1.34k likes | 1.72k Views
Növényismeret gyakorlatok 1. gyakorlat. Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak. Baktériumok - Bacteria. mikroszkopikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μ m) sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található
E N D
Növényismeret gyakorlatok1. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak
Baktériumok - Bacteria • mikroszkopikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μm) • sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található • örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve diffúz sejtmag, prokarióták • leggyakoribb alakok: • gömb (kokkusz), pálcika (bacillus), csavar (vibrio, spirillum) • a Föld legrégibb ismert élőlényei (3,4 milliárd évesek) • a sejtfal jódkálival eltérően festődik (Gram-pozitív v. Gram-negatív baktériumok)
A baktériumok (BERGEY-féle mesterséges) rendszere • Pszeudomonaszok – Pseudomonadales • 2. Hüvelyes baktériumok - Chlamydobacteriales • Valódi baktériumok – Eubacteriales • Azotobacter chroococcum • Rhizobium leguminosarum ssp. acaciae • Sugárgombák – Actinomycetales • Frankia alni (Nocardia alni)
Azotobacter chroococcum • Ovális-gömbös alak, egyedül, párosával vagy rövid láncokban • Nyálkás tok, peritrich ostor, cisztaképzés • Gram-pozitívak • Talajlakók • Szaprobionták: szénhidrátbontók, nitrátot, ammóniát is bontanak
Rhizobium leguminosarum ssp. acaciae • Pálcika alak, peritrich ostor • Gram-negatívak • Talajlakók • Szimbionták • Gyökérgümő képzés • A levegő szabad nitrogénjét kötik • Pillangósok (Fabaceae) gyökerén
Frankia alni (syn. Nocardia alni) • A sejtek elágazódó, vékony fonalat alkotnak, mozdulatlanok • Gram-pozitívak • Talajlakók • Szimbionták: a levegő szabad nitrogénjét kötik • Nagyméretű gümőt képeznek (éger, ezüstfa gyökerén)
Moszatok - Algae • 1. Prokatióta algák • 1. törzs: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria) • Lehetnek: egysejtűek, sejttársulást vagy sejtfonalat alkotók • Nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) • Elkülönült színtest sincs (kromatoplazma) • színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • Nagy alkalmazkodó képességűek
Microcystis flos-aquae • Egysejtűek, gömb alakú sejtek • Gömbös vagy tojásdad sejttársulások • Eutróf vizekben, halastavakban • Vízvirágzás (sárgászöld), egyes alakjai mérgezők lehetnek
Nostoc commune • A sejtek hosszú fonalat, a fonalak kocsonyás burkú telepet alkotnak • A telep barnás zöld • Pocsolyákban, időszakos vizekben • A levegő szabad nitrogénjét is kötik • Rizsföldek talajának beoltására
2. Eukarióta algák (moszatok) • Eukarióták jellemzői • Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények • Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak) • Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek • Főként vízi életmódot folytatnak
2. törzs: Ostorosmoszatok - Euglenophyta • Az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek • Sejtfaluk nincs (csak sejthártya) • Zöld színtestek, klorofill-a és klorofill-b • Gyakori a szemfolt (karotinoidok) – fényreakciós mozgás • Jellemző vakuolumrendszer, állati jellegű sejtorganellumok • (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) • Aktív helyváltoztató mozgás (ostorok) • Szaporodás: a sejtek hosszanti kettéosztódásával történik • Főként édesvizekben élnek
Zöld szemesostoros – Euglena viridis • Magányos sejtekegy ostor (a másik redukált) • Nincs sejtfal • Piros szemfolt, zöld színtestek • Szennyezett, eutróf vizekben • Zöld vízvirágzás okoz
3. törzs: Sárgásmoszatok - Chrysophyta • színanyagok: klorofill-a, karotinoidok, xanthofill • sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek • sejtfalban mész vagy kova • mozgó vagy mozdulatlan • szaporodásuk: ivartalanul és ivarosan • édesvizekben és tengerekben 1. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae 2. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae 3. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae
1. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae • Asejtfalon kívül kovapáncél (SiO2) (két, dobozszerűen egymásba tolt részből) • Egysejtűek, de kolóniákban együtt maradók • Tengerekben, édesvizekben, talajokban • Szervesanyagtermelők, a vizek öntisztulásában fontosak
Diatoma vulgare • Kovapáncél (SiO2), erős keresztbordázattal (két, dobozszerűen egymásba tolt részből) • Téglalap alakú együtt maradó sejtek zegzugos telepeket alkotnak. • Gyengén szennyezett patakok, tavak iszapjában
4. törzs: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta • - Egysejtűek, egy hosszanti és egy haránt barázda • - Mozgásuk két ostorral • Színanyagok: β-karotin, xanthofill • Vöröses vagy sárgásbarna színűek • Főként tengeriek • Értékes haltakarmányok
Fecskemoszat –Ceratium hirundinella • Cellulózlemezekből álló páncél, szarvszerű nyúlványok • Két ostor a barázdák találkozásánál • Részben heterotróf, szerves anyagot is fogyaszt • A Balatonban nyáron tömeges, vízvirágzás okozhat
