AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI

1. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE

2. Az éghajlati elemek napi járása A hőmérséklet • Kialakításában a periódikus besugárzás és a folyamatos kisugárzás együttes hatása érvényesül. A besugárzás napi menetéhez igazodik ahhoz képest kis fázis késéssel. • Minimuma röviddel napkelte után, maximuma, a Nap delelése utáni 1-2 órában áll be. • DE: pl. a trópusokon a du.-i felhőképződés miatt a maximum de. áll be. • Fontos jellemző a hőm. Napi ingása. • Ez periodikus és aperiodikus okokra vezethető vissza.

4. Az aperiodikus ingás a mérsékelt övi ciklonok frontfelületei mögött érkező, eltérő hőmérsékletű légtömegek behatolásával (termikus advekció) függ össze. • A periodikus ingás a besugárzás-kisugárzás dinamikus egyensúlyának eredménye. Jellemzője az ingás amplitúdója. • A besugárzás és kisugárzás különbsége az térítőktől távolodva csökken, a hőm. járás napi amplitúdója is csökken a magasabb szélességek felé. • A szárazföldek belseje felé a napi ingás növekszik az erősödő éjjeli kisugárzás miatt.

6. A légnyomás és a szél • A légnyomás az egyik legszabályosabb napi menetet mutató éghajlati elem. • Kettős hullámot ír le: 10 és 22 órai max. 4 és 16 órai min. jellemzi. A nappali hullám amplitúdója nagyobb. • Közepes és magas földrajzi szélességeken nyáron nagyobb, télen kisebb a napi ingás. • Az amplitúdó az Egyenlítőnél 3-4 hpa, a Sarkkörnél csak pártized hpa. • Az egyenlítőnél a kettős hullám zavartalan, míg magasabb szélességeken a mérsékelt övi ciklonok átvonulásához kapcsolódó ingadozások akár teljesen eltüntethetik. • A légnyomás periodikus ingása nem, csak az aperiodkus zavarai hatnak közvetlenül az időjárásra.

8. A légáramlások sebessége és iránya is mutat bizonyos napi dinamikát. • A szélsebesség napi menetében egy szárazföldi és egy tengeri típus különíthető el. • A tengeri típusnál éjszaka lép fel a szélsebesség maximuma, a minimum nappal van. • A szf-i típusnál éjjel kis nappal nagy szélsebesség jellemző. Ált. erős besugárzás esetén erősebb a szél is. • A szélirányok napi változásai eltérő fizikai paraméterekkel rendelkező, eltérően melegedő, ezért eltérő légnyomással jellemezhető felszínek határán alakulnak ki. Ilyenek a hegy-völgyi szél ill. a parti szél.

11. A légnedvesség • A páranyomás, ill. abszolút nedvességtartam három fő napi menet szerinti típust alkot: óceáni, kontinrntális, sivatagi- és sztyepptípus. • Az óceáni területeken és a nedves trópusokon a felszín vízkészlete lehetővé teszi, hogy a hőmérséklettel párhuzamosan nőjön a párolgás, így a légnedvesség hajnalban a legkisebb és koradélután a maximuma. • A kontinentális területeken a felszín vízkészlete kisebb. A légnedvesség fő minimuma hajnalban van. Délelőtt fő maximum. Délután másod minimum, este másod maximum alakul ki.

12. Reggel és délelőtt a hőmérséklet, délben és délután az erősödő majd gyengülő turbulencia hatása érvényesül. • A sivatagi és sztyepp területeken még kisebb a felszín vízkészlete. Ezért reggel főminimum, délelőtt másod maximum délután főminimum, este főmaximum jellemzi a görbét. • A hegyvidékeken a légnedvesség az óceáni területekhez hasonlóan a hőmérsékleti görbét követi. Ezt a napközbeni felszálló légmozgások (pára advekció) okozzák.

13. A relatív nedvességtartalom • A levegő relatív nedvességtartalma a hőmérséklettel ellentétesen változik minden területen. Kivételt képez a mérsékeltövi ciklonokhoz kapcsolódó pára advekció.

14. A felhőzet és a csapadék • Szoros kapcsoltban áll a hőmérséklet és légnedvesség változásához. • A mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz sajátos felhő és csapadék fajták kapcsolódnak, de ezek nem sajátos napi dinamika szerint alakulnak ki. • A felhőzet és csapadékképződés napi menetében 2 meghat. folyamat emelhető ki: 1. konvekció, 2 kisugárzás. • Alacsony szélességeken a konvekció, a sarkkörön túl a kisugárzás a meghatározó. A mérsékelt övben évszakosan az egyik ill., a másik jelentősebb.

15. Télen a kisugárzás a meghatározó. A felszín éjszakai kisugárzása és lehűlése következtében alacsony szintű rétegfelhő, v. köd alakul ki hajnalban. Szitálás gyenge eső kísérheti.

16. Nyáron a felszín erős felmelegedése felszálló légmozgást (ún. konvektív cellákat) hoz létre, ami a kora délutáni órákban kumulusz képződéshez, esetleg zápor csapadék kialakulásához vezet.

17. A hegyvidéki területeken a nappali felszálló légmozgásoknak tulajdonítható a felhőzet és csapadék koradélutáni maximuma, míg a minimum az éjszakai leszálló légmozgások következtében hajnalban jelentkezik. • Az óceáni területeken éjjel van a felhőzet és a csapadék maximuma, mivel a melegebb tenger felszín felett akkor erős a konvekció.