Diáksziget 1993-ban és Sziget Fesztivál 2004-ben

1. „This is the beginning of a beautiful friendship” … vagy valami más?A Sziget Fesztivál, mint a jövő fogyasztói társadalmának laboratóriuma

2. Diáksziget 1993-ban és Sziget Fesztivál 2004-ben • Jól érzékelhető átalakulás a programfüzetben, egyetemista találkozóból nagyszabású fesztivál

3. Támogatók száma • Míg 1993-ban 16 támogató, addig 2004-ben több, mint 70 2004 1993

4. Helyszínek • Az első Szigeten 5 helyszín, idén több, mint 60

5. 369 361 355 353 324 287 265 260 206 173 143 43 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Látogatók száma (ezer főben)

6. További számadatok DIÁKSZIGET • 200 koncert, • 80 film • 40 színházi előadás • 3200 eladott hetijegy • Csak magyar látogatók • Kedvező visszhang, de 3,5 milliós hiány SZIGET FESZTIVÁL • 1000-nél is több program • Közel 400 hazai zenekar • 103 külföldi fellépő • Kb. 25 000 eladott hetijegy, ebből durván 15 000 külföldieknek • Nyereséges vállalkozás

7. Kérdezés a Sziget-en • 2000 és 2004 között minden évben kérdezett a Szigeten a BAT, majd a Dreher megbízásából a szponzorálás és a promóciók hatékonyságára vonatkozóan • A Sziget látogatók demográfiai profiljának felmérése a hatékonysági vizsgálattól elkülönülten, véletlen mintavétel segítségével készült • Speciális kérdezési szituáció • Kérdezés délelőtt 11-től hajnal 4 óráig (több műszak, éjszakai interjúk) • A józanság hiánya, a társaság befolyásoló hatása • Kérdezés „márka-mentes” környezetben • Kérdezőbiztosok, akik „beolvadnak” a Sziget látogatók közé

8. A Sziget látogatók demográfiája A magyar lakossághoz hasonlítva • A Sziget látogatók háromnegyede 18 és 30 év közötti fiatal, azaz kb. 270 000 fő számos termék és szolgáltatás kategória elsődleges célcsoportjából • Szignifikánsan több férfi (60% vs. 40%) • Az iskolázottság magasabb szintű • Másfélszer több budapesti látogató, mint a vidéki helyszínekről érkező 2000 és 2004 között nincs jelentős demográfiai változás, egyedül az átlagéletkorban tapasztalható enyhe növekedés (5 év alatt 2 év „öregedés”)

9. Miért megyünk ki a Szigetre? • A „feeling” motivációs szerepe folyamatosan növekszik, míg konkrét együttesekért egyre kevesebben érkeznek

10. Zenei ízlés változása 2000-ről 2004-re TOP 5 2000-ben • Rock • Metal • Jazz • Blues • Punk TOP 5 2004-ben • Rock • Metal • Punk • Világzene • Jazz

11. Zenei ízlés 2004-ben • A rockzene rajongók még mindig meghatározóak a Sziget-en, ugyanakkor a látogatók felét már más irányzatok iránt (is) érdeklődők töltik ki

12. Zenei ízlés változása a Sziget alatt A Sziget-en eltöltött időnek köszönhetően szélesedik a kedvelt zenei irányzatok köre: • Világzene +10% • Táncdal +9% • Klasszikus zene, diszkó, pop +7-7% • Jazz, underground, blues +5-5%

13. Kvalitatív felmérés 12 mélyinterjú idei Sziget-látogatók körében • heti vs. napi jegyesek; • „ős” szigetlátogatók vs. csak az utóbbi években ill. idén a Szigetre látogatók • fiatalok vs. idősebbek • Miként élték meg a Sziget fejlődését, akik a kezdetektől részt vettek rajta? • Mit jelentett számukra akkor és mit jelent ma a Sziget fesztivál? • Mi lesz a Sziget Fesztiválból öt év múlva?

14. Ahogyan a Szigetlakók látják … DIÁKSZIGET (1993-94) • Zárt, kultikus, ismeretlen a nagyközönség számára • Homogén érdeklődési kör (kevesebb előadó, több közös pont) • Otthonosabb, családiasabb jelleg, „fogja az ember leül, vagy lefekszik és beszélget, ismerkedik” „Az ember a hasonszőrűek között jobban érzi magát” SZIGET FESZTIVÁL (2004) • Mindenki elfogadott „bejáratott” szórakoztató centrum • Nyitott, sok külföldi látogató, „most már mindenki kimegy” • Felhígult (több előadó, kevesebb közös pont) „Már nem az a lényeg, hogy más emberekkel megismerkedjenek”

15. Mit jelent a Sziget? A Sziget alapértékei gyakorlatilag nem változtak, mértékük viszont igen • Szabadság, kötetlenség, lazulás „Mindenki jóban van mindenkivel, és mindenki beszélget mindenkivel. Teljesen mindegy, hogy ismeri-e az illetőt vagy sem.” „Régen azért volt egy olyan rossz hírneve a Fesztiválnak, hogy ott mindenki folyamatosan részeg, meg drogozik. Aztán, ahogy hallottam, na ez is volt, meg az is volt, meg nem is volt olyan szörnyű, meg tulajdonképpen nem is látott senki elriasztó példákat, akkor úgy kimerészkedtek. És akkor aztán kint is ragadtak.” • Sokszínűség „Olyan programokra is benéz az ember, ahova amúgy eszébe se jutna.” • Koncertek

16. Jó-e vagy rossz a fejlődés? POZITÍVUMOK • Több zenekar, program • Igényesebb, kulturáltabb • Javuló higiénés viszonyok • Több (háttér) szolgáltatás (pl. ATM, posta, mobiltel. feltöltés) „ELÜZLETIESEDÉS” NEGATÍVUMOK • Populárisabb zenei kínálat • Felhígult társaság • Reklám és szponzor dömping • Növekvő tömeg, zsúfoltság

17. A Sziget öt év múlva OPTIMISTA ELKÉPZELÉSEK „Ha egy vállalkozás jól megy, akkor miért hagynák abba?” • „A megszokott elvárásokat teljesítenie kell” • Marad a sokszínűség, nemcsak koncertek • Igényesebb zene, több ismert előadó, külföldi világsztár • Tisztább, kultúráltabb, rendezettebb lesz, „légkondicionált sátrak” • Sziget Fesztivál csak a Hajógyári Szigeten lehet, sehol máshol PESSZIMISTA ELKÉPZELÉSEK • Bizonytalanság a jövőt illetően: „Aprópénzre váltják a (Hajógyári) Szigetet.” • Méretbeli korlátok, esetleges áthelyezés: „Sokkal több ember nem fér be”

18. Konklúziók • A Sziget Fesztivál ma egyedülálló koncentrációját nyújtja a 18-30 éves korosztálynak • A Szigeten lévők 1 heti fogyasztása, (vágyott) viselkedése is megfigyelhető • Az elüzletiesedést nem feltétlenül élik meg negatívan a Szigetre járók: amíg kapnak valami pluszt, addig pozitív a viszonyulás, a negatívumokat (több reklám) elfogadják • Növekedés/sokszínűség=elszemélytelenedés veszélyforrás, amelynek feloldása komoly kihívás a jövőre nézve

19. Feltárás • Megfigyelés • Tesztelés • Elemzés • Modellezés • Tanácsadás www.cognative.hu