Szociológiai kutatás 2.

1. Szociológiai kutatás 2.

2. 4. AlkalomMintavétel

3. Mintavétel • Általában nem tudunk minden egyes érintett embert megkérdezni (függ a vizsgált csoport nagyságától, térbeli elrendeződésétől és a rendelkezésre álló időtől). • Ritka a teljes körű lekérdezés. • Pl. minden főiskolást/egy teljes falut még talán le tudunk kérdezni, de pl. minden 14-18 évest már nehezebb megkérdezni egy kutatás során.

4. A mintavételi eljárás lényege, hogy úgy tudunk következetéseket levonni egy nagyobb társadalmi csoportra (vagy akár egész Magyarországra) vonatkozóan, hogy legfeljebb pár ezren válaszolnak a kérdéseinkre.

5. Fogalmak

6. Fogalmak

7. Fontos, hogy a minta eredményeit csak az alapsokaságra vonatkoztathatjuk. • Pl. ha a főiskolán (PPKE-VJK) végzem a kérdőívezést, akkor nem állíthatom, hogy a magyarországi főiskolásokról vannak eredményeim, vagy a PPKE bármely karára vonatkoztatva, hanem az eredmények csak a PPKE-VJK-ra lesznek igazak.

8. Fogalmak

9. Mintavételi eljárások(Hogyan válasszunk mintát?)

10. I. Véletlen mintavétel Van egy listám az alapsokaságról (annak minden eleméről), ebből véletlenszerűen kiválasztok x elemet. • Reprezentatív a mintám, ha az alapsokaság minden egyes elemének ugyanakkora esélye van bekerülni a mintába. • A BM-tól lehet listákat vásárolni; nem a teljes listát, hanem a véletlen mintát.

11. Reprezentativitás • A reprezentativitás tényét csak akkor mondhatjuk ki, ha ismerjük az alapsokaság bizonyos paramétereit, ezeket össze tudjuk vetni a mintánk jellemzőivel (pl. nem/lakóhely)

12. Véletlen minta • Ha van listánk az alapsokaságról, egyszerű véletlen mintavétellel (N darab elemet kiválasztok), vagy szisztematikus mintavétellel (minden valahányadik elemet kiválasztom) hozhatok létre véletlen mintát. • Ez utóbbit nem alkalmazhatom, ha valamilyen szempont szerint periodikusan helyezkednek el a listán az elemek.

13. Többlépcsős mintavétel • Nincs listám az alapsokaságról. • Első lépésben VÉLETLENSZERŰEN létrehozok egy keretet (pl. az összes hazai iskola közül véletlenszerűen kiválasztok valahányat). • Majd a kiválasztott kereten belül szintén véletlenszerűen kiválasztom a kutatásba bevont egységeket (pl. az iskolákban nem önkényesen kiválasztom a megkérdezett diákokat). • A mintavétel során soha nem járhatunk el önkényesen, mert csorbulna a reprezentativitás.

14. Rétegzett mintavétel • Az alapsokaságot valamilyen szempont szerint több csoportra osztjuk; • Majd ezekben a csoportokban egyszerű véletlen mintavételt alkalmazunk.

15. Standard hiba (SE) • Egy megadott matematikai művelet segítségével kiszámíthatjuk a SE értékét. • Ezzel meg tudjuk becsülni, hogy mintabeli eredményeink legfeljebb mennyire térnek el az alapsokaság paramétereitől – akár egyszerű véletlen mintavételnél is.

16. II. Nem véletlen mintavétel • 1. Kvótás mintavétel • Nincs teljes listánk, de előzetes (pl. népszámlálási) adataink vannak. • Az alapsokaság struktúrája alapján szerkesztjük meg a mintát. • Pl. település/régió/nem… szerinti megoszlás figyelembe vételével; erre a paraméterre állíthatom, hogy reprezentatív a mintám. • 2. Hólabda-mintavétel • Nehezen elérhető csoportoknál alkalmazzuk, pl. hajléktalanok. • A megkérdezettek ajánlanak további alanyokat.

17. Mintavétel a gyakorlatban • Kérdezőbiztosnál már akkor sérülni fog a véletlenszerűség, így a reprezentativitás is, ha inkább ismerősöket, vagy az utcán inkább jól öltözött/neki szimpatikus… - tehát valamilyen elv szerint – választ ki megkérdezetteket.

18. Területi kiválasztást végzünk. • Nem mindegy, hogy a West End, Margit sziget, vagy a VIII. kerületben kérdőívezünk. • Más terület más mintát fog eredményezni (lakótelep/kertváros). • Lehet kvótás mintavételt alkalmazni: előre tudom, hogy hány férfi, hány női válaszadó kell nekem, eszerint szólítom meg a járókelőket. • Véletlen séta során végezzük a lekérdezést.

19. Mekkora legyen a minta?(Hány embert kérdezzünk meg?) • Magyarország teljes lakosságát már 1-2000-res mintával le lehet képezni 1-2%-os pontossággal. • Ha valamilyen szempont szerint több csoportot hozunk létre, akkor nagyobb elemszám kell; úgy, hogy minden csoportban elegendő elemszám legyen a megbízhatósághoz. • Kérdés, hogy mennyire megbízható mintát akarunk létrehozni (kevésbé megbízhatóhoz kisebb elemszám is elég). • Függ attól, hogy mekkora a kutatás költségvetése.

