240 likes | 1.02k Views
Írástanítás Magyarországon 1868. után. Kalligrafikus szépírás. Magyarország. A különböző iskolatípusokban különböző szerzők tankönyveit használták. 19. sz. 2. fele: kalligrafikus írás, szépírás Általános és kötelező népoktatás (Eötvös-féle iskolareform 1868.).
E N D
Írástanítás Magyarországon 1868. után Kalligrafikus szépírás Urbán Gabriella
Magyarország • A különböző iskolatípusokban különböző szerzők tankönyveit használták. • 19. sz. 2. fele: kalligrafikus írás, szépírás • Általános és kötelező népoktatás (Eötvös-féle iskolareform 1868.). • Előírások az iskolában tanított betűformákra vonatkozóan. • Kötelező a kalligrafikus szépírás oktatása. • különböző változata él a különböző tankönyvekben, de a lényeges tulajdonságai azonosak. • Szépírás betűalakjai az angol Castairs abécé (1817.) betűmintáira vezethetők vissza. Ez a „kalligrafikus”, „magyar” írásmód. Valamennyi változat legfontosabb közös jellemzője, hogy: Urbán Gabriella
A betűk elhelyezése az alsó és felső segédvonalak között • Ellipszisformába írható betűk • Kovács Lajos: A szépírás tankönyve 1921. Urbán Gabriella
A kalligrafikus szépírás néhány változata Nemecskay-Csikós: Magyar ábécé és olvasókönyv a népiskolák első osztályai számára (1921.) Valamennyi változat közös vonása: • jobbra dőlt, • stadionformára (lekerekített párhuzamosok) épített írás, minden betű ellipszisbe foglalható (ld. 1. ábra); • betűformáit a hullámvonalak jellemzik; • a lefelé menő vonalak kifejezetten árnyékoltak (vastagítottak), a felfelé menő vonalak vékonyak (hajszálvonalak) /erősebb vagy gyengébb nyomatékkal és a tollhegy fordításával érték el a hatást/; • középzóna aránya a felső és alsó zónához: 1:1,5; Urbán Gabriella
Quint -Drozdy: A magyar gyermek ábécés könyve az eleminépiskolák I. osztálya számára (1923.) Valamennyi változat közös vonása (folytatás): • a nagy kezdőbetűk díszítettek (kezdővonaluk ponttal, spirálvonallal, hullámvonallal induló, csavart végvonallal záródnak); • minden kisbetűnek van kezdővonala (oválbetűknek is); • a kisbetűk hosszú kezdővonala az alapvonalról indul; • a kisbetűk végvonala hosszú és a középzóna felső határáig tart; (kezdő/végvonal tekintetében az Öveges – Pohárnok-féle változat kivétel) 4. ábra; • a magas t-áthúzások; • az erős baltendencia. Urbán Gabriella
Öveges-Pohárnok: Betűvetés (1926.) Voinovich-Móra: Betűország (1925.) Urbán Gabriella
Dezső Lipót: Első magyar Könyvem (1926.) Angyal-Fekete-Galla: ABC és olvasókönyv az elemi népiskolák I. osztálya számára (1926.) Urbán Gabriella
Oldal Anna-Háros Antal: Ábécés könyvem (1928.) Urbán Gabriella