A 3 éves szakiskola közismereti programja

1. A 3 éves szakiskola közismereti programja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ

2. Miért éppen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai végzik a fejlesztést?

3. Az elméleti alapok megteremtése 2002-2005Mire irányult a figyelem?

4. Az iskolai erőszak-kutatás eredményei

5. Milyen (nem új!) felismerésekhez vezettek el a szóban forgó kutatások a szakiskolák kapcsán? 1. Tanulói kudarcok „sokszínűségéhez” 2. A pedagógusok módszertani hiányosságaihoz 3. A z iskolatípus diszfunkcióinak azonosításához

6. A tanulók iskolai középiskolai beilleszkedését támogató módszertani füzetek: 22 füzet – új tartalmi, módszertani és stratégiai javaslatokkal

7. Milyen iskolát szeretnénk?Nézzük a kérdést az igények oldaláról!

8. ….amelyek igen sokrétűek: • A képzési idő 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni; nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés…Odrobina László (Szakoktatás, 2011/7.) • A mai fiataloknak mások az értékeik…ezért számunkra az, amit a mai fiatalok képviselnek, kicsit idegen…Kalmár Péter vállalkozó (Szakoktatás, 2011/4.) • Németországban a duális rendszer alapvetően vállalati képzést takar, amelyet második elemként egészít ki az iskolai oktatás…amelynek keretében szakmai elméletet, kulturális és társadalmi ismereteket tanulnak a diákok.DirkWölfert (Szakoktatás, 2011/1.) • A szakiskolák kerettanterveiben – a közismereti és szakmai előkészítő tantárgyakban – egyaránt jelentős változtatások szükségesek. Szenes György (Szakképzési Szemle 2011/1.) • …nehéz motiválni a tanulókat, mert a többség minden, az iskolában megszerezhető ismeretet feleslegesnek talál.. Török Balázs: Tankönyvhasználat a szakiskolákban (Szakképzési Szemle 2010/3.)

9. … és még tovább! „A szakiskolákra hárul(na) tehát az a feladat, hogy tanulásra, illetve munkavégzésre alkalmassá tegyék a hátrányos helyzetű gyereket. A fő irányok: • Mentális felkészítés 1.1. szociális munkások alkalmazása 1.2. a diákok képességeit és otthoni körülményeit figyelembe vevő pedagógiai megközelítés 1.3. a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók integrációját támogató módszerek alkalmazása 2. Szakmai felkészítés 2.1. az elméleti oktatásba is a lehető legtöbb gyakorlati elem beillesztése 2.2. módot kell találni arra, hogy a diák tényleges teremtő munkát, értékteremtő tevékenységet végezzen – Dávid János – Horváth Gergely: Munkaerő-piaci esélyek és pályaelhagyás a szakmai képzés végzőseinek körében (Iskolakultúra 2010/1.)

10. A 2011/2012. december–januári monitoring tapasztalatokról 1. A gyakori gond, hogy az általános iskolai tanulási kudarcok, a rejtett és elhanyagolt hiányosságok leginkább gátolják az újabb ismeretek elsajátítását, a szakmai képzés alapjainak lerakását. (pedagógus) Sajnos csak a bejáratott, általuk eddig is használt tankönyveket alkalmazzák szívesen, és a tanulók is megszokásból elvárják, hogy mindig tankönyvből kapják az anyagot. (igazgató) Itt is mint a meglátogatott iskolák mindegyikében frontális órát láttam. A kérdésre, hogy miért nem szervezik a tanulói tevékenységre a tanórát, azt jelezték, hogy erre nincsenek meg a feltételek. (monitorozó)

11. A december–januári monitoring tapasztalatokról 2. Többen már régebben az összevont ismerettartalmú tárgyak (különösen a „természetismeret”) mellett állnak, de a pedagógusok megszokott szaktárgyi besorolása (végzettsége) miatt nekik is vannak kételyeik. Lényegében az elvi, szakmai álláspontokat mindig átszínezik a sajátos, személyes érdekek, szempontok. (igazgató) Igazából nem csak az gond, hogy gyenge a tanulók tanulmányi eredménye, hanem mi azt látjuk a kollégáimmal, hogy ezek, a tanulók nem nagyon akarnak tanulni. (igazgató)

12. Mit mutatnak a kutatási eredmények?

13. Az alapprobléma Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínűhogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.” Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: • önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, • ▪ az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne • hárítsa szülőkre, • ▪ az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a • differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, • ▪ a tanulók jobb és alaposabb megismerését.

14. A vita folytatódik… • Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat.” • Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani”. • Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes”. • Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik.”

15. Forrás: Monitor ’95. A tanulók tudásának mérése szerk: Vári Péter OKI, 1997. 164.o.

16. A szülők iskolázottsága (az említések számában)

17. A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában)

18. Nyitott kérdések • „Hajon akkarok dolgozni, külföldön. Gazdaglegyek”. • „Hogy cukrász legyek és elvégzem a mestercukrászatot és saját cukrászatot nyithasak” • „lóvat tartani” • „Pincér akarok lenni!” • „letegyem a szakács szakmát” • „Szeretnék az én szakmámba a legjobb lenni”. • „hogy legyen 1 szakmám, hogya nem jön be az élet akkor legyen még valami2. • „Nem szeretnék hajléktalan lenni ezért. Elvégzem a szakmát és igy kamatoztatom magam”. • „Szeretem ezt a szakmát mert elégé sikeres lehetek az életben ha sokat tanulok. Szeretek másoknak segíteni, én szerintem nem is választhatam volna jobb szamát” • „elvégzem és utána mehetek dolgozni”. • Az a célom a szakiskola elvégzésével, hogy elvégezzem sikeresen a szakmám, és becsületes dolgozó ember legyen belőlem”. • „vállalkozást indítók”. • Az hogy eltudjak helyezkedni az iskola után is dolgozni”. • „gépekkel foglalkozni”. • „Egyszerű munkás legyek”. • Kűlfőldi munka. Vagy más egyéb.” • „Legyen egy szakma a kezembe és eltudja indulni az életben”. • „Megcsinálom a szakmát és utána dolgozok benne”. • Az eredeti helyesírást megőriztük!

19. A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási irányai 1971/72.

20. Az integráció által érintett tanulók becsült aránya (%)

21. Az Ön gyakorlatában előfordulnak-e az alábbi tanulásszervezési módok, módszerek?” (%)

22. Olvasó és nem olvasó tanulók

23. Mit mutatnak a korábbi kutatási eredmények? „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %)

24. A keretek

25. Éves óraszámok

26. Heti óraszámok, műveltségterületek

27. Módszertani „csomag(ok)” - óraszámok

28. A közismereti program szerkezeteA: komplex tantárgyak B. integrált tartalmak

29. A tanórai munkát támogató módszertani csomag szerkezete

30. A honlap