1 / 22

Francia festészet

Francia festészet. Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09. Francia festészet a XIX. században. XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa Jacques-Louis David (1748-1825) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus Jean August Dominique Ingres (1780-1867) David tanítványa.

albert
Download Presentation

Francia festészet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09.

  2. Francia festészet a XIX. században XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa • Jacques-Louis David (1748-1825) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus • Jean August Dominique Ingres (1780-1867) David tanítványa J. A. D. Ingres:Jupiter és Thetis (1811) J. L. David: Horatiusok esküje (1784)

  3. Théodore Géricault (1791-1824) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) • Eugène Delacroix (1798-1863)merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830) Théodore Géricault: Medúza tutaja (1819)

  4. Impresszionizmus Tájképfestészet: Barbizoni festőiskola (Fontainebleau mellett ) • CamilleCorot (1796-1875)elvágyódás • François Millet (1814-1875)realisztikus parasztcsendéletek Camille Corot:Orpheus kivezeti Eurydikét az alvilágból (1861) François Millet: Kalásszedők (1857)

  5. Realizmus: Gustave Courbet (1819-1877) Édouard Manet (1832-1883) az impresszionisták előfutára, merész, megbotránkoztató Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863) Gustave Courbet: Fürdőzők (1853)

  6. Impresszionizmus: • Claude Monet (1840-1926) fény és színek lényegét kutatta • Auguste Renoir (1841-1919) -> impresszionista csoport alapítása, fény és árnyék játékának megragadása (Impresszionisták kiállítása – Musée D’Orsay) Auguste Renoir: Evezősök reggelije (1881) Claude Monet: Impresszió (A felkelő nap) (1872)

  7. Az impresszionizmus hatása a korabeli festőkre Paul Cézanne (1839-1906) (egyre eltávolodott az impresszionistáktól), tájképek, Provence Edgar Degas (1834-1917) gyors, változó mozdulatok ábrázolása (táncosok, lovasok) Edgar Degas: Táncosnő (1878) Paul Cézanne: Mount Saint- Victoire (1898)

  8. Paul Gauguin (1848-1903)egzotikum, Tahiti • Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)Montmartre bohém világa • Vincent van Gogh (1853-1890) „a holland zseni” Paul Gauguin: Tahiti nők (1892) Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge (1892) Vincent van Gogh: Csillagos éj (1889)

  9. XX. századi francia festészet Fauve-izmus: („ a vadak”) • Nem törődtek a realizmussal, csak a színekkel és a kompozícióval • Henri Matisse (1869-1954) a modern művészetek festőóriása • Georges Braque (1882-1963) Pablo Picassoval közösen a kubizmus alapítója is (xx. századi festészet és grafika: Centre Georges Pompidou) Henri Matisse: Zöld sugaras portré (1905)

  10. Kubizmus: 1914-ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa • Fernand Léger (1881-1955) témája: gépesítés, gyári munka Fernand Léger: Nő macskával (1921) Georges Braque: Éstaque-i viadukt (1892)

  11. Francia festészet a két világháború között Szürrealizmus: Legismertebb képviselői nem franciák • Max Ernst (1891-1976, német) • René Magritte (1898-1967, belga) Max Ernst: Szűz Mária elfenekeli a gyermek Jézust (1926) René Magritte: Szeretők (1928)

  12. Joan Miro (1893-1983, katalán) gyermekrajzok és az avantgarde újító varázsa • Marc Chagall (1887-1985) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia Marc Chagall: Menyasszony (1927) Joan Miro: Az éneklő hal (1972)

  13. A francia festészet hatása az európai művészetben • A francia festőművészek mindig élenjárók voltak az új témák, és technikai kidolgozások keresésében • Új szemléletmódok, nézőpontok • A realista, már-már objektív ábrázolásmódtól a szubjektív, impresszión alapuló önkifejezési formákig -> • Szubjektum kibontakoztatása, előtérbe helyezése.

  14. Párizs, a divat fővárosa

  15. Párizs, a divat fővárosa • A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. • XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. • XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. • XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés

  16. A XX. század első évtizedeinek divatja • Paul Poiret (1879-1944) • Az orosz balett mecénása • Az avantgarde művészek barátja • szoknya hosszának megrövidítése • "robe-chemise" (ingruha)

  17. Elsa Schiaparelli (1890-1973) • szürrealista látásmód (Salvador Dali nagy barátja) • nem egyszer Dali ötleteit keltette életre • drámai színek, meghökkentő ruhadarabok (kalap-cipő) • válltömés (1932),

  18. Gabrielle (Coco) Chanel (1883-1971) • A kalaposhölgy • Garconne-stílus • Nőies, elegáns, dolgozó nőtípus • kosztüm finom, puha hurkolt anyagból • kis vékony paszpól • 1. mesterséges parfüm, 1921: Chanel Nr. 5 • "kis fekete" ruha, bizsu (’30-as évek) • Christian Dior (1905-1957) • Kezdetben galériát vezet • Sapkavázlatok • „New Look” 1947 • 1948-tól USA piacára is betör, erős marketing • Parfümcég is, 1. kollekcióval egy időben (Miss Dior)

  19. Divat a 2. világháború után • Yves Saint Laurent (1936-2008) Dior utódja • 21 évesen művészeti vezető • „Nude Look” (áttetsző anyagok) • Hubert de Givenchy (1927-) Dior és Schiapparelli tanítványa • Divatház 1952, Audrey Hepburn

  20. Divat napjainkig Pierre Cardin (1922-) elsők között nyitott Kelet felé - 1965: gumicsizmás manökenek, fényes, műanyag kabátban, nadrágban Jean paul Gaultier (1952-) – férfiszoknyák, extremitás, jelmezek (Luc Besson: Az ötödik elem) Christian Lacroix (1951-)- luxus, ragyogás, tökéletességre törekvés

  21. Összefoglalás • „francia ízlésvilág” • kifinomultság és elegancia, • meghökkentő, újdonság erejével ható • Mind a képző-, mind az iparművészetben rendkívüli formáló erőként hatottak az európai kultúrkör művészvilágára. • szubjektív szemlélet • fontos, sajátos mondanivaló minden egyes alkotásban, legyen az festmény, vagy ruhadarab.

  22. Köszönjük a figyelmet!

More Related