250 likes | 553 Views
Francia festészet. Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09. Francia festészet a XIX. században. XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa Jacques-Louis David (1748-1825) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus Jean August Dominique Ingres (1780-1867) David tanítványa.
E N D
Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09.
Francia festészet a XIX. században XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa • Jacques-Louis David (1748-1825) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus • Jean August Dominique Ingres (1780-1867) David tanítványa J. A. D. Ingres:Jupiter és Thetis (1811) J. L. David: Horatiusok esküje (1784)
Théodore Géricault (1791-1824) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) • Eugène Delacroix (1798-1863)merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830) Théodore Géricault: Medúza tutaja (1819)
Impresszionizmus Tájképfestészet: Barbizoni festőiskola (Fontainebleau mellett ) • CamilleCorot (1796-1875)elvágyódás • François Millet (1814-1875)realisztikus parasztcsendéletek Camille Corot:Orpheus kivezeti Eurydikét az alvilágból (1861) François Millet: Kalásszedők (1857)
Realizmus: Gustave Courbet (1819-1877) Édouard Manet (1832-1883) az impresszionisták előfutára, merész, megbotránkoztató Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863) Gustave Courbet: Fürdőzők (1853)
Impresszionizmus: • Claude Monet (1840-1926) fény és színek lényegét kutatta • Auguste Renoir (1841-1919) -> impresszionista csoport alapítása, fény és árnyék játékának megragadása (Impresszionisták kiállítása – Musée D’Orsay) Auguste Renoir: Evezősök reggelije (1881) Claude Monet: Impresszió (A felkelő nap) (1872)
Az impresszionizmus hatása a korabeli festőkre Paul Cézanne (1839-1906) (egyre eltávolodott az impresszionistáktól), tájképek, Provence Edgar Degas (1834-1917) gyors, változó mozdulatok ábrázolása (táncosok, lovasok) Edgar Degas: Táncosnő (1878) Paul Cézanne: Mount Saint- Victoire (1898)
Paul Gauguin (1848-1903)egzotikum, Tahiti • Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)Montmartre bohém világa • Vincent van Gogh (1853-1890) „a holland zseni” Paul Gauguin: Tahiti nők (1892) Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge (1892) Vincent van Gogh: Csillagos éj (1889)
XX. századi francia festészet Fauve-izmus: („ a vadak”) • Nem törődtek a realizmussal, csak a színekkel és a kompozícióval • Henri Matisse (1869-1954) a modern művészetek festőóriása • Georges Braque (1882-1963) Pablo Picassoval közösen a kubizmus alapítója is (xx. századi festészet és grafika: Centre Georges Pompidou) Henri Matisse: Zöld sugaras portré (1905)
Kubizmus: 1914-ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa • Fernand Léger (1881-1955) témája: gépesítés, gyári munka Fernand Léger: Nő macskával (1921) Georges Braque: Éstaque-i viadukt (1892)
Francia festészet a két világháború között Szürrealizmus: Legismertebb képviselői nem franciák • Max Ernst (1891-1976, német) • René Magritte (1898-1967, belga) Max Ernst: Szűz Mária elfenekeli a gyermek Jézust (1926) René Magritte: Szeretők (1928)
Joan Miro (1893-1983, katalán) gyermekrajzok és az avantgarde újító varázsa • Marc Chagall (1887-1985) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia Marc Chagall: Menyasszony (1927) Joan Miro: Az éneklő hal (1972)
A francia festészet hatása az európai művészetben • A francia festőművészek mindig élenjárók voltak az új témák, és technikai kidolgozások keresésében • Új szemléletmódok, nézőpontok • A realista, már-már objektív ábrázolásmódtól a szubjektív, impresszión alapuló önkifejezési formákig -> • Szubjektum kibontakoztatása, előtérbe helyezése.
Párizs, a divat fővárosa • A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. • XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. • XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. • XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés
A XX. század első évtizedeinek divatja • Paul Poiret (1879-1944) • Az orosz balett mecénása • Az avantgarde művészek barátja • szoknya hosszának megrövidítése • "robe-chemise" (ingruha)
Elsa Schiaparelli (1890-1973) • szürrealista látásmód (Salvador Dali nagy barátja) • nem egyszer Dali ötleteit keltette életre • drámai színek, meghökkentő ruhadarabok (kalap-cipő) • válltömés (1932),
Gabrielle (Coco) Chanel (1883-1971) • A kalaposhölgy • Garconne-stílus • Nőies, elegáns, dolgozó nőtípus • kosztüm finom, puha hurkolt anyagból • kis vékony paszpól • 1. mesterséges parfüm, 1921: Chanel Nr. 5 • "kis fekete" ruha, bizsu (’30-as évek) • Christian Dior (1905-1957) • Kezdetben galériát vezet • Sapkavázlatok • „New Look” 1947 • 1948-tól USA piacára is betör, erős marketing • Parfümcég is, 1. kollekcióval egy időben (Miss Dior)
Divat a 2. világháború után • Yves Saint Laurent (1936-2008) Dior utódja • 21 évesen művészeti vezető • „Nude Look” (áttetsző anyagok) • Hubert de Givenchy (1927-) Dior és Schiapparelli tanítványa • Divatház 1952, Audrey Hepburn
Divat napjainkig Pierre Cardin (1922-) elsők között nyitott Kelet felé - 1965: gumicsizmás manökenek, fényes, műanyag kabátban, nadrágban Jean paul Gaultier (1952-) – férfiszoknyák, extremitás, jelmezek (Luc Besson: Az ötödik elem) Christian Lacroix (1951-)- luxus, ragyogás, tökéletességre törekvés
Összefoglalás • „francia ízlésvilág” • kifinomultság és elegancia, • meghökkentő, újdonság erejével ható • Mind a képző-, mind az iparművészetben rendkívüli formáló erőként hatottak az európai kultúrkör művészvilágára. • szubjektív szemlélet • fontos, sajátos mondanivaló minden egyes alkotásban, legyen az festmény, vagy ruhadarab.