A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

1. A mongolok és KínaA Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE

2. Történeti előzmények Észak-Kínában uralkodó nomád dinasztiák • 907-1125 Kitaj (Liao) dinasztia • Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis kitaj írás • Valószínűleg mongol nyelvet beszéltek • A buddhizmus támogatása. (Shengzong császár 971-1031) • A mai mongol történeti diskurzusban szerepük felértékelődött. • 1125-1234 Dzsürcsi (Jurchen) Jin dinasztia

6. A mongol hódítás • Kubiláj megalapítja a Yüan dinasztiát • 1279-re egész Kína mongol fennhatóság alá kerül. • 1309 a Yüan fénykor vége. • 1368 A dinasztia bukása. • Feudális széttagoltság a mongol területeken. • A hatalmi központok rövid léteznek. • Altan kán ér el sikereket a Ming dinasztia ellen. • Hohhot ( a mai regionális központ) alapítása az 1580-as években. • Népesség ma: 87,3 % han, 9,7% mongol.

7. A mandzsu hódítás • A mongolok által lakott területeket három lépésben csatolják a birodalomhoz. • 1636 – A déli-mongol területek annektálása • 1691 – A középső (halha) területek bekebelezése. • 1757 – Az Ojrát kánság bukása.

10. Kínai-mongol kapcsolatoka 20-21. században • 1911 a Teokratikus Mongol Állam kikiáltása (Egyetlen állam sem ismeri el.) • 1915 Kjahtai szerződés • Itt válik ketté Külső- és Belső-Mongólia története. • Külső-Mongólia – Gyakorlatilag a mai Mongol Köztársaság. • Belső-Mongólia – A Góbi Sivatagtól délre eső, mongolok lakta terület. • 1921 Mongol bolsevik forradalom (Az szovjet-orosz befolyás kezdete) • 1924 Mongol Népköztársaság (Csak a Szovjetunió ismeri el.) A kínai álláspont szerint a terület (Külső-Mongólia) Kína része.

11. Szovjet befolyás időszaka • 1922-tól Mongólia gyakorlatilag szovjet befolyás alatt. Kína nem képes területi igényeit érvényesíteni. • 1945 Jalta. Sztálin megerősíti igényét az országra. • 1945 ősze népszavazás Mongólia hovatartozásáról. • 1946. január 5. Kína elismeri Mongólia függetlenségét. • 1949. október 16. A diplomáciai kapcsolatok felvétele. • 1950 Pekingi és ulánbátori nagykövetségek megnyitása. • 1957-59 Mongol konzulátus Hohhotban.

13. A Belső-Mongol Autonóm Tartomány • 1911-12 a Teokratikus Mongol Állam létrejötte után nem sikerült az északi és déli területet egyesíteni. • 1930-as évek a Manchukuo-ból induló japán támogatásnak köszönhetően elszakadási törekvések. • De Wang vezetésével 1937. december 8-án kikiáltják Mengkukuo-t (Mengjiang). • A területet 1945-ben külső-mongol és szovjet csapatok foglalják el. • 1947-ben a szovjet kisebbségi politika mintájára hozták létre a Belső-Mongol Autonóm Tartományt. • 1 200 000 négyzetkilométer, Kína 12 %-a. • Jelenleg a tartomány lakosságának 17,13 %- a mongol. • 2009 a GDP 970 Mrd jüan (124 Mrd USD) • Növekedés 2008-hoz képest 16,8 %. 2003-2007 átlagában 20 %.

15. Kínai-mongol kapcsolatok 1990 előtt • 1949-62 Jó gazdasági és diplomáciai kapcsolat. • Együttműködési szerződés • Határszerződés (1962) • Xiliin protokol-1964 • Gazdasági-, kulturális együttműködés • 1960-70-es évek • Kifejezetten fagyos viszony • Oka a Szovjetunió és Kína romló kapcsolata. (1969 Zhenbao szigeti konfliktus) • Mongólia szerepe a Hidegháborúban felértékelődik. • 1980-as évek közepétől fokozatos javulás.

