A diszkalkulia jelentése számolászavar.

1. A diszkalkulia jelentése számolászavar.

2. Nehezen fejleszthető, nagyon sokrétű, összetett problémasort jelent.

3. Dr.Márkus Attila: Számolási zavarok a neuropszichológia szemszögéből (Fejlesztő pedagógia 1998/6) a számolási képesség olyan akusztikus-verbális-szimbolikus tevékenység, amelyet írásban is kifejezünk, olvasva is megértünk és mentálisan is alkalmazunk.

4. Dékány Judit szerint a matematikai gondolkodás megalapozása már a második életév végén megkezdődik. Ezért szükséges tehát, hogy minél fiatalabb életkorban ismerjük fel a számolási zavarra utaló tüneteket, s kellő időben kaphasson a gyerek egyénre szabott, célirányos terápiát.

5. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült.

6. Nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, az öröklötten is megjelenhet. Az ok lehet valamilyen betegség is.

7. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre, arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek.

8. Ez a fejlődési diszkalkulia.

9. Az újabb kutatások a diszkalkulia, okaként a csecsemőkori agytörzsi primitiv reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

10. - részképesség zavar (hátterében semmilyen agyi elváltozás, működészavar nem mutatható ki)- agyi károsodás (fejlődési rendellenesség)- betegség (pl. epilepsia)- genetikai állapotok (pl. kromoszóma rendellenesség)- gyermekkori fejlődészavarok, melyekhez diszkalkulia társulhat

11. A diszkalkulia oka tehát a neurológiai struktúrát, funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés. Nem függ az intelligenciától, a jó képességű ember is lehet diszkalkuliás. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet befolyásolja.

13. Ha nem ismerik fel, és nem kezelik a diszkalkuliát, a gyerek önértékelése nagy károkat szenved: lustának, vagy butának tarja magát; szorong, esetleg agresszív lesz.

14. Melyek lehetnek a figyelmeztető tünetek ? Ezek megléte nem feltétlenül jelent diszkalkuliát. A számolási nehézség nem egyenlő a számolási zavarral.

15. már nagycsoportos korban is felismerhetők tünetek - megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés - szegényes szókincs - nem megfelelő mondatalkotás - gyakori a beszédértés, szövegértés zavara • feltűnő az észlelés és az emlékezet • problémája - nagymozgás és – vagy finommozgás zavara

16. iskoláskorban jelentkező problémák - gyakori a saját testen, síkban, térben és időben történő tájékozódás zavara - a számfogalom gyengesége - számlálásnál számok kihagyása, felcserélése - a globális mennyiség-felismerés hiánya - a számnév – számjegy - mennyiség nem megfelelő egyeztetése - az alapműveletek értelmezésének, megoldásának problémái

17. - a gyenge számemlékezet - a szöveges feladatok megértésének, elvégzésének hibái - a matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondja - a helyi érték értelmezésének hibái - a figyelem, az akusztikus és a vizuális észlelés, illetve emlékezet, a finommotoros koordináció zavara - a laterális dominancia, oldaliság is később alakul ki

18. Csak szakértői bizottság mondhatja ki, hogy egy gyermek diszkalkuliás – a tünetek gyakran félrevezetőek.

19. Sok esetben csak a felső tagozaton vagy a középiskolában derül ki, hogy valaki diszkalkuliás.

20. Ha mégis segítség kell, vizsgálat, akkor a tapasztalt problémák tünetként leírhatóak a pedagógiai szakvéleményben – a komplex vizsgálat után (neurológus, pszichológus és logopédus) pontosabb kép alakul ki.

21. Problémát jelenthet azok kiszűrése, akik csupán az oktatás elégtelensége miatt teljesítenek rosszul a vizsgálat során. Az ügyesen kompenzáló diszkalkuliások észrevétlenek maradhatnak a vizsgálatvezető számára.

22. Meséld el a mai reggeledet! • Emeld fel a bal kezed! Fogd meg a bal kezeddel a jobb bokád! A jobb kezeddel a bal térded! A jobb kezeddel a jobb füled!

23. Hol van a lap alsó sarka? • Írd a nevedet a jobb felső sarokba! • Írd a dátumot a bal felső sarokba! • Tedd a kezedet az asztal alá! Hol van a kezed? • Tedd a kezedet az asztal fölé! Hol van a kezed?

