Biró A. Zoltán Újratermelődik-e a térségi hátrány az Internethasználatban?

1. VII. Nemzetközi Médiakonferencia„A média hatása a gyermekekre és fiatalokra”2013. Szeptember 25 – 27. Balatonalmádi Biró A. Zoltán Újratermelődik-e a térségi hátrány az Internethasználatban? Székelyföldi kutatási tapasztalatok.

2. Előzmények • Együttműködés a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Sapientia EMTE csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kara között (2011-től) • Bekapcsolódás az NGYSZ szakmai programjába • Célkitűzés: tudástranszfer folyamat, székelyföldi kutatások megalapozása, az intézményes keretek fokozatos kialakítása

3. Munkavégzés, kiadványok: • Kiadványok • Esély vagy veszély? (szerk. Bodó J.). Státus Kiadó 2012. • A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra (szerk. Gergely O.). Státus Kiadó, 2012. • Ártalmas vagy hasznos Internet? (szerk. Biró A. Z. Gergely O.). Státus Kiadó 2013 Konferencia • A média hatása a gyermekekre és fiatalokra. Konferencia a NGYSZ és a Sapientia EMTE szervezésében Csíkszeredában. 2012.május 8-9.

4. A székelyföldi intézményesülés jelenlegi helyzete • Önálló kutatócsoport a Társadalomtudományi Tanszék keretében • Folyamatos szakmai tevékenység, újabb munkatársak bekapcsolódása (Kommunikáció MA képzés) • A folyó program anyagainak kötetbe rendezése

5. A térség néhány fontosabb jellemzője – a kutatott téma szempontjából • A vidékiség általános jellemzői • A vidékiséghez kapcsolódó társadalmi hátrányok • A kulturális minták hangsúlyos szerepe az életvezetés terén

6. Az IKT megjelenése/térnyerése, mint innovációs folyamat • Az innovációs folyamat és a vidéki térség/társadalom kapcsolatának alakulása • Az IKT térségi megjelenésének időszakában: digitális szakadék termelődése a rurális jellemzők nyomán (későbbi fejlesztés, a hozzáférés nehézségei, magasabb költségek, iskolázottságból adódó hátrányok stb.) • A telítődés szakasza után: megjelenik-e az Internethasználatban a második szintű digitális megosztottság? Ha igen, akkor miért, hogyan, milyen körben?

7. A téma fontossága térségfejlesztési szempontból • Térségfejlesztési szempontból, valamint az IKT mint térségi innovációs folyamat szempontjából miért kiemelten fontos ebben a vidéki térségben a fiatalok IKT használata? • Milyen módon és milyen mértékben tudják hasznosítani a térségi gyermekek/fiatalok az IKT kínálta lehetőségeket? • A fiatal korcsoport IKT használatának térségi szerepe

8. A survey kutatás eredményeként látjuk • A vizsgált populáció körében az IKT eszközökhöz való alapszintű hozzáférés majdnem teljeskörű, ugyanakkor a gyerekek és a fiatalok nagyon jelentős mennyiségű időt töltenek ezen eszközök használatával • A családnak, az iskolának, egyéb intézményeknek a beleszólása, szabályozó, koordináló-támogató szerepe csekély. • Az IKT használata tagolt és dinamikusan változó folyamat, amelyről ma még kevés ismeretünk van.

9. A térségi fejlesztés szemszögéből megfogalmazódó fontosabb kérdések 1. • Hol, milyen módon játszanak fontos szerepet a hagyományos rétegképző változók az IKT használat terén (különösen falusi vagy városi lakhely, a szülők iskolázottsága, még pontosabban a tanuláshoz való pozitív hozzáállás mértéke, egyéb családi tényezők)? • Hol, milyen módon jelentkezik az IKT használatban az úgynevezett életstílus csoportok szerepe? • Hol, milyen módon mutatható ki a rétegződési modell hatása?

10. A térségi fejlesztés szemszögéből megfogalmazódó fontosabb kérdések 2. • Milyen mintái vannak térségben a normalizációs modellnek (amikor a hátrányos helyzetűek valamilyen módon „levághatják a kanyart”, hogy utolérjék a privilegizált csoportokat)? • Melyek rurális környezetben azok a tényezők, amelyek az IKT használat mintáit a leginkább meghatározzák, és hogyan fejtik ki hatásukat? Milyen „eredményekhez” vezetnek ezek a hatások? • Melyek a befogadó közeg azon értékei, szükségletei, amelyek az IKT eszközök használatát a magatartások szintjén befolyásolják? • Hogyan zajlott korábban, és miként zajlik ma a fiatalok „szocializációja” az IKT terén?

11. Munkavégzés • A survey kutatás után kvalitatív módszerek: • esetelemzés • mélyinterjú • személyes megfigyelésen alapuló terepmunka • lokális léptékű vizsgálat

12. Okoz-e utólag kedvezőtlen hatást a korábbi fáziskésés? • Normalizációs modell: levágható a kanyar • Vidéki térségben a pozícióban lévő középkorosztály jelentős részénél megmarad a kezdeti hátrány: alapszintű használat kialakul, a megújuló eljárásokkal való lépéstartás nagy gond (az e-mail használatnál tartanak!) • Negatív következmények intézményi, szervezeti szinten

13. A kulturális minták szerepe a fiatalok IKT használatában • Az új eszközöket a régi területekre viszik át: (kapcsolattartás, információcsere megszokott módjai a helyi/kistérségi közös tudás termelése érdekében) • Ez a gyakorlat nem ösztönöz az IKT potenciál kihasználására

14. Előnyszerzés az IKT haszálat terén • A jobb anyagi vagy társadalmi helyzet nem jelent rétegszintű IKT előnyt. • Az előnyök az életstílus csoportok mentén szerveződnek. Ezek az előnyök a hobbiszerű foglalkozásokhoz kapcsolódnak. • Az iskolázottság szerepe a használat alakulásában: nem a végzettség, hanem a családokra jellemző tanulási minták a meghatározóak

15. Következtetések, javaslatok • Az IKT eszközök használatának magasabb szintjeinek kialakulása: az „érdek” korlátozott mértékű jelenléte! • A fiatalok körében kialakult életstílus csoportok referencia kerete a fontos szorgalmazó tényező. Az egyéb térségi tényezőknek inkább korlátozó, mint ösztönző szerepe van. • Ha a fiatalok IKT használata nem kapcsolódik térségi társadalmi folyamatokhoz, akkor az IKT használat negatív hatásai sokkal nagyob szerephez jutnak. • Térségi (rurális) IKT Stratégia fontossága

16. Köszönöm a figyelmet! • biroa_zoltan@yahoo.com