16. Mongol rendszerváltás • 1989-90 Mongol rendszerváltás A szovjet befolyás megszűnése. Lehetőség az önálló diplomáciai kapcsolatrendszer kialakítására. • 1992-es választások után új nemzetközi szerződések • 1993 Barátsági és Együttműködési Szerződés Oroszországgal • 1994 Barátsági és Együttműködési Szerződés Kínával (1998, 2003, 2004, 2005. Közös beszámolók) • 1982-84 után • 2001-2003-ban is felülvizsgálják a mongol-kínai határt (4767 km) • 1996 Háromoldalú határszerződés

17. Diplomáciai kapcsolat 1990 után • 1991 az első kínai küldöttség Mongóliában • Kína elismeri Mongólia függetlenségét és önállóságát. • 1994 Li Peng ulánbátori látogatása • Új szerződés 5 pont a kínai álláspontról: • Kína tiszteletben tartja Mongólia függetlenségét, területi integritását • Gazdasági és kereskedelmi együttműködés a kölcsönös egyenlőség alapján • Mongólia nukleáris fegyver-mentes státuszának megtartása • Mongólia harmadik országokkal kialakított kapcsolatainak segítése • Kína célja a békés együttműködés

18. Diplomáciai kapcsolat az ezredforduló után • 2001 szeptember 11. • Átalakuló prioritások. • A regionális biztonságpolitikában felértékelődik Mongólia szerepe. • 2003 Hu Jintao ulánbátori látogatása • Első külföldi útja • Gazdasági kapcsolatok megerősítése • 2004 július N. Bagabandi látogatása Pekingben • Megállapodás a határátkelő rendszer kiépítéséről • Összesen 13 átkelő létrehozását tervezik (6 már üzemel, 5 lesz nemzetközi) • Gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális kapcsolatok fejlesztése • Új kínai befektetések Mongóliában

19. Gazdasági kapcsolat • 1995 Mongólia második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. • 1999-tőlaz első számú partner. • 2003 • 300 millió dolláros kedvezményes kölcsön kilátásba helyezése a mongol bányaipari szektor fejlesztésére. • 23 millió dolláros kínai befektetés a bányászati szektorban. • 2004 • A mongol export 48%-a Kínába irányul. • A rendszerváltás előtt a külker a KGST-vel 92%, a Szovjetunióval 80%. • A külföldi befektetések 38%-a Mongóliában kínai eredetű. • 86 millió dolláros kínai befektetés a bányászatban.

20. Gazdasági kapcsolat az ezredforduló után

22. Negatív hatások • Folyamatosan nő Mongólia gazdasági kiszolgáltatottsága. • Szűkül a hazai ipar önálló döntéshozatali képessége. • Egyes iparágak a kínai piacoktól függenek. (pl. kasmír) • Az kínai ipari befolyás migrációs hatásai nőnek. (kínai betelepülés) • Mongólia „elszakadási törekvései” sértik a kínai érdekeket. • PL. USA katonai együttműködés, tervezett kanadai, ausztrál bányászati nagyberuházások

23. Nézőpontok • Nem egységes történeti megítélés • Mongol álláspont: évezredes hagyományokkal rendelkező nép. • Kínai álláspont: a terület a mandzsu birodalom része volt. • Mongol „nacionalizmus” • Nincs semmilyen kormányzati támogatása! • A nemzetközi párbeszédben nem jelentkeznek ezek az álláspontok. • Felszínre kerülése Mongóliában rendszerváltás után kialakuló „identitás válság” hatása. • Megjelenése belső-mongóliai területeken terhelheti a két ország kapcsolatát.

24. „Pán-mongolizmus” • 1919 Első „megjelenése” • Rendszerváltás után: • 1991-ben felvetődik a „Három Mongólia” (Burjátia, Külső- és Belső-Mongólia) egyesítése. • A Mongol Demokrata Párt rövid ideig támogatta. • Nincs semmilyen realitása! • Nincs kormányzati támogatása! • A nemzetközi szerződések minden formában garantálják a jelenlegi határokat, az országok területi integritását.

25. A jövő • Cél a gazdasági kapcsolatok további fejlesztése. • A meglévő oktatási és kulturális együttműködés kiszélesítése. • (Kína jelentős mértékben támogatja a tudományos kutatást: Mongol Tudományos Akadémia, Hohhot-i mongolisztikai konferenciák) • A mongol gazdaság számára a kínai piac és befektetések kulcsfontosságúak. • Törekedni kell a kölcsönösségre, a status quo fenntartására. • A kínai ipar számára nélkülözhetetlenek a mongol nyersanyagok, ásványkincsek. • A mongol ipari fejlődés feltétele a könnyen elérhető kínai piac.

26. Politikai reláció • Mongólia szerepe kiemelten fontos az új ázsiai biztonságpolitika kialakításában. • Kína alapvető érdeke Mongólia státuszának megtartása. • A mongol stabilitás fontos a kínai belpolitika szempontjából is. (Belső-Mongólia, Xinjiang)