Minőségi követelmények az könyvtári integrált rendszerekkel szemben

1. Minőségi követelmények az könyvtári integrált rendszerekkel szemben

2. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - szabványok Szabványok fajtái : Mérési szabványok: mérésekre és mérőeszközökre vonatkoznak, céljuk a szakma szempontjából fontos jellemzők egységes megállapítása. Termékszabványok: a termék tulajdonságainak, jellemzőinek, specifikációjának meghatározása. A specifikus termékszabványt a piacvezetők határozzák meg, és a többi szereplő hozzá igazodik. Rendszerszabványok: általános követelményeket határoznak meg.

3. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - fogalmak Folyamat: egymással szoros kölcsönhatásban lévő erőforrások és tevékenységek összessége, amely a bemeneteket kimenetekké alakítják. A „termék” ezen tevékenységek eredménye. Általánosan a terméket négy kategóriába sorolhatjuk: • - hardver • - szoftver • - feldolgozott anyagok • - szolgáltatások Minőség fogalma: Mai értelemben azon előállított termékek részeit illetve tulajdonságait jelenti, amelyek segítik a felhasználók igényeinek kielégítését. Megfelelő állapot, ha az igény kielégítés maximálisan megtörténik. Megfelelő szoftver minősége ha:   • - felhasználó szempontjából megfelelő igény kielégítés • - a kívánt helyzetnek megfelelő szoftverspecifikáció • - hatékony szoftver-előállítási folyamat A szoftverminőség definíciójának alapjait Garvin tette le 1984-ben, melyek a következők: • - transzcendens: a minőség alapja a tapasztalat. • - felhasználó alapú: magas fokú felhasználói igény kielégítés • - termék alapú: a minőségi különbségek a termékek különbségeiből fakadnak • - folyamat alapú: megfelelő szoftverspecifikáció • - érték alapú: minőségi hatékonyság a költség függvényében

4. I. Minőségi követelmények az IKR esetében – szoftverfolyamat A szoftverminőség biztosításának két megközelítése ismert: - Legelterjedtebb módszer, az adott szervezet szoftverfejlesztési eljárásának minőségbiztosítása, melyhez megfelelő szabványok állnak rendelkezésre. Ezen módszerek és minőségellenőrzések elősegíthetik a vállalatok folyamatos fejlődését. - Második esetként egy –egy utólagos módosítási igény áll a középpontban, ez viszont nagyobb költségeket vonhat maga után. A fellépő költségek bizonyos mérséklése úgy oldható meg, ha az alkalmazott szoftver belső minőségét próbáljuk javítani illetve fejleszteni.

5. I. Minőségi követelmények az IKR esetében – a meghatározó elemek A szoftver minősége nehezen meghatározható, mivel nem egy állandó  helyzetről beszélünk. A szoftverminőség helyzetfüggő, mivel befolyásolják az igények, szoftvertípus, célkörnyezet. Szoftverminőség kezelése: • - az adott helyzet megvizsgálása • - az elvárások megismerése • - az adott helyzet és elvárások tükrében minőségi profil felállítása a jó szoftver érdekében.

6. I. Minőségi követelmények az IKR esetében – a meghatározó elemek A szoftverminőség első kutatásai a termék minőségre terjedtek ki. ISO 9126 szabvány, mely a Boehm- illetve McCall – modellekre építkezik. A ’70-es években kerültek kidolgozásra. A modellek részei: • - felhasználói igények meghatározása • - minőségi faktorok hozzárendelése • - minőség faktorok minőség – jellemzőkre való bontása • - minőség – jellemzőkhöz mérőszámok hozzárendelése.

7. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány 1. rész: Minőségi modell (ISO/IEC 9126-1: 2001) 2. rész: Külső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-2: 2003) 3. rész: Belső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-3: 2003) 4. rész: Használat közbeni Metrikák (ISO/IEC TR 9126-4: 2004)

8. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell Funkcionalitás: a szoftver azon funkciója, hogy az adott körülmények között alkalmas legyen  az adott igények és követelmények megfelelő kielégítésére. Részjellemzői: • Célnak való megfelelés • Megfelelő működés • Kompatibilitás más rendszerekkel • Illeszkedés szakterületi szabványokhoz • Védelem a feltörés, jogosulatlan hozzáférés ellen Megbízhatóság: a szoftver azon képessége, hogy megfelelő szinten tartsa a teljesítményt, hiba esetén visszaálljon egy meghatározott szintre, és rendeltetésének megfelelően működjön. Részjellemzői: Érettség Hibatűrés Visszaállíthatóság és megbízhatóság

9. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell Használhatóság: a szoftver azon képessége, hogy könnyen használható és tanulható legyen, a felhasználóhoz könnyen alkalmazkodjon. A  használhatósághoz kapcsolódó szabványoknak, előírásoknak, stílusmódoknak megfeleljen. Részjellemzői: • Érthetőség Tanulhatóság Működési képesség Hatékonyság: azon képesség megléte, hogy az adott körülmények között, a megfelelő teljesítményszint fenntartása a felhasznált erőforrások tükrében. Részjellemzői: • Időfüggő viselkedés • Erőforrásfüggő viselkedés

10. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell Karbantarthatóság: a szoftver módosíthatósági feltétele, mely többek között magában foglalja a hibajavítást, fejlesztést, környezeti és követelményi változásokhoz való illeszkedést. Részjellemzői: • Elemezhetőség és tesztelhetőség Stabilitás Módosíthatóság Hordozhatóság: a szoftver azon képessége, hogy lehetőséget nyújtson, és hatékonyan reagáljon a környezetváltásra. A hordozhatósághoz kapcsolódó szabványoknak és előírásoknak megfeleljen. Részjellemzői:  Adaptálhatóság és hordozhatóság Installálhatóság Illeszkedés Helyettesítés

11. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell • Hatásosság: a szoftver azon képessége, hogy segítse a felhasználót céljai pontos és teljes elérésében, bizonyos használati mód mellett. • Termelékenység: az erőforrások biztosítása a felhasználók számára, adott  használati környezetben. • Biztonság: a szoftver azon képessége, hogy a környezeti tényezőkre illetve az emberekre, szoftverre, berendezésekre gyakorolt hatása minimális mértékben legyen kockázatos. • Elégedettség: a felhasználó elégedettségére vonatkozik, megfelelően segítse célja elérésében az adott felhasználási környezetben.

12. Feladat Milyen jellemzőik, hatásuk lehetnek a szoftvereknek egy könyvtári rendszerben minőségi jellemzőik alapján?

13. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése MSZ EN ISO 9001:2009 Fontosabb változások: Jogszabályoknak és követelményeknek való megfelelés • - A termékre és a szervezetre vonatkozó jogszabályi követelmények. Kockázati kapcsolat a szervezeti környezettel és változásaival: • - A kockázat szó első használata a 9001-ben. • - Termék és folyamat központúság: A végterméken kívül magában foglalja a beszerzett, és félkész termékeket is. A folyamat egy tevékenység sorozat, így meg kell határozni és rögzíteni kell. Külső erőforrás figyelembevétele: Igénybevétel esetén szükséges annak a típusának, mértékének és ellenőrzésének meghatározása.

14. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése Felügyeleti típus meghatározása: • Külső erőforrások felügyelete, illetve az általuk végzett folyamatért való felelősségvállalás. - Emberi erőforrás és munkakörülményeinek vizsgálata: Fogalom tisztázása a munkakörnyezetről. • - Infrastruktúra: Információ és információs rendszer megjelenése. • - Termékkövetelmény és annak előállításának meghatározása Hatékony felügyelet a kiszállítás, csomagolás és a termék-előállítás felett. Kiegészítő szolgáltatásként megjelenik az újrahasznosítás és végső megsemmisítés. • - Mérés, elemzés, megelőzés, fejlesztés: Számítógépes szoftverek hitelesítése, vevői elégedettség mérése. Helyesbítő és megelőző tevékenység kiemelése.

15. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése Belső jellemzők: a környezet figyelembevétele nélkül mérhetőek magán a terméken, folyamaton vagy erőforráson. (Például azon attribútumok, amelyek a kód futtatása nélkül is meghatározhatók.) Külső jellemzők: csak a környezet figyelembevételével mérhetőek egy entitáson. (Például a szoftvermodul azon attribútumai, amelyek csak a kód futtatása után határozható meg.) Direkt mérés: valós mérés, nem függ semmilyen más méréstől. Elvégzése időhöz kötött, folyamata több erőforrást igényel. Indirekt mérés: olyan mérés, mely több kiszámítási folyamatot is magában foglal. Alacsony költséggel és könnyű automatizáltsággal dolgozik.

16. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése Gillies hét kritériuma a megfelelő metrika kiválasztáshoz: • - Objektivitás: az eredmény mentes a szubjektív hatásoktól, és mellékes tárgyként kezeli a mérést végrehajtó személyt. - Megbízhatóság: az eredmény precíz és megismételhető. • - Érvényesség: megfelelő jellemzők vizsgálata. • - Szabványosítottság: a metrika egyértelműsége. • - Összehasonlíthatóság: hasonló metrikák összehasonlíthatósága. • - Gazdaságosság: egyszerű és olcsó metrika használat. • - Használhatóság: az igény megléte a megfelelő metrikára. A  minőségi attribútumokhoz több mérőszám is kapcsolódhat, ezért a szoftverfejlesztőknek és a felhasználónak közösen kell megállapodniuk arról, hogy mely mérőszámok értelmezhetők és kifejezhetők legjobban az adott esetben.

17. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése Nominális skála: ez az egyik legegyszerűbb típus, a vizsgálat eredményeit kategóriákra osszuk. A skálaértékeket kódszámoknak tekintjük, melyek között semmilyen viszonyt nem definiálunk. A nominális skála esetében a skálaértékek előfordulásának gyakorisága vizsgálható. Rendezési skála: az elemek közötti sorrend fejezhető ki, mely valamilyen attribútum szerint alakul ki. Nehezen meghatározható az elemek közti eltérés. Intervallumskála: sorrendiség kifejezésre kerül, az eltérések értelmezhetők. Aranyskála: definiált az origo, kifejez sorrendiséget. Számokra vonatkozó összes művelet alkalmazható. Abszolút skála: a mért entitás elemek és az eredmény között leképezés lehetséges.

18. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése Összehasonlítás: olyan eljárás, ahol a tárgyak és más objektumok hasonlóságára és különbözőségének feltárására törekszik. Két szorosan összekapcsolódó műveletet tartalmaz: azonosítás és megkülönböztetés. Páros összehasonlítás: a számtani középértékek összehasonlításának páros módszere. Akkor alkalmazzák, ha két adatsorban ugyanarra a tulajdonságokra utalnak az adatok, és kigyűjthetők olyan adat párok, amelyek ugyanattól az egyedtől származnak. A két adatsort úgy rendezzük, hogy minden adat pár ugyanattól az egyedtől származzék. A két adatsor számtani középértékeinek vizsgálatát páros módszerrel végezhetjük el. Rangsorolás: a rangsorolás nagyságrendbe való állítás. Akkor használatos, ha nincs lehetőség objektum és/vagy arányskála használatára. Az objektumokat valamely közös tulajdonság alapján növekvő sorrendbe állítjuk. A rangsorolás fontos jellemzője, hogy a sorrendi skálán mért szomszédos objektumok rangszámai nincsenek egymástól feltétlenül azonos távolságra.