Bevezetés a pszichológiába

1. Bevezetés a pszichológiába 6. Tanulás. A tanulás fogalma, fajtái. Klasszikus és operáns kondicionálás, latens, belátásos és verbális tanulás. A szociális tanulás. http://members.upclive.hu/mesko.norbert/ PTE IGYFK Meskó Norbert

2. A tanulás fogalma • Köznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek ered- ményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képes- ség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelke- zett. • Pedagógiai értelemben: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártassá- gok és készségek kialakítása, képességek kifej- lesztése. • Pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudás- beli ) változás, amelykülsőhatásra,tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

3. A tanulás fajtái 1 1. A tanulás milyen tevékenységben okoz válto- zást ( milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek részt benne):  mozgástanulás, motoros tanulás,  szenzoros tanulás, perceptuális tanulás, szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (spe- ciálisan emberre jellemző; egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy értelmező). 2. A tanulást végző szándéka szerint:  szándékos,  nem szándékos, spontán.

4. Atanulás fajtái 2 3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából:  tárgyi (fizikai), nem szociális,  társas, szociális.

5. Tanuláselméletek • Korai bevésődés – imprinting • Habituáció • A tanulás mint kapcsolatképzés:  klasszikus kondicionálás,  operáns kondicionálás,  verbális tanulás. • Komplex tanulás • Szociális tanulás

6. Korai bevésődés (imprinting) • A tanulás egy korai formája , amelynek során az újszü- löttélőlényegymodellhez(normálesetbenazanyjához) kötődik. • Ez a korai életszakaszban kialakult kapcsolat az élet végéigtart,éskiírhatatlannyomokathagyazegyedben. • Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszü- lött egyed először megpillant. • A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemző. Létezik-e imprinting az embernél?  valószínűsíthető

8. Habituáció • a tanulás legegyszerűbb formája, • egyfajta hozzászokás, • az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi • Ismerőssé vált ingert figyelmen kívül hagyjuk • Újszülöttkortól képes rá az ember (pl. az utcai zaj tanulás közben először zavaró, új ka- kukkosóra hangja először idegesítő).

9. Pavlov(1849-1936) Nobel-díj az emésztés élettanáért (1904). Ünnepi előadása mégis már a tanulásról szól.

10. Fontos: a két inger idői érintkezése (kontiguitás) Feltétlen ingerre – feltétlen válasz Semleges ingerre – nincs válasz Társítás: FTLi előtt a semleges i. Feltételes ingerre – feltételes válasz

11. Egy hétköznapi példa Két esemény összekapcsolódása villámlás dörgés Ismétlődésük után villámlás összerezzenünk

13. Klasszikus kondicionálás 1 (táplálék) (csengő) társítás 1. feltétlen inger 3. feltételes inger • Tudományos vizsgálata: I. P. Pavlov (1904) • Kondicionálás = ismételt társítás • A tanulás az inger oldaláról indul – „S-S” - típusú kondicionálás (idői egybeesés) tanult kapcsolat öröklött kapcsolat 2. feltétlen reflex 4. feltételes reflex (nyáladzás) K1 K2 K2 K1 K2 hang táplálék hang válasz táplálékválasz Az agyi központ (K1, K2) között kialakuló idegi kapcsolatok vázlata (Hebb nyomán)

14. Generalizáció • A válasz kiterjesztése, általánosítása több ingerre. • Minél inkább hasonlít az új inger az eredetire, annál valószínűbb a generalizáció. • Pl. Kis Albert esete: a félelem kondicionálása (Watson & Rayner, 1920)

15. Előtte Utána

16. Watson & Rayner (1920)félelem kondicionálása és generalizációja • Fehér patkányra nincs félelem rekació • Erős hangra – félelem • Társítás: hang+patkány • Patkányra is félelem válasz • Patkányhoz hasonló szőrös dolgokra GENERALIZÁLÓDIK a félelem.

