kerékpárút Közmű ellátottság • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Nappali ellátást nyújtó idősek klubja Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség közlekedésszerkezeti adottsága a sugaras-centrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. A közlekedés szempontjából akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya. A szigeti gerincút és az 51-es út a térség két fő közlekedési útvonala. A szigeti gerincút vonalvezetése, csomópontjai nem szerencsések, de a javítási lehetőségek a beépítettség miatt korlátozottak. A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, ami után három összeépült település Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós forgalmával keveredik. A jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A Csepeli-szigeti gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének első ütemének megkezdése 2008-2009-re várható. Ettől a zónától délre a főutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetcsép, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelelő közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti Duna-gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A külső kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. Ráckeve megközelíthető az 51-es út irányából is, javítva ezzel a déli térség elérhetőségét. Apaj kétfelöl felől közelíthető meg a forgalomnak megfelelő utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékút némi felújítást igényelnek. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala Ráckeve-Bugyi útiránnyal. Az 51-es teherforgalma jelentős, mely komoly problémákat okoz a térség közlekedésének, és legfőképp Kiskunlacháza és Dömsöd lakói számára mely településeken átvezet az út. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Ezen az úton, sok a baleset, valamint leromlott az út minősége. A térségben keleti oldalán húzódik a térség egyetlen, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító vasútvonala a Budapest-Kelebia vonal. A szigeten lévő települések és a főváros kapcsolatát hivatott biztosítani a HÉV vonal, amely korszerűsítése elodázhatatlan, mivel a vonalon a megtett úthoz képest nagyon hosszú a menetidő. A térségben a Duna-ág jelentős vízi útnak számít, amelyen azonban rendszeres hajóforgalom nincs. A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vevő fejlesztése szükségessé teszi kikötők és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. A térség egy jelentős, volt katonai, repülőtérrel rendelkezik. A térségben összefüggő kerékpárút hálózat egyenlőre nincs,a hálózat egyes elemei azonban működnek, pedig Csepel-sziget egésze kiválóan alkalmas a kerékpározásra. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.00 0.76 0.04 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 44% 7% 42% 6% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

37. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Apaj • Község • 1,269 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 0.536 • 0.000 Áporka • Község • 1,117 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.17% • 0.000 • 0.000 Dömsöd • Nagyközség • 6,073 • 6.12% • 0.000 • 0.055 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kiskunlacháza • Nagyközség • 8,971 • 2.40% • 0.000 • 0.082 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Makád • Község • 1,300 • 3.15% • 0.000 • 0.000 • Közszféra Ráckeve • Város • 9,589 • 4.63% • 95,733 • 2.708 • 0.000 • Közszféra Szigetbecse • Község • 1,356 • 1.90% • 6,955 • 0.000 • 0.221 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szigetcsép • Község • 2,402 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.06% • 19,523,320 • 0.000 • 0.000 Szigetszentmárton • Község • 2,073 • Közszféra • 3.85% • 617,355 • 0.534 • 0.068 Szigetújfalu • Község • 2,198 • 2.80% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések egy mondatos jellemzése 1/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A belső úthálózat a település teljes területén poros utakból áll. Nincsen járda és vízelvezető árok kialakítva, ezért a közlekedés a településen belül nehézkes esős és téli időszakban. Szükséges a település közlekedési csomópontjának kiépítése buszmegállókkal, gyalogátkelőhelyekkel.” • „Csendes, nyugodt környezetben kínálunk lakóhelyeket. A környék elővilága és természeti szépsége hordozza magában azokat az értékeket, melyek majd esélyt adhatnak a turizmus fellendítésére.” • Apaj • „Az üdülőterület csatornázatlansága. Bio-Fungi Kft. tevékenysége által keletkezett szaghatás.” • „51-es főút melletti ipari park kialakítása.” • Áporka 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

