TALAJVÉDELEM

1. TALAJVÉDELEM KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. 9. Vízerózió A vízerózió okai, következményei. Eróziós formák. A talajveszteség becslése. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE HEFOP 3.3.1.

3. A vízerózió fogalma • Az erózió elnevezés latin eredetű erodare (≈kirágni) szóból ered. • Az eróziónak van természetes formája, amely a hegypusztulás, völgyképződés, feltöltődés folyamataiban jelentkezik. Ez a természetes erózió a föld kérgének kialakulása óta tart. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúly alakul ki a mállás, a talajképződés és az anyag elhordása között. HEFOP 3.3.1.

4. Gyorsított erózió • Az emberi tevékenység (erdőirtás, túllegeltetés, talajművelés, közlekedés) hatására kialakuló talajpusztulás a gyorsított erózió. HEFOP 3.3.1.

5. A vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők: • Természeti tényezők: • heves eső, hirtelen hóolvadás, • lejtő tulajdonságok (meredekség, hosszúság alak, kitettség) • a talajfelszín növénnyel való fedettsége • a talaj víznyelő-vízáteresztő képessége • a talaj aktuális nedvességi állapota • Emberi tevékenységgel összefüggő tényezők: • okszerűtlen területhasználat • nem megfelelő művelési ág • túl nagy táblaméret • nem megfelelő agrotechnika. HEFOP 3.3.1.

6. Az erózió előfordulása • A vízerózió elsősorban a hegy- és dombvidékek talajait pusztítja, • de kisebb mértékű vízerózió síkvidékeken is előfordulhat. HEFOP 3.3.1.

7. A dombvidéki erózió • Dombvidéken sokkal nagyobb lehetőség van a nagy energiájú vízfolyások kialakulására. • A lejtőn lefolyó víz energiájától és a talaj ellenállásától függően különböző eróziós formák alakulnak ki. Mezőgazdasági területen az eróziós képződményeket művelhetőség szempontjából különböztetjük meg: HEFOP 3.3.1.

8. A csepperózió Az esőcseppek ütőhatásából ered. Másként hat nedves és száraz talajon. Ha a cseppek kiszáradt talajfelszínt nedvesítenek meg, a hirtelen nedvesség hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét. HEFOP 3.3.1.

9. A csepperózió A talajfelszínen a cseppek ütőhatására eliszapolódott felületű mikrokráterek jönnek létre HEFOP 3.3.1.

10. Lepel, illetve felületi rétegerózió: • Az adott területre eső csapadék hatására alakul ki, amikor még lényeges hozzáfolyás nincs, de a talaj már nem képes elnyelni a csapadékot. • A leggyakoribb eróziós forma. A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre. Rendszerint lassú lefolyású. • A nedves talajt érő újabb csapadékterhelés hatására alakul ki a mikroszoliflukció, amikor az elfolyósodott talajfelszín pépszerű állapotban, összefüggő rétegben mozog a lejtő alja felé. HEFOP 3.3.1.

11. Vonalas eróziós formák • Akkor alakulnak ki, amikor a felülről lefolyó víztömegek egyesülnek és már nem egyenletesen hatnak a talajfelszínre. HEFOP 3.3.1.

12. Méret szerint a vonalas eróziós formák lehetnek: • barázdás erózió: 15-20 cm mélységű és szélességű, még akadálytalanul átművelhető • árkos erózió: mélysége 30-50 cm, a talajművelést még lehetővé teszi, de nyomai már nehezen tüntethetők el, • vízmosásos erózió: a vonalas eróziónak erősen kifejlett formája, amely már megakadályozza a szintvonalas művelést, és a vízmosások közötti területre korlátozza a gazdálkodást. HEFOP 3.3.1.

13. barázdás erózió: 15-20 cm mélységű és szélességű, még akadálytalanul átművelhető árkos erózió: mélysége 30-50 cm, a talajművelést még lehetővé teszi, de nyomai már nehezen tüntethetők el, HEFOP 3.3.1.

14. Vízmosásos erózió A vonalas eróziónak erősebben fejlett formája, ahol az összegyűlt víz vízmosáshálózatot alakít ki. A mély árkok már megakadályozzák a szintvonalas művelést is, és a vízmosások közötti területre korlátozzák a gazdálkodást. HEFOP 3.3.1.

15. Az erózió fokozatai Stefanovits et al (1964) eróziós térképeiben „gyengén, közepesen és erősen erodált” fokozatokat különítenek el. Az összehasonlítás alapját a területre jellemző talajszelvény A- és B-szintjének mélysége adja. Ezt tekintjük 100%-os talajszelvénynek: gyengén erodált talajszelvények: az A+B szint 70%-a megmarad közepesen erodált talajszelvények: az A+B szint 70-30%-a maradt meg erősen erodált talajszelvények: az A+B szint az eredetinek csak 30%-a, vagy sekélyebb. HEFOP 3.3.1.