20. 5. AlkalomEgyéb (nem kérdőíves) kutatási módszerek

21. 1. Interjú • Az interjúra mindig fel kell készülni: interjúvázlatot célszerű írni, amiben felírjuk, hogy milyen kérdésekre akarunk választ kapni. • Ha még szinte semmit nem tudunk, üljünk le csak úgy (vázlat, módszertan, tudatosság nélkül) beszélgetni. Ha kellőképpen körüljártuk a témát, akkor készíthetünk interjúvázlatot. • A sorrend lényegtelen! • Hagyjuk beszélni az alanyt!

22. Két interjú között módosíthatunk az interjúvázlaton, nem kell standardizáltnak lennie, mint a kérdőívnek. • Pl. az alany belemegy olyan témába, ami eszünkbe sem jutott, a következő alanyt tudatosan terelhetem ilyen irányba. • Biztosítsuk az alanynak a kutatás eredményeinek megismerési lehetőségét!

23. Típusai • Spontán interjú: az interjúer tudja, hogy interjúhelyzetben van, nem rögzíti, csak utána jegyzeteli le a hallottakat, a kutató tudatosan beszélget. Egy hétköznapi beszélgetés észrevétlenül alakulhat át spontán interjúvá. • Strukturált interjú: meglehetősen kötött, egy kérdéssoron megyünk végig, tkp. Olyan, mint egy kérdőív csupa nyitott kérdéssel. Így sok „puha” információt nyerünk.

24. (interjútípusok folytatása) • Kevert típusú interjú: az eleje strukturáltra hasonlít: sok összehasonlítható információhoz jutunk, kijelöljük a beszélgetés vezérfonalát, majd egyre jobban háttérbe vonulunk, „beszéltetünk”. Figyelni kell, hogy egy-egy korábbi válaszra vissza tudjunk térni. • Mélyinterjú: a személyiség mélyrétegeibe hatol, tudat alatti rétegek, gondolatok közötti kapcsolatok feltárását szolgálja. • Életinterjú: „Arra kérem, mesélje el az életét.” Ez egyszerre strukturált és mélyinterjú.

25. Praktikus tanácsok, tudnivalók • Pontosan tudjuk, hogy mit akarunk kutatni! • Ha hangfelvevőt használunk, • Először kérjük az alany beleegyezését! • Próbáljuk ki előbb az eszközt! • Legyen beállítva (hangerősség, elég elem/aku/hangszalag jó helyre legyen állítva…) • Legyen pótelem, pótkazetta kéznél! • Feltűnés, kapkodás nélkül cseréljünk elemet/kazettát, ne zökkentsük ki az alanyt! (Ha akar, megáll és megvárja a cserét.) • Címkézzük fel a kazettát (ki, mikor, hol, kivel)!

26. Az interjú során nem kell félni a csöndtől! • Lehet továbbsegítő kérdéseket feltenni • Soha nem lehetünk előítéletesek, akkor a válaszokat is egyfajta szűrőn keresztül értelmezzük, az alany sem tud teljesen megnyílni. • Nem tudhatom előre, hogy az alany mit gondol!

27. Az interjú ideje az alanyon múljon! • Először „melegítsünk be”: mondjuk meg, hogy miről fogunk beszélgetni, de a hipotézist ne közöljük, mert az egész beszélgetést elronthatjuk (pl. ha előítéletességet kutatjuk, nyelvjárást gyűjtünk…). • Ne tegyünk fel eldöntendő kérdéseket! • Ne erőltessük a válaszadást! • Legyünk semlegesek: ne adjuk alá a lovat, és ne is akarjunk vele vitázni! • Jók a „mit tenne, ha…” kezdetű kérdések, így nem konkrét dologról kell beszélnie. • Lehetnek tisztázó kérdéseink; ha önellentmondásba keveredett, erre kérdezzünk rá!

28. 2. Megfigyelés • Jellemző módszer pl. népcsoportok megismerésnél, antropológusoknál. • Tkp. Saját benyomások, tapasztalatok leírása, a környezet, emberek tanulmányozása. • A tudományos megfigyelésnél igyekezzünk objektívak maradni, tudatosan, szisztematikusan figyelni a környezetre!

29. „Fedőtörténettel” kell előrukkolni a kutatási terepen, ha a konkrét kutatási célomat felfedem, megváltoztatom az emberek viselkedését, torzul a megfigyelés. • Ha kell, szerezzünk formális engedélyt (iskola, börtön…), de van, ahol az informális engedély is elég. • Igyekezzünk „láthatatlanok” maradni!

30. 3. Fókuszcsoport • Csoportos interjú. • Lehetőleg kép- és hangfelvételt készítsünk, hogy minden alanyt egyenként tudjunk elemezni (nonverbális jeleket is). • Előnyei: gyorsabb, mintha mindenkit egyesével kérdezünk meg, az egymás szavaira adott reakció többlet információval szolgál. • Nem alkalmas bizalmas, intim témák feltárására.

