Készült: a MAVESZ 2014. évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára

1. A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatában AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR Készült: a MAVESZ 2014. évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára Összeállította: Dr. Blazsek István vezérigazgató Eger, 2014. október 8.

2. Tartalom • A múlt öröksége • EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) • Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai • A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája

3. 1. A múlt öröksége 1.1. Telepítési adottságok • a gyár iparvidéken létesült • a település fokozatosan közelített a gyárhoz • a vállalkozás piaci környezete kedvező

4. 1. A múlt öröksége 1.2. Technológiai adottságok, versenyképesség • heterogén technológiai struktúra (BAT-üzem & telepítéskor közepes színvonalú technológia) • jó minőségű és jól eladható termékek

5. 1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés • salaktér (1931-1989) • építési és gyártási hulladékok tárolása 1989-2004 • terhelt terület: ~8,2 ha

6. 1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés (folyt.) • ammónia tartalmú hulladékvizek átmeneti tárolása (32 ha) • 1970-es évek környezetvédelmi színvonala

7. 1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés (folyt.) • Pétisó üzemi hulladékvizek átmeneti tárolása, (2 ha) • hulladékvizek feldolgozásra kerültek az üzemi technológia kiegészítéseként

8. 1. A múlt öröksége 1.4. A környezetterhelés csökkentése (megszüntetése) kiegészítő létesítményekben (XX. sz. utolsó évtizedei) AN üzem Szennyvíztisztító (feldolgozó) üzemrész

9. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2. 1. A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában • a környezet-minőség fejlesztése iránti igény folyamatosan felértékelődött/felértékelődik (alkalmazottak, környező lakosság, hatóságok) • a vállalati vagyon-értékeléskör az EBK-jellegű elvárások az értékelés fontos szempontjai • a hosszú távú működtetésben érdekelt tulajdonosok prioritásként kezelik az EBK követelményeket

10. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2. 1. A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.) • a fejlesztésekben/beruházásokban a környezetterhelés csökkentési törekvések technológia fejlesztéseken keresztül valósulnak meg (versenyképesség) • az üvegházhatású gázkibocsátás törvényi szigorítása mind a vegyipart, mind a többi iparágat fejlesztései újragondolására készteti

11. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2. 1. A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.) • a talaj- és talajvíz-szennyezési ügyek törvényi kezelése az állami felelősség jó részét áttolta a vállalati felelősségi körbe • 1995. évi LIII. törvény a Környezetvédelemről • 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a Felszín alatti vizek védelméről

12. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.2. Az EBK jellegű problémák felértékelődése • levegőtisztaság-védelem, elfolyó vizek védelme (1980- ) • egészségvédelem, talaj- és talajvíz-védelem (1990- ) • 2004. EU csatlakozás, új jogszabályok átvétele • Vörösiszap-katasztrófa (2010. október 4.)

13. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.3. Az EBK-t érintő fejlesztések és beruházások • a környezetterhelés múltból eredő ügyeinek felszámolása • a technológiai rendszereket elhagyó elfolyó vizek és a levegőszennyezés csökkentése • a termelés- és üzembiztonság növelése • a gyártelepítéstől függő egészségvédelmi követelmények javítása

14. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.4. A környezetterhelés múltból eredő örökségének (bűneinek) felszámolása, talajszennyezési ügyek 2.4.1. Hulladéktároló rekultiváció előtt és után

15. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.4.2. Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése • NZrt. régi gyárrész és Huntsman Zrt. területek • a terület szennyeződés érzékenységi besorolása: 219/2004 (VII.12.) Korm. rendelet szerint: • „fokozottan érzékeny, ill. kiemelten • érzékeny” (t: 10-100, tv: 50-500) • szennyezettségi határértékek 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet szerint: • TPH (C5-C40) talajra:100 mg/kg, • TPH (C5-C40) talajvízre: 100µg/l • TPH = össz. alifás szénhidrogén

16. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.4.2. Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése (folyt.) • a szénhidrogének eredete: szénlepárlás, műbenzin-gyártás (1930-1936, volt péti műbenzin gyár) • a szénhidrogének a talajba kerültek, 1930-1936. illetve az 1944-es bombázások során • a területek jelenlegi tulajdonosai nincsenek jogviszonyban az egykori tulajdonosokkal • az NZrt. a bírósági út helyett a szennyezés mentesítés mellett döntött

17. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett talaj/talajvíz szennyezés mentesítő technológia

18. 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.5. Víz és légszennyezési állapot javítása (alapelvek, stratégiaváltás) • az adott üzemi technológia korszerűsítése révén csökkentjük az elfolyó vizek ill. a levegő vegyi anyag terhelését, • a régi üzemeket felváltó új üzemekben világszínvonalú környezetvédelmi megoldásokat követelünk meg a szállítótól

19. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai Technológia fejlesztő beruházások (a tájékoztatás nem teljeskörű) • Karbamid üzem: anyag és energiatakarékossági, környezetvédelmi és irányítástechnikai fejlesztések • Salétromsav üzem: új üzem építése, régi üzemek leállítása • Pétisó Granuláló üzem: új üzem építése, régi műtrágyaüzem leállítása • Ammónia üzem anyag-, energiatakarékossági, környezetvédelmi és kapacitásbővítési fejlesztések

20. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai • 3.1. Karbamid üzem (1975) • kapacitás: 600 t/nap • technológia: Stamicarbon (holland) • technológia-fejlesztő beruházások: 1979, 1986, 1998-2002. • termékminőség javítása • anyag és energetikai hatékonyság javítása • víz és légszennyezés csökkentése • teljes irányítástechnikai korszerűsítés • beruházási költség kb. 5 MEUR

21. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.1. Karbamid üzem (a fejlesztések környezetvédelmi eredményei)

22. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai • 3.2. Salétromsav üzem • (2007.) • kapacitás: 1800 t/nap • technológia: GPN (francia) és Uhde (német) • környezetvédelmi innovációs díj: 2008 • beruházási költség: kb. 58 MEUR • ERU értékesítésből eredő bevétel kb. ~ 26,5 MEUR

23. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.2. Salétromsavüzem (fajlagos levegőterhelési adatok kg/termék)

24. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai • 3.3. Pétisó Granuláló üzem (2008.) • kapacitás: 1400 t/nap • technológia: • Uhde (német), • ZAK (lengyel), Poittemill (francia) • beruházási költség: kb. 33 MEUR

25. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.4. Pétisó Granuláló üzem (a leállított és az új üzem fajlagos kibocsátási adatai) Leállított AN műtrágyaüzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t) Új Pétisó Granuláló üzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t)

26. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai • 3.5. Ammónia üzem (1975) • kapacitás: 1200 t/nap • technológia: M.W.Kellogg (ma KBR) • technológia korszerűsítő beruházások: • kapacitás növelése, • energiafelhasználás • csökkentése, • környezetterhelés • csökkentése • beruházási költség kb. 25 MEUR

27. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai • 3.5. Ammónia üzem (ÜHG kibocsátás „különleges” szabályozása) • meghatározó nem az üzemi CO2 és N2O kibocsátás, hanem a fajlagos energiaigény (energetikai hatékonyság) • az EU legjobb 10 Ammónia üzeme alapján meghatározták 2013-tól az ún. benchmark értéket, s ettől függ, hogy ki értékesít, ki vásárol kibocsátás csökkentési egységet • az erősek felhasználták érdek érvényesítő helyzetüket, a jó pozícióban lévők még jobbak, a gyengék még gyengébbek lesznek

28. 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem Kapacitás és energiahatékonysági jellemzők (ETS III. számított benchmark; 28,7 GJ/t NH3)

29. 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája • 4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra • az EBK jellegű beruházások klasszikus befektetés/üzleti előny alapon soha nem térülnek meg, ezért azokat integrálni kell az adott egység technológiai fejlesztései közé • a vállalat évtizedek óta egyre növekvő összegeket fordít EBK célokra • a munkahelyi biztonság és egészségvédelem erkölcsi kényszere nő • a törvénynek megfelelési igény minden komoly vállalkozásnál prioritás

30. 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája • 4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra (folyt.) • a tűzvédelmi, biztonságtechnikai fejlesztések támogatják a vagyon védelmét és a termelésbiztonságot, azaz az eredményesebb működést • a BAT szerinti technológiák alkalmazása – a hatékonyság javítása következményeként – javítja a vállalkozás versenyképességét • nemzeti és nemzetközi céloknak megfelelés követelménye

31. 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája • 4.2. EU klíma és energetikai bizottsága előtt „várakozó” témák • 1990. évi kibocsátási szinthez képest 40%-os csökkentés 2030-ra (ammónia, salétromsav) • a megújuló energiaforrások részaránya érje el a 27%-ot, • az energetikai hatékonyság javulási cél 30%, nem kötelező érvényű célkitűzés (ammónia)

32. 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája • 4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? • az EBK jogszabályoknak a versenytársakkal egy időben és egyenlő mértékben feleljünk meg, • az EBK kötelezettségeknek eleget tétel igazodjon a vállalkozás üzleti lehetőségeihez • a törvényalkotók érezzék azt, hogy az új követelmények összhangban vannak a nemzeti/vállalati teherbíró képességgel, s nem rombolják le a versenyképességet

33. 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája • 4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? (folyt.) • a törvény alkotókkal meg kell értetnünk, hogy nem baj, ha van egy késésünk a fejlett nyugattal szemben az EBK kötelezettségek teljesítésekor, s forrásainkat e helyett – részben – ipari és technológiai felzárkózására fordítjuk, • nem az EBK fejlesztésekben kell eminensnek lenni, hanem a versenyképességben!

34. 5. Elismerés, tanúsítvány

35. A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatában Köszönöm megtisztelő figyelmüket!