1 / 46

A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók

A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók. A 15-24 éves népesség alakulása Európában, Észak Amerikában és a világon 1950-2020. Következmény: Európa és Észak-Amerika (USA, Kanada) felsőoktatása egyre inkább nyit a fejlődő világ hallgatói felé.

altessa
Download Presentation

A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A felsőoktatás néhány demográfiai kérdéseA külföldön tanuló hallgatók

  2. A 15-24 éves népesség alakulása Európában, Észak Amerikában és a világon 1950-2020 Következmény: Európa és Észak-Amerika (USA, Kanada) felsőoktatása egyre inkább nyit a fejlődő világ hallgatói felé

  3. A 17 évesek, a nappali tagozaton érettségizettek számának és a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők számának alakulása –és előrebecslése - Magyarország

  4. A külföldön tanuló felsőoktatási hallgatók száma a világon, az OECD országokban és Magyarországon 2000-2007

  5. 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám tekintetében első 50 ország (2007)

  6. Legtöbb hallgatót küldő országok

  7. Legnagyobb küldő országok (a 25 ezer főnél több hallgatót külföldre küldő országok) – 2007

  8. A kimenő hallgatók aránya a 18-21 éves népességhez viszonyítva(Forrás: Rédei M)

  9. Legtöbb hallgatót fogadó országok

  10. Legnagyobb fogadó országok (a 25 ezer főnél több külföldi hallgatót fogadó országok) -2007

  11. A relatíve legnagyobb fogadó országokA 100 főnél nagyobb 100 ezer lakosra jutó külföldi hallgatóval rendelkező országok

  12. A befelé irányuló mobilitási ráta (a külföldi és az összes hallgató hányadosa)

  13. Honnan-hová?

  14. A külföldi hallgatók száma a 27 legnagyobb befogadó esetében

  15. „Befektetés Amerika jövőjébe” A„Befektetés Amerika jövőjébe” című anyag, • Barack Obama oktatás- és tudománypolitikai elképzeléseit vázolja fel. • ebben, számos más program mellett az is szerepel, hogy az elnök támogat egy új átfogó bevándorlási reformot, amely a legtehetségesebbeknek az Amerikába való vonzását, és állandó ott tartózkodását előmozdítja. • Ennek egyik eleme egy olyan "gyorsított" vízumrendszer létrehozása, amelynek célja az amerikai egyetemekre érkező külföldi felsőoktatási hallgatók fogadásának megkönnyítése.

  16. A hallgatói mobilitás A hallgatói mobilitás többféle hallgatói mozgást foglal magában. • Egyik alkotóeleme a részképzésre irányuló külföldi tanulmányokat folytató hallgatók mozgása (pl. az EU-n belül az ERASMUS program keretében zajló hallgatócsere), • másik része a teljes képzésben külföldön tanuló hallgatók. Ez utóbbiakat azután több szempontból is csoportosíthatjuk: elkülönítve • az EU-n belüli hallgatói mozgásokat, és • a kommercionális célú felsőoktatási képzési piac résztvevőit. • De megkülönböztethetjük a nemzetiségi alapú hallgatómozgást, mint például • a határon túli magyarok Magyarországra való törekvését, amely sokban hasonló (de sok mindenben el is tér) a szlovák hallgatók Csehországba törekvésével, vagy a német hallgatók Ausztriába és Svájcba történő mozgásával. • És a fenti teljes képzésre törekvő hallgatók között nyilván igen jelentős a migrációs célú mozgás is.

  17. A migráció és az életkor (Forrás: Rédei)

  18. Kimenő ERASMUS hallgatók száma(Forrás: Rédei)

  19. A külföldi hallgatók számának alakulása 2000-2007 között a legnagyobb fogadó országokban

  20. A külföldön tanuló hallgatók száma és a gazdasági fejlettség együttmozgása

  21. A nyelv szerinti mobilitás

  22. A kínai, indiai és koreai hallgatók aránya

  23. A Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákok rekrutációja (2007)

  24. A közép-európai mobilitás

  25. Magyarországon, Svájcban és Ausztriában tanuló külföldi hallgatók regionális rekrutációja (%)

  26. Az Ausztriában tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

  27. A Svájcba tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

  28. A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

  29. A külföldi hallgatók szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon, Svájcban és Ausztriában (%) – 2007

  30. A külföldi hallgatók által választott képzési terület az USA-ban(Forrás: Rédei)

  31. A külföldi hallgatók ISCED szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon (%) – 2007

  32. És a külföldiek fogadtatása?

  33. Bevándorló ellenesség (European Social Survey 2003)Forrás: Hajduk

  34. Idegenellenesek – mérlegelők – idegen barátok Magyarországon 1992-2007 Forrás: Hajduk

  35. Mindennapi tolerancia Magyarországon 2007 Forrás: Hajduk

  36. Egyes etnikumokkal és nemzetekkel szembeni ellenérzés gyakorisága a fővárosi hetedikeseknél (2002 és 2010 között) Forrás: Csákó

  37. A három iskolatípus hetedikeseinek eloszlása az idegenellenes-idegenbarát skálán (2010) Forrás: Csákó

  38. Az anya iskolázottságának hatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknélForrás: Csákó

  39. A kulturális tőke és a vallásosság kereszthatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknél (2010)Forrás: Csákó

  40. Különböző korú serdülők összehasonlítása az idegenellenesség – idegenbarátság skálán (Budapest, 2005, 2006, 2008) Forrás: Csákó

  41. A mássággal való személyes találkozás hatása a budapesti középiskolásoknál (2005, 2006) Forrás: Csákó

  42. És elégedettek-e a külföldi hallgatók

  43. Az egyes lehetőségekkel/szolgáltatásokkal való elégedettség a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján (átlag ötös skálán) Forrás: Berács - Malota

  44. Az egyes egyetemi lehető-ségekkel/ szolgál-tatásokkal való elégedett-ség 2010-ben intézménykategóriák szerint (átlag ötös skálán)Forrás: Berács - Malota

  45. Az egyes szituációkban tapasztalt magatartás (százalék) a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján Forrás: Berács - Malota

More Related