1.5k likes | 1.76k Views
Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat. Természetvédelmi mérnöki szak 2012. Cavalier-Smith 8 országos rendszere. I . Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma Eubacteria - eubaktériumok országa Archebacteria - ősbaktériumok országa II. Eukaryota - valódi sejtmagvasok birodalma
E N D
Növényrendszertan gyakorlatok1. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012
Cavalier-Smith 8 országos rendszere I. Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma • Eubacteria- eubaktériumokországa • Archebacteria - ősbaktériumok országa II. Eukaryota - valódi sejtmagvasokbirodalma Archekaryota - őseukarióták világa 3. Archezoa - őseukariótákországa Metakaryota - valódi sejtmagvasokvilága • Protozoa - egysejtűek országa • Plantae - növények országa • Chromista - növényszerűek országa • Fungi - gombák országa • Animalia - állatok országa
Nyálkagombák – Myxomycota (Mucilago) Protozoa • Petespórás gombák – Omycota (Saprolegia, Plasmopara) Chromista • A valódi gombák (Fungi) törzsei • Rajzóspórás gombák – Chytridiomycota • Járomspórásmoszatgombák – Zygomycota (Mucor, Empusa) • Tömlősgombák - Ascomycota • Bazídiumosgombák - Basidiomycota • Fungiimperfecti - Deuteromycota
Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik • Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták lehetnek • A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák) • Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban), általában 8-asával keletkeznek
Hifa: gombafonal • micélium: gombafonalak szövedéke • Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják • A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással • A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek
A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése • Sarjadzással • Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása, sem meiózis. 1. 2.
A tömlősgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát) • Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid micélium fejlődik (=vegetatív micélium). • Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek: aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂ • Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az antheridiumok felé • A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba • Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása, hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak. • A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek. • A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg (himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis) áll. • Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja.
aszkospóra haploid micélium tömlő v. aszkusz trichogin aszkogónium anteridium meiózis kariogámia magpáros hifa himénium mitózis A tömlősgombák egyedfejlődése
A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A tömlősgombák t. – Ascomycota rendszerezése • A termőtestformák alapján • nincs termőtest: Őstömlősök - Hemyascomycetes • zárt termőtest: • kleisztotécium(1) Tömlőspenészek - Plectomycetes • nyitott: • apotécium: Csészegombák – Discomycetes • tál v. csésze (2) Pezizales(Peziza) • összetett apotécium (3) Helvellales(Gyromitra, Morchella) • módosult apotécium(4) Tuberales(Tuber) • peritécium: palack alakú (5) Maggombák - Pyrenomycetes • termőtestpárna (6) Sztómaüregest.g. - Loculoascomycetes 6 1 3 5 4 2
A nagyméretű tömlősgombák termőtest típusa az ún. apotécium, amelynek nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből álló termőréteg (himénium) béleli. • Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A) • A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B) • Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C) • Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D) A tömlősgombák termőtest típusai
A tömlősgombák – Ascomycota rendszerezése Őstömlősök – Hemyascomycetes Őstömlősgombák – Endomycetales Dérgombák - Taphrinales (Taphrina) Tömlőspenészek – Plectomycetes Tömlőspenészek - Plectascales (Penicillium) Lisztharmatgombák - Erysiphales (Microspaera) Maggombák – Pyrenomycetes Maggombák - Pyrenomycetales (Nectria) Csészegombák – Discomycetes Rhytismatales (Rhytisma) Phacidiales (Lophodermium) Pezizales (Peziza) Helvellales (Gyromitra, Morchella) Tuberales (Tuber) Sztómaüreges tömlősgombák - Loculoascomycetes
2. o. Plectomycetes – Tömlőspenészek r. Plectascales – Tömlőspenészek r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
r. Plectascales – Tömlőspenészek Zöld nemespenész (sajtpenész) – Penicillium roqueforti • Szaprobionta. • A rokfort sajt ízét, zamatát hozza létre. • Ivaros szaporodása háttérbe szorul, konídiumokkal szaporodik. • Konídiumtartója elágazik („ecsetpenészek”). • A hifák soksejtűek. • Gyakori a termőtest: zárt kleisztotéciumok rendezetlenül elhelyezkedő aszkuszokkal.
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina • Főleg fiatal fát, sarjhajtásokat támad • Lisztes bevonatot képez a levélen: • ez micéliumból és konídiumokból áll. • A micélium a gazdanövény felületén • található, innen bocsát hausztóriumokat • az epidermisz sejtjeibe. • A megtámadott levél sárgul, nyurgul. • A termőtest zárt kleisztotécium, az aszkuszok csokrosan helyezkednek el. • A kleisztotéciumok a levél színén csoportosan fordulnak elő, a függelékek villásan elágaznak. • Tölgy, ritkábban szelídgesztenye és bükk fajokon • Elszaporodásának a meleg és nedves idő kedvez.