5. törzs: Zöldmoszatok - Chlorophyta • - Egysejtűek vagy telepesek • Cellulóz sejtfal • Mozdulatlanok vagy ostorral mozognak • - Zöld színtestek (kllorofill-a és klorofill-b) • Főként édesvíziek 1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae 2. o: Járommoszatok -Conjugatophyceae 3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae
1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae • Protococcus viridis (syn.: Pleurococcus viridis) • Egysejtűek, de csoportokban együtt maradók, ostor nincs • Egy, harang alakú színtest • Nedves köveken, fakérgen, deszkakerítésen
2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok)- Conjugatophyceae • Békanyál - Spirogyra nitida • El nem ágazó sejtfonál • Sejtek nyálkás burokban • A kloroplasztiszok felcsavarodottak • Lápos területek vizeiben
3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae • Csillárkamoszat - Chara foetida • 10-30 cm magas, örvösen elágazó telep • Sárgásvörös antherídium, Zöld oogónium • Tiszta vizű patakok, csatornák, árkok
Csillárkamoszat - Chara foetida sárgásvörös antherídium, zöld oogónium
Csillárkamoszat - Chara foetida sárgásvörös antherídium, zöld oogónium
Gombák – Mycota (Fungi, Mycophyta) • Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak • Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett • A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel • Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), telepesek: fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium) • Szaporodásuk ivartalan és ivaros
Gombák – Mycota (Fungi, Mycophyta) • Myxomycota – Nyálkagombák törzse • Oomycota – Petespórás gombák törzse • Chytridiomycota–Rajzóspórás gombák • Zygomycota – Járomspórás gombák törzse • Ascomycota – Tömlősgombák törzse • Basidiomycota - Bazídiumos gombák törzse • Deuteromycota (Fungi imperfecti)– Konídiumosgombák
1. Nyálkagombák törzse- Myxomycota • - sejtfal nélküliek (csak sejthártya) • - egysejtűek, amőboid mozgás • plazmódium • életciklusuk: plazmódium termőtest (spórával) zoospórák myxamőba plazmódium
Kakukknyál – Mucilago spongiosa • Korhadó vagy élő növényi részeken • Termőteste: aethalium (a sporangiumok állandó alakú tömege)
2. Petespórás gombák törzse - Oomycota • Vízben és szárazföldön is előfordulnak • Ivartalan és ivaros szaporodásra is képesek • Állati és növényi élősködők • Rendszertani helyzetük vitatott • Plasmopara viticola – Szőlőperonoszpóra • Saprolegnia ferax - Halpenész
Szőlőperonoszpóra, szőlőragya- Plasmopara viticola • - Micéliuma elágazó, a levél sejt közötti járataiban él, hausztóriumokat bocsát a sejtekbe. • - A leveleken sárgászöld folt, majd a foltokon fehér penészbevonat (konídiumtartók) alakul ki. • A fa alakú konídiumtartók a gázcserenyílásokon keresztül törnek elő. • Az oospórák a lehullott leveleken képződnek és telelnek át. • Obligát parazita. A szőlő leveleit, virágait és terméseit támadja meg. • Főleg csapadékos években, meleg, párás időben végez nagy pusztítást.
Halpenész – Saprolegnia ferax • A micélium vékony hifák alakjában a szubsztrátum belsejében, vaskos hifák formájában annak felületén fejlődik. • - A zoosporangiumok belsejében képződnek a rajzóspórák, amelyek később csillóikat bevonva cisztává alakulnak. • Az ivaros úton keletkezett oospóra csak a kedvezőtlen időszak átvészelésére képződik. • - Halakon élősködik, néha szaprobionta szerves anyagokon
4. Járomspórás gombák törzse- Zygomycota • Dúsan elágazódó micélium, kitin sejtfal • Főként szaprobionták • Polienergidásak • Ivaros szaporodásuk a zigogámia (zigospóra = járomspóra) • Mucor mucedo - Fejespenész • Entomophtoramuscae - Légypenész
Fejespenész - Mucor mucedo • Vegetatív teste elágazó, egysejtű, többmagvú micélium. • Terjeszkedésében főleg az ivartalan spórák (sporangiospórák) játszanak szerepet, ivaros szaporodása zigogámia. • Szaprobionta, minden szerves anyagon (főleg kenyéren, gyümölcsön és trágyán) megjelenik, és gyorsan növő, fehér, vattaszerű micéliumával elborítja azt.
Légypenész – Entomophtora muscae ( syn.: Empusa muscae) • A micélium feldarabolódásakor gömbös hifatestek jönnek létre. • A konídiumtartó nem ágazik el, csúcsukon konídiumok fűződnek le. • Rovarok obligát parazitája, az élő vagy a frissen elhullott gazdaszervezeten, házi légyen gyakori. • Az elpusztult légy körül a lehajított szögletes konídiumok fehér udvar alakjában láthatók.
Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik • Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták lehetnek • A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák) • Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban), általában 8-asával keletkeznek
Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják • A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással • A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek Hifa: gombafonal, micélium: gombafonalak szövedéke
A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése • Sarjadzással • Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása sem meiózis. 1. 2.