17. Klasszikus kondicionálás 2 Alapfogalmak: társítás: feltétlen és a feltételes inger ismételt összekapcsolása; megerősítés: a feltételes ingert követő feltétlen inger adása; kioltás: ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor a kialakult időleges kapcsolat megszűnik; gátlás: ha az eredeti feltételes inger sokszor egymás után feltét- len inger nélkül jelenik meg, azt némi idő elteltével már nem kö- követi a feltételes válasz (kialvásos gátlás – tanult megnyílvánu- lás „eltűnése”); diszkrimináció során is hasonló gátlás lép fel: egytovábbi tanu- lás során azt kell megtanulni, hogy ne reagáljon; spontán felújulás: gátlás esetén a korábbi feltételes kapcsolat nem szűnt meg létezni,egyváratlanakáregyszeriingerhatására a feltételes reflex újra megjelenik;

18. Klasszikus kondicionálás 3 másodlagos kondicionálás: egybiológiailagnem fontosingernek (hangingernek) a feltétlen inger megjelenését előre jelző fénnyel való párosítása feltételes választ képes kialakítani; generalizáció: egy meghatározott ingerre kialakult feltételes vá- laszt az eredeti ingerhez hasonló , más ingerek is kiváltanak; az- az az ingerek „általánosulnak” a válaszolóviselkedéseszem- pontjából; diszkrimináció: különbségtétel ingerek között, csak amegerősí- téssel kiválasztott ingerre reagál; Pavlovszerintaklasszikuskondicionáláslétrejöttéhezszükséges döntő tényező a feltételes ingernekés afeltétlen ingernek az idő- beli érintkezése (kontiguitása); Rescola(1968): szembeállítottaa kontiguitástésabejósolhatósá- got; patkányokkal kísérletezett (A csop.: mindenáramütéselőtt hang, B csop.: 50-50%-ban előzte, ill. nem előzte meg hangjelzés az áramütéseket -nem megbízható a bejóslás)  A csop. gyor- san kondicionálódtak.

19. A: minden áramütést megelőzött hang, de volt hang áramütés nélkül. • B: volt áramütés hangjelzés nélkül. Akkor hatékony, ha minden áramütést megelőzte hangjelzés.

20. Jobb, ha kapunk egy megbízható jelzést, hogy most fog fájni, mintha kiszámíthatatlan egy kezelés során a fájdalom. Így rövid, korlátozott időre jelenik meg az érzelmi reakció. Az utóbbi esetben könnyebben állandósul a szorongás. Bejósolhatóság és érzelmek

21. A klasszikus kondicionálás etológiai megközelítésben • Az evolúció és a genetika szempontjain a hangsúly • H: a tanulást behatárolja genetikai örökségünk. Ez fajonként más-más korlátot jelent. • Az asszociációk szelektívek: bizonyos dolgok közötti asszociációk könnyebben kiépíthetők. • Pl.: • patkánynál: íz-rosszullét, fény-áramütés • Madárnál: látvány-étel

22. Operáns kondicionálás 1 • Operáns = műveleti/instrumentális • Az állat aktív részese a tanulásnak  a tanulás aktív cselekvés útján megy végbe. • A folyamatkiindulópontja valamely újszerű válasz – „S-R” - tí- pusúkondicionálás. • A folyamatban szintén társítás zajlik, de az elemek sorrendje más. • A megerősítés arraa folyamatra utal, amely során egy appeti- tív (vágykeltő )inger megjelenése vagy egy averzív (idegenke- dést kiváltó) inger megszűnése növeli a viselkedés valószínű- ségét. Típusai: pozitív és negatív. • Büntetés a megerősítés ellentéte: egy averzív inger megjelené- se vagy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedésva- lószínüségét. • Operáns kondicionálásnál ugyanúgy beszélhetünk kioltásról, generalizációról és diszkriminációról, mint klasszikus kondi- cionálásnál.

23. Operáns kondicionálás 2 véletlen reakció feltételes inger 1. Thorndike (1898):  macskák ún. problémaketrecben;  „próba szerencse” tanulás; billentyű lenyomással billentyű feltétlen inger feltételes reakció billentyű lenyomással (táplálék) feltétlen inger (táplálék) I. A folyamat kezdetén II. Tanulás után Effektus törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási való- színűsége nagyobb egy következő próbában , a büntetett vi- selkedésé pedig kisebb.