16. Lejtők meredekségének hatása - sík, vagy hullámos felszínalakulat, meredeksége nem haladja meg az 5%-ot. A felületi víz elmozdulása, energiája csekély, ritkán lép fel felületi rétegerózió - enyhén lejtős az 5-12 %-os meredekségű felszín, a felületi víz elmozdul - közepes lejtésű a 12-17%-os lejtésű terület Itt a talajok vízelnyelése már nem elegendő a teljes csapadékmennyiség talajba juttatására, a keletkező lefolyás felgyorsul - erősen lejtős területeken a lejtési százalék 17-25%, mind a felületi vízlepel, mind az erekben egyesült vízfolyások energiája jelentősen nagyobb - meredek lejtőkön a lejtési százalék 25%-nál nagyobb - legnagyobb a talajpusztulás veszélye. HEFOP 3.3.1.

17. A talajveszteség becslése • A vízerózió okozta talajveszteségek becslésére leggyakrabban Wischmeier és Smith által megalkotott Általános Talajveszteség-becslési Egyenletet (angol neve és ebből rövidítése: Universal Soil Loss Equation, USLE): • A = R × K × L × S × C × P • ahol: • A = egységnyi területre számított évi átlagos talajveszteség • R = a helyileg várható záporok eróziós potenciálja • K = a talaj erodálhatóságát kifejező tényező • L = a lejtőhosszúság tényezője • S = a lejtőhajlás tényezője • C = a növénytermesztés és gazdálkodás tényezője • P = a talajvédelmi eljárások tényezője HEFOP 3.3.1.

18. Az USLE megalkotása • Az USLE megalkotása az USA sok kutató állomásán végzett méréseken alapul. A világ számos országában használják az eróziós veszteségek becslésére. • Magyarországon az 1960-as években kezdődött el a bevezetése. A kezdetektől széleskörű munka folyik az egyenlet paramétereinek hazai meghatározására. • Az 1960-as évek OMMI módszerkönyve még meglehetősen leegyszerűsített erodálhatósági értékszámot (K-tényező) használt a talaj Arany-féle kötöttségi száma, illetve a talajok fizikai félesége alapján: • Jó ellenálló képességű talajok (K=0,3): agyag, agyagos vályog. KA > 50 • Közepes ellenálló képességű talajok (K=0,5): vályog talajok. KA 35-50 között • Rossz ellenálló képességű talajok (K=0,7): homok, homokos vályog. KA 35 alatt. HEFOP 3.3.1.

19. Hazai talajtani K értékek Stefanovits (1966) szerint HEFOP 3.3.1.

20. További talajveszteség-becslő modellek • Az utóbbi évtizedekben számos új talajeróziós modell született. • Ezek egy része az USLE egyenleten alapszik, ilyen pl. a MUSLE (Modiefied Universall Soil Loss Equation), • más részük attól függetlenül fejlesztett fizikai alapú matematikai modell. HEFOP 3.3.1.

21. Síkvidéki erózió Alig látható (1%-os) térszíni különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi heterogenitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás ésgyökér-fulladás jelentkezik. Szikeseken padkás képződményeket hoz létre Az erózió formái HEFOP 3.3.1.

22. Síkvidéki erózió padkásodás Síkvidéki erózió Hazánkban legjellegzetesebb előfordulása a szikes talajok padkásodása, amikor a növényzettel nem fedett, nátriummal telített, peptizált talajkolloidokat a felületi vizek elszállítják. HEFOP 3.3.1.

23. Szíkes talaj erózíója = padkásodás Apadkás erózió azokon a szikes talajokon indul meg, ahol a talajszerkezet és taposás, tiprás hatására roncsolódik, és a mikrodomborzat lehetővé teszi a peptizált anyag elszállítását. HEFOP 3.3.1.

24. HEFOP 3.3.1.

25. „Marokkal rakott szik” A növényi gyökerek talajvédő szerepét jól szemlélteti az ún. „marokkal rakott szik” kialakulása, amelynek talajcsomóit a zsombékosodó füvek gyökerei védik az elszállítástól. HEFOP 3.3.1.

26. A erózió hatásai és költségei Közvetlen, közvetett Helyi hatások (on site) Távolabbi hatások (off site) HEFOP 3.3.1.

27. A erózió hatásai és költségei (2) HEFOP 3.3.1.

28. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezőit, az eróziós formákat! • Nevezze meg az általános talajveszteség-becslési egyenletet (A = R × K × L × S × C × P) tényezőit, számszerűsítse a hazai talajféleségekre jellemző K-értékeket! HEFOP 3.3.1.

29. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Az erózió kiváltó tényezői a csapadék és a lejtő tulajdonságai. Befolyásoló tényezői a talaj nedvességi állapota, vízgazdálkodása, a talaj szerkezete, a növényborítottság. HEFOP 3.3.1.

30. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Stefanovits P.: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1981. HEFOP 3.3.1.

31. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME A vízerózió elleni védekezés műszaki és agronómiai lehetőségei • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: tereprendezés , sánc, terasz, dombvidéki vízrendezés Előadás anyagát készítették: Dr. Blaskó Lajos HEFOP 3.3.1.