31. 4. Kísérlet • Elsősorban a szociálpszichológia alkalmazza. • A kutató kontrollált körülmények között figyeli meg a viselkedést. • Általában két csoport van (kísérleti+kontroll), amik csak egy tekintetben térnek el egymástól, ezt az egy dimenziót (ennek hatásait) kutatják. • Vannak laborkísérletek, pl.: áramütés, börtön, csoportnyomás, itt a kísérleti alanyok tudják, hogy agy kísérlet részvevői; és terepkísérletek, pl. fiúk a táborban, természetes közegben vizsgálja az alanyokat, maga a kísérleti szituáció nem befolyásolja a viselkedést.

32. 5. Szociometria • Moreno, Mérei: kapcsolati háló, informális kapcsolatok feltárása, a csoport leírása. • Szimpátia és praktikus kérdések, ezek alapján „térképet” lehet készíteni egy csoport belső viszonyairól. • A csoportot alakítani is lehet, ha tudom, hogy milyen a szerkezete.

33. 6. Beavatkozás nélküli vizsgálat • Adott jelenségek vizsgálata • Pl.: divat, tv vagy rádió műsorai, újság, parlamenti közvetítés, házirendek tanulmányozása, nemzeti jelképek (himnusz, zászló, pénz) összehasonlítása, szemét, fotók, reklámok… vizsgálata.

34. 6. AlkalomAdatelemzés

35. 1. Adatok előkészítése (kódolás) • Az empirikus kutatás során a számokkal kifejezhető eredményeket mérjük, ennek alapján következtetünk a vizsgált sokaság jellemzőire, ok-okozati összefüggésekre vagy azok hiányára. • Első lépés a hibáktól mentes adatbázis kialakítása, létrehozása. • Elsődleges szempont, hogy a kutató számára világos, érthető legyen. • A digitális adatbázis létrehozása egyszeri nagyobb feladat, ami aztán sok számítást megkönnyít (kézi elemzés hosszadalmas, sok a hibázási lehetőség).

36. A vizsgált dolgok (nem, végzettség, jövedelem…) nagyon különböző tartalmúak, ezért különbözően mérjük őket. • Eszerint négy mérési szintet különböztetünk meg.

37. Mérési szintek • 1. Nominális mérési szint: a változó (pl. nem) egyik attribútumáról sem mondhatjuk azt, hogy nagyobb/kisebb, több/kevesebb... A többi attribútumnál. • Ilyenek pl.: foglalkozás, nemzetiség, település neve.

38. (Mérési szintek) • 2. Ordinális mérési szint: a változó által lehetségesen felvehető értékek között valamiféle szempont szerint sorrend van, a változó szervező ereje maga a sorrendiség. • Pl.: település típusa.

39. (Mérési szintek) • 3. Intervallum mérési szint: a sorrend meghatározásán túl az attribútumok közti távolság mérését is lehetővé teszi. • Pl.: Celsius fok (hőmérséklet) → tudom, hogy 100 C melegebb, a 20 C-nál 80 C-kal. De nem mondhatom, hogy 100 C ötször melegebb a 20 C-nál.

40. (Mérési szintek) • 4. Arányskála: a fenti mérési szintek tulajdonságai mellett az egyes attribútumok közötti arányok mérését is lehetővé teszi. • Létezik egy valós (nem hipotetikus) nulla pont. • Pl.: jövedelem (aki 100.000 ft-ot keres, az fele annyit keres, mint aki 200.000-ret).

41. (Mérési szintek) • 1. és 2. kategoriális változók: a kódolásnál kap egy számot, ami egy jel csupán (azaz egy kategória; pl. férfi: 1, nő: 2). • 3. és 4. numerikus változók: a kódolásnál a tényleges számértéket tároljuk (azaz nem kategorizálunk, hanem beírjuk a kérdőívben kapott konkrét számértéket).

42. Fogalmak • 1. Gyakoriság: egy adott válasz előfordulásának a száma.

43. Kategorizálás • Lehet/érdemes kategorizálni. • Vagy kerek számok alapján: pl. 0-20 év, 20-30 év… stb. • Vagy elemszám szerint: pl. 0-22 év (kb. 20%); 23-39 év(kb. 20%), 40-48 év (kb. 20 %), 49-61 év (kb. 20%), 61 fölött (kb. 20%).

44. 2. Középértékek: • Átlag: n1+n2+n3… osztva N. • Módusz: a leggyakoribb érték. • Medián: a középső érték.

45. 3. Szórás • Az átlagtól való átlagos eltérés. • Az átlag körül mennyire sűrűn helyezkednek el a válaszok. • Lapos diagram: nagy szórás, hegyes, magas diagram: kicsi szórás.

46. 4. Szignifikancia: az általunk tapasztalt összefüggés elég erős ahhoz, hogy tényleges összefüggést takarjon, nem pedig a mintavételi hiba eredménye. • 5. Konfidenciaintervallum: az az intervallum (általában 95%-os), amin belül érvényes, szignifikáns az eredményünk, ez esetben 95%-os pontossággal állíthatunk valamit.