40. Települések egy mondatos jellemzése 2/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen élő kisebbségi etnikumok oktatási problémájának megszűntetése a rossz műveltségi színvonal miatt, valamint a településen felmerülő munkanélküliség megszűntetése. A rendkívül rossz közbiztonság megoldása, a település biztonságosabbá tétele.” • „Településünk szépségei közé tartozik a Ráckevei-Soroksári Dunaág. Turistacsalogató tulajdonsága miatt, lehetőségeink közé tartozik a falusi turizmus és egyéb tursiztikai attrakciók. A főváros közelsége, a település fekvése egyaránt lehetőséget biztosít a pihenni vágyóknak. A mezőgazdaság fejlesztése mindenképp kiugró lehetőséget biztosítana településünknek, a jó termőföld miatt.” • Dömsöd • „Szennyvízhálózat teljes kiépítése, csapadékvízelvezetés megoldása, 51-es főút elkerülő szakaszának megépülése” • „A volt szovjet repülőtér terültén infrastrukturális fejlesztések. Vásártér és környéke szabályozásával gazdasági területek kialakulása.” • Kiskunlacháza 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 3/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkalehetőség hiánya, elegendő népesség” • „Idegenforgalom, vizi turizmus, gazdaságfejlesztésre alkalmas területek.” • Makád • „Ráckeve fekvéséből, megközelíthetőségéből adódóan kevés a tőkeerős gazdasági szereplő a városban. Ebből kifolyólag az adóbevételek csekély mértékűek a város költségvetésében. Nagy szüksége lenne a városnak közösségi intézményekre nevezetesen színházteremre, sportcsarnokra, kultúrházra, házasságkötőteremre.” • „A Kis-Duna természeti szépségein alapuló turizmus, idegenforgalom fejlesztése, és a nemrégiben kitűnőre minősített gyógyvíz nyújtotta lehetőség kihasználása.” • Ráckeve 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 4/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, fiatalok szórakozási lehetősége, vandalizmus jelenléte” • „Turizmus, falusi turizmus kialakítása, Holtág revitalizációja, RSD rehabilitációja” • Szigetbecse • „Településünk legfontosabb próblémái közé tartozik a gerincút és a közlekedés problematikája. További megoldandó problémák közé sorolandó a kistérségi járóbetegellátó egészségügyi központ hiánya és a Ráckevei-Soroksári Duna rossz állapota.” • „A település legfontosabb lehetőségei közé tartozik a Duna kohéziós nagyprojektje és Budapest elérhetőségének javuló helyzete.” • Szigetcsép 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 5/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A Duna vízminősége rossz. A dunaparti üdülőterület csatornázása hiányzik. Így 1100 db üdülőingatlan szennyezi a Dunát. A szigeti gerincút hiánya, így a fővárossal az agglomerációval való kapcsolatunk egyre nehezebb. A turizmus infrastruktúrájának hiánya.” • „A turizmus fejlesztése/vízi, horgász, lovas, kerékpáros turizmus/. A mezőgazdaságban a bor, szőlő, gyümölcs előállítás fokozása, minőségének javítása.” • Szigetszentmárton • „Az önkormányzat több éve keresi a lehetőséget tornaterem építésére. Évek óta magas a daganatos megbetegedések száma - vélhetően a Százhalombattai "művek" miatt.” • „Duna kikötő építése” • Szigetújfalu 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

45. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 3 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása” • 6 db • 904,000 • „Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével” • 7 db • 744,000 • „A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával” • 3 db • 448,000 • „{FejlPrioritasok.3.Ny396}” • {FejlPrioritasok.3.Sz331} db • {FejlPrioritasok.3.Sz332} • „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” • {FejlPrioritasok.4.Sz331} db • {FejlPrioritasok.4.Sz332} • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 44 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

46. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/3 A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Hagyományok Útja, az épített kézműipari emlékeink megőrzése, bemutatása • 80,000 • Első Magyar Leader Natur Park, a térség fenntartható fejlődésének megalapozása, a Natur Park cím elnyerésének feltételeinek támogatása által • 60,000 • Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a virágos arclat meggteremtése által • 208,000 • Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása • 204,000 • Vállalati versenyképesség és az élhetőbb környezet fejlesztése a hatékony energia felhasználás növelésével. • 200,000 • Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés • 152,000 • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

47. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/3 A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Borturizmus feltételeinek javitása a térségben • 92,000 • Lovasturizmus feltételeinek javitása a térségben • 80,000 • Vadászturizmus feltételeinek javitása a térségben • 60,000 • Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben • 160,000 • A falusi turizmus feltételeinek javitása a térségben • 140,000 • Horgászturizmus feltételeinek javitása a térségben • 112,000 • Viziturizmus feltételeinek javitása a térségben • 100,000 • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/3 A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése • 208,000 • Térségi mikrovállalkozások ösztönzése • 140,000 • Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért • 100,000 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok • 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat • 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat • Komplex stratégia megoldási javaslatai

50. A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% 9% 0% 7% 0% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13% 28% 50% 0% 0% 16% 11% 50% 0% 0% Építőipar 23% 19% 0% 7% 0% Kereskedelem, javítás 5% 4% 0% 27% 25% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% 12% 0% 0% 0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 3% 2% 0% 0% 0% Pénzügyi közvetítés 18% 8% 0% 0% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 9% 4% 0% 47% 75% Egyéb szolgáltatás 0% 1% 0% 13% 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis