1 / 17

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI. AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE. Az éghajlati elemek napi járása. A hőmérséklet Kialakításában a periódikus besugárzás és a folyamatos kisugárzás együttes hatása érvényesül. A besugárzás napi menetéhez igazodik ahhoz képest kis fázis késéssel.

amable
Download Presentation

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE

  2. Az éghajlati elemek napi járása A hőmérséklet • Kialakításában a periódikus besugárzás és a folyamatos kisugárzás együttes hatása érvényesül. A besugárzás napi menetéhez igazodik ahhoz képest kis fázis késéssel. • Minimuma röviddel napkelte után, maximuma, a Nap delelése utáni 1-2 órában áll be. • DE: pl. a trópusokon a du.-i felhőképződés miatt a maximum de. áll be. • Fontos jellemző a hőm. Napi ingása. • Ez periodikus és aperiodikus okokra vezethető vissza.

  3. Az aperiodikus ingás a mérsékelt övi ciklonok frontfelületei mögött érkező, eltérő hőmérsékletű légtömegek behatolásával (termikus advekció) függ össze. • A periodikus ingás a besugárzás-kisugárzás dinamikus egyensúlyának eredménye. Jellemzője az ingás amplitúdója. • A besugárzás és kisugárzás különbsége az térítőktől távolodva csökken, a hőm. járás napi amplitúdója is csökken a magasabb szélességek felé. • A szárazföldek belseje felé a napi ingás növekszik az erősödő éjjeli kisugárzás miatt.

  4. A légnyomás és a szél • A légnyomás az egyik legszabályosabb napi menetet mutató éghajlati elem. • Kettős hullámot ír le: 10 és 22 órai max. 4 és 16 órai min. jellemzi. A nappali hullám amplitúdója nagyobb. • Közepes és magas földrajzi szélességeken nyáron nagyobb, télen kisebb a napi ingás. • Az amplitúdó az Egyenlítőnél 3-4 hpa, a Sarkkörnél csak pártized hpa. • Az egyenlítőnél a kettős hullám zavartalan, míg magasabb szélességeken a mérsékelt övi ciklonok átvonulásához kapcsolódó ingadozások akár teljesen eltüntethetik. • A légnyomás periodikus ingása nem, csak az aperiodkus zavarai hatnak közvetlenül az időjárásra.

  5. A légáramlások sebessége és iránya is mutat bizonyos napi dinamikát. • A szélsebesség napi menetében egy szárazföldi és egy tengeri típus különíthető el. • A tengeri típusnál éjszaka lép fel a szélsebesség maximuma, a minimum nappal van. • A szf-i típusnál éjjel kis nappal nagy szélsebesség jellemző. Ált. erős besugárzás esetén erősebb a szél is. • A szélirányok napi változásai eltérő fizikai paraméterekkel rendelkező, eltérően melegedő, ezért eltérő légnyomással jellemezhető felszínek határán alakulnak ki. Ilyenek a hegy-völgyi szél ill. a parti szél.

  6. A légnedvesség • A páranyomás, ill. abszolút nedvességtartam három fő napi menet szerinti típust alkot: óceáni, kontinrntális, sivatagi- és sztyepptípus. • Az óceáni területeken és a nedves trópusokon a felszín vízkészlete lehetővé teszi, hogy a hőmérséklettel párhuzamosan nőjön a párolgás, így a légnedvesség hajnalban a legkisebb és koradélután a maximuma. • A kontinentális területeken a felszín vízkészlete kisebb. A légnedvesség fő minimuma hajnalban van. Délelőtt fő maximum. Délután másod minimum, este másod maximum alakul ki.

  7. Reggel és délelőtt a hőmérséklet, délben és délután az erősödő majd gyengülő turbulencia hatása érvényesül. • A sivatagi és sztyepp területeken még kisebb a felszín vízkészlete. Ezért reggel főminimum, délelőtt másod maximum délután főminimum, este főmaximum jellemzi a görbét. • A hegyvidékeken a légnedvesség az óceáni területekhez hasonlóan a hőmérsékleti görbét követi. Ezt a napközbeni felszálló légmozgások (pára advekció) okozzák.

  8. A relatív nedvességtartalom • A levegő relatív nedvességtartalma a hőmérséklettel ellentétesen változik minden területen. Kivételt képez a mérsékeltövi ciklonokhoz kapcsolódó pára advekció.

  9. A felhőzet és a csapadék • Szoros kapcsoltban áll a hőmérséklet és légnedvesség változásához. • A mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz sajátos felhő és csapadék fajták kapcsolódnak, de ezek nem sajátos napi dinamika szerint alakulnak ki. • A felhőzet és csapadékképződés napi menetében 2 meghat. folyamat emelhető ki: 1. konvekció, 2 kisugárzás. • Alacsony szélességeken a konvekció, a sarkkörön túl a kisugárzás a meghatározó. A mérsékelt övben évszakosan az egyik ill., a másik jelentősebb.

  10. Télen a kisugárzás a meghatározó. A felszín éjszakai kisugárzása és lehűlése következtében alacsony szintű rétegfelhő, v. köd alakul ki hajnalban. Szitálás gyenge eső kísérheti.

  11. Nyáron a felszín erős felmelegedése felszálló légmozgást (ún. konvektív cellákat) hoz létre, ami a kora délutáni órákban kumulusz képződéshez, esetleg zápor csapadék kialakulásához vezet.

  12. A hegyvidéki területeken a nappali felszálló légmozgásoknak tulajdonítható a felhőzet és csapadék koradélutáni maximuma, míg a minimum az éjszakai leszálló légmozgások következtében hajnalban jelentkezik. • Az óceáni területeken éjjel van a felhőzet és a csapadék maximuma, mivel a melegebb tenger felszín felett akkor erős a konvekció.

More Related