Bevezetés

1. KÉSZÍTMÉNYVÁLASZTÁS GAZDASÁGI SZEMMELNEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA(Budapest, 2013. június 22.)Dr. Ózsvári László

2. Bevezetés A közgazdaságtan, alapvetően a döntéselemzés folyamatát segíti elő, oly módon, hogy alapelveket nyújt a gazdasági szempontok figyelembevételére. Tipikus döntési szituációk az állatorvosi munka során (közgazdasági szempontból): • Hogyan és milyen mértékben csökkenthető egy betegség kockázata? • Milyen megelőzési programmal csökkenthető minimálisra bizonyos betegség okozta veszteség? • Mekkora veszteség kerülhető el egy megelőzési programmal és mennyibe kerül? • Hogyan tudjuk kiválasztani az optimális állatorvosi szolgáltatást? (pl. melyiket válasszuk a különböző kezelések közül?)

3. TERMELÉSI FÜGGVÉNY, GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ALAPJAI

4. Termelési függvény • Termelési függvény (production function) kifejezi a termelési folyamat során felhasznált termelési tényezők (inputok) és a kibocsátott termékek (outputok) mennyisége közötti kapcsolatot; • jelzi, hogy az input tényező(k) különböző mennyiségével, mennyi outputot tudunk előállítani bizonyos idő, pl. egy év, alatt. Y = f (X1 X2, …Xn); Xi = input (pl. állat-egészségügyi szolgáltatás) Y = előállított termék (pl. testtömeg-gyarapodás) • Ez a függvény azt mutatja, hogy a termék mennyisége Y függvénye a változó input X1mennyiségének és a változatlan (fix) inputok X2-től Xn–ig adott szintjének.

5. TP, MP és AP • Össztermék (total product, TP): az előállított termékek összessége. • Határ - marginális - termék (marginal product, MP): az az össztermék többlet (növekmény), amely az adott inputtényező felhasználásának egy egységnyi növelésével állítható elő. • Átlagtermék (average product, AP): megmutatja, hogy átlagosan mennyi termék jut az egység inputra. Oly módon számítható, hogy az összterméket elosszuk a felhasznált input tényező mennyiségével.

6. Antibiotikum kezelés hatása a szarvasmarhák testtömeg-gyarapodására(elméleti termelési függvény)

7. Antibiotikum kezelés hatása a szarvasmarhák hízékonyságára (elméleti termelési függvény)

8. Költségfüggvényekés gazdasági döntés • Költségek fajtái: • Változó költség (Variable Cost - VC): Mindazok a költségek, amelyek nagysága függ a termelés nagyságától. (pl. takarmány, gyógyszer, időszakos munkaerő, állatorvosi szolgáltatás) • Állandó költségek (Fixed Cost - FC): Mindazok a költségek, amelyek nagysága nem függ a termelés nagyságától. (pl. bérleti díj, munkabér, amortizáció)

9. Költségfajtákés profitmaximalizálás • Összes változó költség: TVC = Px1x1 Px = input ára • Összes állandó költség: TFC = Pxixi • Összes költség: TC = TVC + TFC • Átlagos állandó költség: AFC = TFC / Y • Átlagos változó költség: AVC = TVC / Y • Átlagos összes költség: ATC = AFC + AVC • Marginális költség: MC = TC / Y • Minden újabb egységnyi output többel növeli az összes bevételt az összes költségnél, ha MC  MR (Py). Py = output ára • A haszon akkor a maximális, ha marginális költség egyenlő a marginális bevétellel (MC =MR (Py)).

10. Antibiotikum kezelés (elméleti termelési függvény) költségei

11. Költséggazdálkodás • Összköltség (ÖK)  ÁK + VK • Költséggazdálkodás: • Lényege a ráfordítás-hozam viszonyok vizsgálata. • Feladata annak biztosítása, hogy a költségek kisebb mértékben növekedjenek, mint a termelési érték. • Hozam: • a piacon értékesített termelési kibocsátás. • Ráfordítás: • a termeléshez felhasznált inputok természetes mértékegységben kifejezett mennyisége. • Termelési érték (TÉ)  Hozam x Ár

12. Reagálási fok • r (reagálási fok) = Költségváltozás (%) / TÉ változás (%) • Példa: • Ha a tartástechnológiai változtatás révén a TÉ 20%-kal nő, a költségek pedig 16%-kal, akkor lényegében költségcsökkenés következik be. • r = 16 / 20 = 0,8 • Az r mutató azt jelzi, hogy 1%-os termelési értékváltozás 0,8%-os költségnövekedéssel jár együtt, ami egyidejűleg 20%-os eredményjavulást is jelez.