24. Operáns kondicionálás 3 2. Mowrer: védekező magatartás kialakítása;  ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos ütés éri;  a jutalom, a megerősítés, a fájdalom megszűnése volt: a tanult viselkedés pedig védekező jellegű (averzív kondicionálás);  létező válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének megelőzése. 3. Skinner: Skinner-doboz;  galambokkal és patkányokkal kísérletezett;  másodlagos megerősítés: minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert meg- erősítő hatékonyságra;  részleges megerősítés: a válasz oly módon kondicionálódott, hogy csupán időnkénti megerősítések támogatták;  fokozatosviselkedésalakítás(shaping):állatidomárokhasználják.

25. Operáns kondicionálás 4 4. Operáns kondicionálás a kognitívak szerint:  kognitív tényezők szerepe: bejósolhatóságéskontiguitástanulás (időbeli érintkezés);  patkányokkal végzett kísérletek: 1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki, 2. pedállal megszüntethető a fájdalom:„tapasztalatlan”és„tapasz- talt” patkányok(nem tanulja meg, hogyazáramütéselkerülhető);  Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei: 1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az, egyik állat tudta gombbal megszüntetni az áramütést, 2. fényvagyhangelőre jelezte az áramütést, az előbbiekbena befo- lyásolhatóságotmegtanultállategymásikrekeszbevalóátugrás- sal elkerüli az áramütést, a másik nem is próbálkozik; tanulttehetetlenségleírása:havalakihosszabbidőnkeresztülolyan helyzetekbe kényszerült, a hol nem kontrollálhatta az őt érő aver- zíveseményeket,akésőbbiekben akkor is hajlamos leszlemonda- ni a körülmények ellenőrzéséről,amikorezmármegvalósítható lenne (nem az időbeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás).

26. A megerősítés bizonyos válaszok valószínűségét növeli. • A válaszerősséget a válasz gyakorisága mutatja. • Szelektív megerősítés: pl.: csak akkor kap ételt a galamb, ha akkor nyomja a pedált, amikor éppen ég a lámpa. • Shaping: viselkedés formálás, alakítás (generalizálás, diszkrimináció) • Részleges megerősítés: nem kap minden alkalommal megerősítést. Ez jobban ellenáll a kioltással szemben.

28. Öregem, kondicionáltam ezt a pasit! Ahányszor lenyomom a pedált, bedob egy falat ennivalót.

29. A megerősítés lehet: • Pozitív, azaz a viselkedést jutalmazó következménye válasz növekedés • Negatív, ha a viselkedés megszüntet egy kellemetlen dolgot következménye válasz növekedés + • Büntetés: averzív esemény a viselkedés után következménye válasz csökkenés

30. Válasz növekedés Válasz csökkenés Pozitív megerősítés (jutalmazás) Büntetés (pozitív) Inger adása Ha órán beszélgetek, plusz munkát kapok. Jó munkáért jó jegyet kapok. Inger megvonás, visszavonás Negatív megerősítés Büntetés (negatív) Ha énekkarba járok délután, nem kell takarítanom Ha csúnyán beszélek, nem nézhetek tévét.

31. Megerősítések -ért -ért elkerülésére

32. MEGERŐSÍTÉSI TERVEKRögzített arány: Minden 10. láda után jár egy fröccs! Megerősítés után csökken a válaszgyakoriság.

33. MEGERŐSÍTÉSI TERVEKRögzített idő: A postás 10-kor csenget Várt időpont után válaszgyakoriság csökken.

34. Gyakran foglalt telefonszám Változó idő: Egyenletesen magas válasz gyakoriság.

35. Gyermeknevelés és operáns kondicionálás

38. A büntetés hátránya • Csökkenti a válasz gyakoriságot, DE • Hatása kevésbé jól jósolható. • Leállít egy viselkedést, de nem ad alternatívát. • Félelmet okoz. • Extrém büntetés akár rosszabb választ szülhet, mint az eredeti volt.

