470 likes | 598 Views
A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók. A 15-24 éves népesség alakulása Európában, Észak Amerikában és a világon 1950-2020. Következmény: Európa és Észak-Amerika (USA, Kanada) felsőoktatása egyre inkább nyit a fejlődő világ hallgatói felé.
E N D
A felsőoktatás néhány demográfiai kérdéseA külföldön tanuló hallgatók
A 15-24 éves népesség alakulása Európában, Észak Amerikában és a világon 1950-2020 Következmény: Európa és Észak-Amerika (USA, Kanada) felsőoktatása egyre inkább nyit a fejlődő világ hallgatói felé
A 17 évesek, a nappali tagozaton érettségizettek számának és a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők számának alakulása –és előrebecslése - Magyarország
A külföldön tanuló felsőoktatási hallgatók száma a világon, az OECD országokban és Magyarországon 2000-2007
100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám tekintetében első 50 ország (2007)
Legnagyobb küldő országok (a 25 ezer főnél több hallgatót külföldre küldő országok) – 2007
A kimenő hallgatók aránya a 18-21 éves népességhez viszonyítva(Forrás: Rédei M)
Legnagyobb fogadó országok (a 25 ezer főnél több külföldi hallgatót fogadó országok) -2007
A relatíve legnagyobb fogadó országokA 100 főnél nagyobb 100 ezer lakosra jutó külföldi hallgatóval rendelkező országok
A befelé irányuló mobilitási ráta (a külföldi és az összes hallgató hányadosa)
A külföldi hallgatók száma a 27 legnagyobb befogadó esetében
„Befektetés Amerika jövőjébe” A„Befektetés Amerika jövőjébe” című anyag, • Barack Obama oktatás- és tudománypolitikai elképzeléseit vázolja fel. • ebben, számos más program mellett az is szerepel, hogy az elnök támogat egy új átfogó bevándorlási reformot, amely a legtehetségesebbeknek az Amerikába való vonzását, és állandó ott tartózkodását előmozdítja. • Ennek egyik eleme egy olyan "gyorsított" vízumrendszer létrehozása, amelynek célja az amerikai egyetemekre érkező külföldi felsőoktatási hallgatók fogadásának megkönnyítése.
A hallgatói mobilitás A hallgatói mobilitás többféle hallgatói mozgást foglal magában. • Egyik alkotóeleme a részképzésre irányuló külföldi tanulmányokat folytató hallgatók mozgása (pl. az EU-n belül az ERASMUS program keretében zajló hallgatócsere), • másik része a teljes képzésben külföldön tanuló hallgatók. Ez utóbbiakat azután több szempontból is csoportosíthatjuk: elkülönítve • az EU-n belüli hallgatói mozgásokat, és • a kommercionális célú felsőoktatási képzési piac résztvevőit. • De megkülönböztethetjük a nemzetiségi alapú hallgatómozgást, mint például • a határon túli magyarok Magyarországra való törekvését, amely sokban hasonló (de sok mindenben el is tér) a szlovák hallgatók Csehországba törekvésével, vagy a német hallgatók Ausztriába és Svájcba történő mozgásával. • És a fenti teljes képzésre törekvő hallgatók között nyilván igen jelentős a migrációs célú mozgás is.
A külföldi hallgatók számának alakulása 2000-2007 között a legnagyobb fogadó országokban
A külföldön tanuló hallgatók száma és a gazdasági fejlettség együttmozgása
A Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákok rekrutációja (2007)
Magyarországon, Svájcban és Ausztriában tanuló külföldi hallgatók regionális rekrutációja (%)
A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók rekrutációja
A külföldi hallgatók szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon, Svájcban és Ausztriában (%) – 2007
A külföldi hallgatók által választott képzési terület az USA-ban(Forrás: Rédei)
A külföldi hallgatók ISCED szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon (%) – 2007
Bevándorló ellenesség (European Social Survey 2003)Forrás: Hajduk
Idegenellenesek – mérlegelők – idegen barátok Magyarországon 1992-2007 Forrás: Hajduk
Egyes etnikumokkal és nemzetekkel szembeni ellenérzés gyakorisága a fővárosi hetedikeseknél (2002 és 2010 között) Forrás: Csákó
A három iskolatípus hetedikeseinek eloszlása az idegenellenes-idegenbarát skálán (2010) Forrás: Csákó
Az anya iskolázottságának hatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknélForrás: Csákó
A kulturális tőke és a vallásosság kereszthatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknél (2010)Forrás: Csákó
Különböző korú serdülők összehasonlítása az idegenellenesség – idegenbarátság skálán (Budapest, 2005, 2006, 2008) Forrás: Csákó
A mássággal való személyes találkozás hatása a budapesti középiskolásoknál (2005, 2006) Forrás: Csákó
Az egyes lehetőségekkel/szolgáltatásokkal való elégedettség a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján (átlag ötös skálán) Forrás: Berács - Malota
Az egyes egyetemi lehető-ségekkel/ szolgál-tatásokkal való elégedett-ség 2010-ben intézménykategóriák szerint (átlag ötös skálán)Forrás: Berács - Malota
Az egyes szituációkban tapasztalt magatartás (százalék) a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján Forrás: Berács - Malota