13. 1. kérdés: Az alábbi állítás igaz vagy hamis? Ha az r mutató értéke 0,98, akkor 1%-os termelési értéknövekedés 0,98%-os költségnövekedéssel jár együtt, vagyis megérte az új program bevezetése.A) IgazB) Hamis

14. Jövedelmezőségi mutatók értelmezése és értékelése • Üzemi jövedelem: • az éves szinten értékesített termelési értéknek és az összköltségnek a különbsége. • Üzemi jövedelem  TÉ - ÖK • Fedezeti hozzájárulás (FH)  TÉ - VK. • Üzemi jövedelem  FH - ÁK • A jövedelem, a TÉ és a FH értelmezhető az egész üzem szintjén, de kimutatható a termelési szakaszokra, a termelés kisebb egységeire, egy állatra, pl. tehénre, illetve egy kg v. l értékesített termékre vetítve (fajlagos mutatók). • A fajlagos mutatók segítségével a különböző üzemek termelési eredményei és jövedelmezősége összehasonlítható.

15. Hagyományos (önköltség- és) jövedelemszámítás • Telepi jövedelem kalkulálásának legegyszerűbb módja. • Az összes felmerülő költséget és bevételt figyelembe vesszük a telepen. • A telep jövedelmezőségnek kezdeti felméréséhez megfelel. • Azonban ez a módszer számos részletet figyelmen kívül hagy, nem elég részletes. • Legnagyobb hiányossága, hogy a vállalkozást egységes egészként kezeli, holott a legtöbb telep különböző gazdálkodási egységek kombinációjaként épül fel. • A különböző gazdálkodási egységeket általában az ott előállított termék alapján azonosítják.

16. Fedezeti hozzájárulás alkalmazása • Egy vállalkozás tervezésénél, irányításánál és ellenőrzésénél alapvető, hogy az egyes gazdálkodó egységek tevékenységét külön-külön is folyamatosan tudjuk figyelni. • Fedezeti hozzájárulás előnyei: • részletes számadatokat szolgáltat, miközben megoldja az általános rezsiköltségek besorolásából eredő nehézségeket; • és elkerüli a gazdálkodási egység termelésének változásával együtt változó és a változatlan költségek elszámolása között felmerülő zavarokat.

17. HOGYAN TUDJUK KIVÁLASZTANI A GAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOT? • Számos módszer rendelkezésre áll a gazdasági elemzések elvégzésére két vagy három választási lehetőség vagy még valósághűbb és komplikáltabb szituációk esetén is: • Alapmódszerek: • résztervezés, • költség-haszon elemzés, • döntéselemzés (döntési fa);

18. RÉSZTERVEZÉS Abban az esetben célszerű alkalmazni, ha egy olyan állományszintű állat-egészségügyi beavatkozás gazdasági hatásait vizsgálom: • aminek az eredménye rövidtávon jelentkezik, • kicsi kockázata, • nem érinti az egész farm működését, ill. • nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat komplexebb módszerek alkalmazására. A telep és a gazdálkodási egység termelésében bekövetkezett változás hatására a jövedelemben beállt változást úgy becsüli meg, hogy: • csak azokat a költségeket és bevételeket veszi figyelembe a számításnál, amelyek változtak, • nem kalkulálja az összes bevételt és az összes kiadást. Különösen hatékony a vállalkozásban bekövetkezett relatíve kis változások elemzésére: - pl. állomány-egészségügyi programok - RESCALF (!)

19. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (1) • Ha a gazdasági vagy az állat-egészségügyi döntések kihatásai HOSSZÚ TÁVÚAK, akkor a döntési folyamat során a költség-haszon elemzés a legmegfelelőbb elemzési módszer. • A költség-haszon elemzés a hosszú távú programok - mint pl. beruházások vagy vakcinázási programok - jövedelmezőségét határozza meg. • Hosszú táv: • abban az esetben beszélünk róla, ha az elemzési időtávot egy további évvel meghosszabbítva az egyes programok jövedelmezőségi rangsora nem változik meg.

20. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (2) Az elemzési módszer főbb elemei: • a költségek és a bevételek meghatározása, • a diszkont ráta meghatározása, • a megfelelő döntési kritérium kiválasztása. Ha a program megvalósításának hatásai naturális mutatókban kerülnek kifejezésre, akkor ezeket pénzben is ki kell fejezni. • A költségek és bevételek jelentkezésének időpontja általában különbözik az egyes beruházási alternatívák, vagy mentesítési stratégiák esetén, ami megnehezíti az összehasonlítást. • Ezért a jövőben jelentkező költségek és bevételek jelenértékét kell kiszámítani, azaz ezeket diszkontálni (leszámítolni) kell, mivel a jelenértékek már összehasonlíthatók.

21. 2. kérdés: Melyik ér többet? 100 euró most vagy 1 év múlva.A) MostB) 1 év múlva

22. Jelenérték és diszkontálás (1) A pénz időértéke: 100 ezer Ft-nak, amit egy év múlva kapunk meg kisebb az értéke, mint annak, amit most megkapunk, hiszen ez utóbbi a bankba helyezve vagy másképpen befektetve hasznot hozhat a számunkra. • PV = FV / (1 + r/100)n • ahol: • FV = future value - jövőbeli pénzösszeg (költségek és bevételek) • r = éves diszkont ráta vagy kamatláb (%) • n = jövőbeni évek száma • PV = present value - a jövőbeli pénzösszeg jelenértéke (költségek és bevételek) Példa: • Mennyi 100 EUR jelenértéke, amit egy év múlva kapunk meg, abban az esetben, ha a kamatláb 5%? • 95 EUR (PV) = 100 EUR (FV) / (1 + 5/100)1

23. Jelenérték és diszkontálás (2) • Ha diszkont ráta nagy, mindazok a programok, amelyeknek indulási tőkeszükséglete nagy és a kezdeti években csak kis jövedelmet produkálnak, hátrányban vannak azokkal a programokkal szemben, ahol ez fordítottan alakul. • A diszkont ráta nem veszi figyelembe az inflációt és ezért a jövőbeli árak sem tartalmazzák, hanem a jelenlegi értéken kerülnek beszámításra (az inflációs ráta alakulását igen nehéz előre jelezni). • A diszkontálás során reál kamatlábat alkalmazunk, ami az aktuális nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége.

24. Programok költség-haszon elemzésének menete • Első lépés: A program vagy beruházás megvalósítása esetén fellépő költségek és bevételek meghatározása. • Második lépés: Döntési kritérium meghatározása. • Harmadik lépés: Döntés meghozatala. • Alapvető döntési kritériumok: • Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV), • Költség-haszon arány (Benefit-Cost ratio, BC ), • Befektetés megtérülése (Return on Investment, ROI) • Belső megtérülési kamatláb (Internal Rate of Return, IRR).

25. B/C és ROI Költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio – BC): • bevételek/költségek • Az egységnyi költségre jutó bevételek nagyságát jelzi. • Program gazdaságilag megtérül ha >1. • Példa: 100.000/25.000 = 4 Befektetés megtérülése (Return on investment - ROI): • (bevételek – költségek)/költségek x 100 • Megtérülést mutatja %-ban. • Példa: (100.000 – 25.000)/25.000 x 100 = 300% (3:1)

26. Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (1) Program jellemzői: • Négy évre tervezünk. • A költségek és bevételek millió Ft-ban vannak kifejezve. • A reál kamatláb éves szinten 5% • a) 0,95 = 1 / (1+5/100)1 • b) 25.7 = 0.95 * 27

27. Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (2) NPV – Nettó Jelenérték (Net Present Value) • NPV =  bevételek jelenértéke -  költségek jelenértéke • A nettó jelenérték az adott beruházás, vagy vakcinázási program jelenlegi értékét fejezi ki, de nem jelzi a bevételek és költségek relatív nagyságát. • A költséges programok esetében előfordulhat, hogy a nettó jelenérték viszonylag nagy, habár a bevételek csak kismértékben nagyobbak, mint a költségek. • NPV = = (46.8 - 48) = - 1,2 millió Ft Miközben a nem diszkontált bevételek nagyobbak, mint a költségek.

28. Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (3) Költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio – BC) • Költség-haszon arány =  bevételek jelenértéke :  költségek jelenértéke • A költség-haszon arány a bevételek és a költségek jelenértékének egymáshoz viszonyított nagyságát fejezi ki. Jelzi az egységnyi költségre jutó bevételek nagyságát. • Hátránya, hogy az egyes programok megvalósításához szükséges befektetés nagysága segítségével nem hasonlítható össze, ami viszont fontos döntési kritérium lehet (pl. szűkös anyagi források esetén). • Költség haszon arány = = (46,8 / 48) = 0,975 • (valamivel kisebb, mint a minimálisan elvárható 1).

29. Példa - Preventív borjúvakcinázási program költség-haszon elemzése (4) Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return - IRR) • A belső megtérülési ráta azt a diszkontlábat jelzi, amelyiket a számítások során alkalmazva a program nettó jelenértéke nullával egyezik meg. • Előnye, hogy az így az alternatív lehetőségek könnyen összehasonlíthatók a reál kamatlábbal, továbbá, hogy nem okoz gondot a diszkontláb meghatározása. • A fő hátránya, hogy nehezen számítható (iterációs módszer). • Egyes esetekben nem létezik megoldás, pl. ha a bevételek kisebbek, mint a költségek. • Belső megtérülési ráta = 3,7%

30. Költséghatékonyság elemzés A költség-haszon elemzés módosított formája a költség-hatékonyság elemzés: • Abban az esetben alkalmazzák, amikor a várható bevételek nagyságát igen nehéz előre jelezni. • Alapelve, hogy az adott eredményt a lehető legkisebb költségekkel érjük el. • Például állomány-egészségügyi programok oly módon is értékelhetők, hogy az egy évben értékesített tej mennyiségét vesszük figyelembe. • Előnyt az a program kap, amelyik esetében: • egységnyi költségekre a legtöbb tejet értékesítjük, vagyis • adott tejmennyiséget a legkisebb költséggel értük el.

31. Egyéb döntési szempontok • Némely esetben a költségek és a bevételek naturális mutatókban nem fejezhetők ki, így ezek értékét nehéz felbecsülni. • Ilyenek: • az állatok szenvedésének csökkentése, • a humán-egészségügyi kockázat csökkentése, • a gyógykezelés eredményeként létrejövő környezetszennyezés stb. • Még abban az esetben is, ha nem feltétlenül szükséges ezek figyelembevétele a gazdasági elemzésbe, a döntés meghozatalnál igen fontos szempontok lehetnek.

32. 3. kérdés: Az alábbi állítás igaz vagy hamis? Abban az esetben, ha az alapcélunk az hogy a befektetésünk megtérülése maximális legyen, akkor a nettó jövedelem alapján döntünk.A) IgazB) Hamis

33. KÉSZÍTMÉNYVÁLASZTÁS(NPV, B/C, IRR)ESETTANULMÁNY

34. ESETTANULMÁNY –BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (1) • A BRDC elleni vakcinás védekezési program keretében két szóba jöhető vakcinázási stratégia A és B közül kell választani. • A betegség okozta veszteséget a termelés csökkenése jelenti. • A vakcinázási programmal realizálható többletjövedelmet a kieső veszteségek adják. • A költségek a vakcinázási program közvetlen költségeit tartalmazzák. • Azt feltételezzük, hogy a költségek és a bevételek az év végén jelentkeznek.

35. ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (2) Reál kamatláb: 5%Számítsa ki a diszkont faktort az 1. és 2. évre! 1. év:1 / (1 + 5 / 100)1 = 0,95 2. év:1 / (1 + 5 /100)2 = 0,91

36. ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (3) Számítsa ki a hiányzó értékeket!

37. ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (4) Számítsa ki a hiányzó értékeket!

38. ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (5) Számítsa ki a hiányzó értékeket!

39. ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (6) Számítsa ki a hiányzó értékeket!

40. ESETTANULMÁNY - BRDC elleni vakcinás védekezés költség-haszon elemzése (7) • A nettó jelenérték alapján melyik vakcinázás kedvezőbb? • A • A költség-haszon arány alapján melyik vakcina alkalmazását javasolhatjuk? • B • Milyen reál kamatláb mellett egyeznek meg az A vakcinázás költségei és bevételei? • 23,90 • Összességében melyik vakcinázást javasolná, ha a rendelkezésére álló pénz nem korlátozó tényező? • A

41. ESETTANULMÁNY – Érzékenység vizsgálat (1) Számítsa ki a hiányzó értékeket, ha a reál kamatláb 14%-ra nő!

42. ESETTANULMÁNY – Érzékenység vizsgálat (2) Számítsa ki a hiányzó értékeket, ha a reál kamatláb 14%-ra nő!

43. ESETTANULMÁNY – Érzékenység vizsgálat (3) Melyik stratégiát javasolja? B stratégia

45. Köszönöm a figyelmet!