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák kleisztotécium csokrosan elhelyezkedő aszkuszokkal konídiumok
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák Tölgy lisztharmat – Microsphaeraquercina
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák A kleisztotéciumok függelékei villásan elágaznak Tölgy lisztharmat – Microsphaeraquercina
4. o. Discomycetes - Csészegombák r. Pezizales r. Helvellales r. Tuberales
r. Pezizales - Csészegombák • Kis- vagy közepes termetűek • Termőtestük apotécium • Fedővel nyíló aszkuszok • Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga, lila) • A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest akár susogó hangot is hallathat. • Szaprotrófok • Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok • Aleuria aurantia (=Peziza aurantia) – narancsvörös csészegomba
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia • 2-6 cm átmérőjű termőtest • Csésze formájú, legtöbbször szabálytalan alakú • Széle hullámos, karéjos • A külső felületén világos narancs, lisztes bevonatú • Belső oldalon élénk narancs, sima • Húsa törékeny • Júniustól októberig • Erdei utakon, farakások mentén, parkok talaján • Csoportos • Ehető
r. Helvellales – Papsapkagomba-félék • Morchella – Kucsmagomba nemzetség • Közepes vagy nagy termetűek • A süveg együregű, gömbölyű, kúpos vagy hengeres, felülete tekervényes, ráncolt vagy méhsejtszerű • A tönk hengeres, együregű • Húsuk kellemes ízű, illatú • Lomb- és fenyőerdőben, tavasszal megjelenő fajok • Szaprotrófok • Ehetőek, de nyersen allergiát okozhatnak • Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta • A süveg 6-12 cm magas, együregű, gömbölyű, vagy ovális, többé-kevésbé tompán kúpos, sárgásbarna, később sötétedő • Felületén kiemelkedő bordák által határolt sokszögletű, méhsejtszerű bemélyedések vannak • A tönk 3-10 cm hosszú, lefelé kissé szélesedő, fehéres, piszkosfehér, együregű • Törékeny húsú • Márciustól májusig • Ligeterdőkben, lomberdőkben, jó vízellátottságú helyeken • Ehető, árusítható
Gyromitra– Papsapkagomba nemzetség • Nagy termetűek • A süveg többüregű, ált. szabálytalan, egy vagy több csúcsú, agyvelőszerűen ráncolt, barázdált vagy redős • A tönk többüregű, zömök, hosszirányban barázdált • A hús törékeny, viaszszerű, merev • Lomb- és fenyőerdőben, egy faj kivételével, tavasszal megjelenő fajok • Szaprotrófok • Mérgezőek Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba – Gyromitra (Helvella) esculenta • A süveg 3-10 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, gyakran lebenyes • Agyvelőszerűen ráncolt, széle szabálytalanul hullámos • Közép barna, vörösesbarna • A tönk 2-10 cm hosszú • Belül szabálytalanul üreges, többüregű • Fehéres, piszkosfehér színű • A hús törékeny, viaszszerű • Március végétől májusig • Savanyú talajú fenyvesekben, talajon, fakorhadék közelében • Súlyosan mérgező, nyersen akár halálosan mérgező is lehet
A Morchella és a Gyromitra nemzetség termőtestének összehasonlítása - hosszmetszet Morchella esculenta Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés) • Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár. • A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést. • Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú lefolyást mutatnak. • A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először • gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás), • majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság), • melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak. • Két-három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.
Hatóanyaga: giromitrin • Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén • A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is • Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni • A méreg akkumulálódik • Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára • Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják szárítva, csemegeként • Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj regenerációjához B vitamint is adnak: • Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés • Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok
● Különleges, föld alatti termőtest● Módosult apotéciumnak tekinthető● Spórák száma redukálódik egyes esetekben● Obligát mikorrhizás fajok● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanokTuber aestivum – nyári szarvasgomba r. Tuberales – Szarvasgomba-félék
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék A Szarvasgomba-félék (Tuberales ) termőtest-típusai és kialakulásuk (C: Tuber aestivum)
Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum • A termőtest föld alatt fejlődik. • 3-7 cm átmérőjű, szabálytalan, gumó. • Feketés, sötétbarna, kívül rücskös, kiemelkedő szemölcsökkel borított. • A termőréteg a termőtest belsejében van, az agyvelőszerű tekervényekben, a barna részén található. • Szaga jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztető, édeskés. • Július-decemberben, meszes lomberdőkben. • Ehető, árusítható.
Bazídiumosgombák • A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakulnak ki a spórák • Sejtfaluk fő anyaga a kitin • Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés • Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták • A hifák válaszfalakkal (szeptumokkal) tagoltak • A szeptumon található pórus csőszerűen megvastagodik, ezt egy sapkaszerű membránképlet (parenteszóma) zárja le: parentoszómás dolipórus alakul ki pórussapka szeptum dolium pórus