24. Számlálás • 20-ig egyesével növekvő és csökkenő • 20-ig kettesével növekvő és csökkenő • 100-ig tízesével növekvő és csökkenő • 480-tól tízesével 600-ig • 970-től húszasával lefelé

25. Mutass az ujjadon, amennyit mondok! 5, 7, 2, 9, 10, 8, 3 • Vegyél ki a dobozból három korongot! • Legyen 5! 7! • Ötös korongkép kirakása: mint a dobókockán • Hány korongot látsz?

26. Melyik a több? 34 vagy 36? 71 vagy 17? • Tegyél le elé 7 korongot! Számláld meg! • Keverd össze a korongokat! • Hány korong van előtted? • Forgass át néhány korongot pirossá! Hány korong van előtted?

27. Számokat diktálok. Írd le! 1024, 1240, 2014, 1220, 4210, 1420, 1204, 4201 Írd őket csökkenő sorrendbe!

28. alapműveletek és inverzeik • Három korong van előtted. Legyen kilenc! Kilenc meg mennyi a 13? • Tegyél három korongot a tenyeredbe, úgy, hogy ő ne lássa, és négyet tegyél le elé, mellé a csukott markod: • Hét korongom van, ennyit látsz, mennyi van a kezembe?

29. szöveges példák, egyszerű és összetett • egyszerű: • 10 kiflit vettem és 5 zsemlét? Hány péksüteményem van? • feladat elismétlése • a lényeg kiemelése • fejben kiszámolás • pontos válasz megfogalmazása

30. 24 fiú ment kirándulni és tízzel több lány. Hány gyerek ment kirándulni? • feladat elismétlése • a lényeg kiemelése

31. sorozat folytatása írásban Számemlékezet Mondd utánam! 6,7 3,8,1, 5,9,4,5, Mondd utánam fordított sorrendben! 2,3 8,5,3 9,6,3,2, 5,3,8,7,1,

32. http://dyscalculiaport.blogspot.hu/2011/07/diszkalkulai-diagnosztika.htmlhttp://dyscalculiaport.blogspot.hu/2011/07/diszkalkulai-diagnosztika.html 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a diszkalkulia 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet 1. rész – diszkalkulia diagnosztika módszerei 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

33. Esettanulmányok: - Csilla - Enikő

34. Esettanulmányok az osztályban: - Zsuzsa - Kata - Kinga

35. Eszközök, amelyeket jól tudok használni: - korong és pálcika - számkártya, dominókártya, kártyacsomagok - logikai készlet - dobókockák, pöttyösek és számosak - társasjátékok - tojástartó, bonbonos dobozok

36. - LÜK, Piccolo - gyufa - apró cukor - százas tábla - színes rúd - dominó - „szemüveg” - szorzótábla

37. Eszközök, amelyeket nem szeretek használni: - papírpénz - négyzetrácsos füzet

38. A gyerekek 2 éves koruk körül még ambidexterek, azaz kétkezesek. 3 éves kortól figyelhető meg, hogy az egyik kezét szívesebben használja. 4-6 éves korban a domináns kéz egyre ügyesebb, majd 7 éves korban enyhe labilitás jelentkezik.

39. A kézdominancia 8-9 éves kor között stabilizálódik. Vagyis a végleges kézdominancia kialakulása nem esik feltétlenül egybe az iskolakezdéses és az írástanulásos 6-7 éves korral…

40. További nehézséget jelent a toll forgatásának elsajátításában, hogy ekkor még folyamatban van a kéz fejlődése, ami kb. 12 éves korban fejeződik be. A mozgásszervrendszer tartórendszer (csont, ízület) fejlődése - a vázrendszer egyes részeinek csontosodása különböző időben történik. ujjpercek: 9-11 év kéztőcsont: 10-13 év

41. könyvek Dékány, J. (1999). Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. A Magyarországon használt diagnosztikai eszköz leírása. Márkus, A. (1998). Számolási zavarok a neuropszichológia szemszögébõl. Fejlesztõ Pedagógia, 3-15. Számolás 1-3. Ronit Bird: Hogyan győzzük le a számolási nehézségeket? Száz játék és fejtörő

42. Az eredmény hibás lett egy nulla miatt, a dolgozat egyes lett a hiba miatt, a félévim hármas lett az egyes miatt, az anyu meg mérges lett a hármas miatt, az ajándék ugrott a méreg miatt, és mindez egy semmi nulla miatt.