A BENELUX államok turizmus földrajza

1. A BENELUX államok turizmus földrajza

3. Hollandia

4. Luxemburg Belgium

5. Természeti alapok • „A világot Isten teremtette, de Hollandiát a hollandok” • Mélyföld jellegű fekvés küzdelem a tenger ellen • Nagy Zárógát, IJsell-tó (rekreációs központ) • „dam”=gát (Amszterdam, Rotterdam) • Watt-tenger, Nyugati-Fríz-szigetek • Zeeland=deltavidék, Nyugati-Schelde, Keleti-Schelde, Rajna (kettős gátrendszer)

6. Természeti alapok Forrás: Gyuricza L. Európa regionális természeti földrajza

7. A holland wattok a Nyugat-Fríz-szigetekkel Forrás: Gyuricza L. Európa regionális természeti földrajza

8. A tenger elleni küzdelem Hollandiában • Batáv (hollandok őse) közmondás: „a tengert az Isten, a partokat a batávok teremtették meg” • Az elmúlt évezredben súlyos katasztrófák történtek: • a 12. századtól kezdve írásos emlékek is tanúskodnak a nagyobb vihardagályok okozta tragédiákról. • 1170-ben – a rómaiak idejében – a még beltóként létező tó gátja átszakadt, a beltavat elöntötte a tenger, s létrejött a Zuidersee-öböl (más néven Déli-tenger-öböl). • 1277-ben a karácsonyi ár következményeként alakult ki a mai Dollart-öböl. • 1570-ben a Mindenszenteki ár Scheldétől egészen Dániáig tönkretette a partokat. • 1574-ben a vihardagály idején 400.000 ember halt meg.

9. A 20. században a korszerű technika ellenére több katasztrófa is történt; 1916-ban például Amszterdamtól északra 15.000 ha területet hódított meg a tenger. • 1953-ban az Ignác napi ár Zeelandon 62 gátszakadást, 2000 halottat és 60.000 hajléktalant hagyott maga után.

10. A területhódító munkák elsősorban a gátak építésére, víztelenítésre, illetve zsilipek építésére irányultak. • 1927-1932 között a Zuidersee-program, amely mintegy 2 milliárd m3 víz felszámolását, illetve az északkeleti polderek kialakítását jelentette. (Ma Amszterdam egy része ezekre a kazettákra épült.) • A Delta-terv a Rajna egykori deltatorkolatának (ma Zeeland) átalakítására irányult, s hármas célja volt: • Egyrészt a partvédelem: a szigetek külső partvonalán gátrendszert hoztak létre, amelynek csak két kijárata van – a Rajna és a Schelde folyók tudnak így eljutni az Északi-tengerig. • Második cél a talaj elsózódásának megakadályozása. • A harmadik cél az üdülőkörzetek kialakítása volt. (A polderesítés víztelenítést, a talaj sótalanítását, illetve annak termővé tételét jelenti.) • A poldereken többnyire szántók, rétek találhatók; rajtuk gátakat, (hajózható) csatornákat építettek.

11. Forrás: The Compact Geography of the Netherlands

12. Forrás: The Compact Geography of the Netherlands

14. Belgium, Luxemburg • Magasabb fekvés: Ardennek-hegység (3-500 m) • bakancsos turizmus • Alacsony Belgium Magas Belgium • Folyók • Meuse, Schelde

15. Kis területű országok, rövid távolságok

16. Tengerpart, tenger: • Alacsony strandok, öblök: • Nyugati-Fríz-szigetek • Watt-tenger • Északi-tenger homokos strandjai • Kiépült turistafogadás, tengerparti rekreációs terek kialakítása • Alacsony térszínek: • Kerékpározás • Sűrű csatorna hálózat: sétahajókázás

17. Ember alkotta vonzerők • Gazdaság • A világ legfejlettebb államai • Szoros gazdasági kapcsolatok egymással • Kereskedő nemzetek (gyémántcsiszolás, Hanza kereskedelem - Hanza városok) • Kultúra • Hollandia: Gyarmati kultúrák olvasztótégelye • Holland nyitottság, szabadelvűség • „Coffee shopok”

18. Coffee shops, corner shops • Szoft drogok helybeni fogyasztása engedélyezett (tovább árulni már nem lehet) • Egy ember 5 g-nál többet nem vehet; • Kemény drogokat nem árulhatnak; • A drogokat nem lehet reklámozni; • Kiskorúakat nem lehet kiszolgálni.

19. Belgium: • Etnikai kettősség: • Flamandok-vallonok • Városok: • Amszterdam • Amstel-folyó, dam=gát • Észak Velencéje (90 szigeten épült) • Sűrű csatornahálózat (60 csatorna, több száz híd) • Piros lámpás negyed • Modern város hagyományok

20. Kultúra, művészet: Holland festők (Van Gogh, Rembrandt, Jan Vermeer, • Rijksmuseum • Királyi palota, Új Templom, Öreg Templom • Hága (‘s-Gravenhage) • Főváros, királyi székhely • Delft: a fajansz városa • Leiden: ősi egyetemi város • Gouda, Edam: a sajt városai (holland sajtpiac) • Haarlem: virágvárosok egyike • Fríz városok: legelők és tavak vidéke

21. Belgium • városi turizmus • Brüsszel (főváros, EU központ, csipke, idegenforgalom) • Brugge • Gent • Antwerpen • Oostende • Leuven • Waterloo • Namur • Genk

22. Luxemburg • Középkori várai az Ardennek völgyeiben különleges látványt jelentenek. • EU-intézményekkel kapcsolatos konferenciaturizmus jelenti a legnagyobb bevételeket. • A szelíd dombokon, lankákon, alacsonyhegységi területeken a falusi turizmusnak is jók az adottságai. • A Moselle-völgyében a borturizmus prosperál. • A főváros Luxemburgban emelkedett a 19. században Európa egyik legnagyobb kiterjedésű erődrendszere. A felszín alatti, megmaradt kazamatái Luxemburg egyik leglátogatottabb nevezetessége.