39. Kognitív keretben • Kontiguitás helyett a befolyásolhatóság a fontos. • Tanult tehetetlenség – Seligman • A kutya akkor próbálja elkerülni az averzív eseményt, ha tudja, hogy az ő viselkedésétől függ a következmény. Aki ugyanannyi áramütést kap, de nem szabályozhat, nem próbál elkerülni-

40. Etológiai keret • Az asszociációk nem önkényesek. A megerősítésnek vannak korlátai. • Pl.: • Madár: gyorsabban tanulja meg, ha gombot kell nyomogatni azért, hogy élelmet kapjon. • Viselkedés eltolódás:

41. Verbális tanulás • Beszéd általi tanulás az egyik csak emberre jellemző tanú- lási forma. • A verbális tanulás során az ún.interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítunk. • Asszociációs lehetőségek:  közvetlenül érintkező elemek között:  téri egyidejűség (szimultán kapcsolat),  időbeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat),  közvetett módon érintkező elemek között: (sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok) • Asszociációs kapcsolat erőssége függ:  gyakoriság (frekvencia) törvénye,  idői vonatkozás (minél frissebb, minél újabb). B A C D

42. Komplex tanulás 1 1. Köhler (tanulás alaklélektani felfogásban):  majmokkal és galambokkal végzett kísérletek; belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük lévő viszonylat felismerése); a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél, kognitív tényezők: belátás (célorientált cselek- vés), elérhetőség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk), transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy másik hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni);  „aha”- érzés kíséri;  próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkü- lözhetetlen elemei.

43. Komplex tanulás 2 2. Tolman:  patkányokkal útvesztőben végzett kísérletek; 1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztőben, ahol eleinte egyáltalán nem volt élelem; 2.most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezd- ve hibátlanul járja be az útvonalat. 3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályok- kal torlaszoljuk el oly módon, hogy a kerülő utak közül az állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe venni (részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést), torlaszok eltávolítása után rögvest a legrövidebb úton jut el az eledel- hez (olyan úton, amelyrenézveeddig egyáltalán nem kapott megerősítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is azelső futást követően megérti a dolgot, ezután hibátlanul közleke- dik;  kognitív térkép: a külvilág térbelielrendezésénekegy belső, mentálisreprezentációja , ami megerősítés híján is nélkülözi a téri viszonyokat.

44. Komplex tanulásKognitív keret • A viselkedés nem pusztán az asszociációkkal magyarázható. • Az élőlény mentálisan reprezentálja a valóságot. Műveletet ezeken hajt végre. • Tolman – kognitív térkép • Premack – csimpánz szimbólum tanulása • Köhler - belátásos tanulás, kerülőút probléma: • a megoldás hirtelen merül fel. • A megoldást megőrzi • Kiterjeszti más problémákra

46. Programozott oktatás • Skinner – 70-es évek • A megtanulandó anyagot kis elemeire bontják. • Visszajelzés a helyes és téves válaszokról. • Közvetlen, gyors megerősítés. • Kis jutalmak, melyek nagyobbakra válthatók. • Inkább a jó jutalmazása, mint bünti.

47. Mai példák

48. Viselkedésterápia • A tanulás és kondicionálás alapelvein alapul. • A maladaptív viselkedést segít enyhíteni, illetve lecserélni egy adaptívra. • A viselkedésre irányul. • Ma inkább kognitív-viselkedés terápia: a viselkedés mögötti hiedelmekre is figyel, mert ezek torzítják a beteg valóságát. Ezen és a viselkedésen kíván módosítani.

49. Pl. fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. • H: fóbia klasszikus kondicionálással alakult ki (l. kis Albert) • Nehézség: elkerülő viselkedés miatt nincs lehetőség új asszociációk épülésére. • Így is kell megszüntetni: kioltással, ellenkondicionálással. • cél: szorongás csökkentése a fóbiás tárgy jelenlétében. Más érzelmet kondicionálnak a félelem tárgyához. • 2 fontos technika: