MÉRÉSELMÉLEt : Bevezetés

1. Zsuzsanna Suranyi zsuzsanna.suranyi@gmail.com MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés

2. … módszere azon alapul, hogy a megfigyelt jelenségeket általános elvek (hipotézisek, elméletek) alapján próbáljuk megmagyarázni. A hipotézis segítségével előre jelezzük a folyamatokat, majd kísérletesen teszteljük, hogy helyes-e az előrejelzésünk. Ha nem helyes, akkor új hipotézist kell felállítanunk. A tudományos módszer lényege a reprodukálhatóság (ismételhetőség), szemben a hiedelmekkel, ahol ez nem kritérium. tudományos megismerés

3. LAVOISIER: A PÉLDAÉRTÉKŰ TUDÓS

4. Arra vágyom, hogy … 1. 2. 3. „A” csoport

5. Örülök, hogy nem … 1. 2. 3. „B” csoport

6. 1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni. 2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat. 3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására. 4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat. 5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek. Haldoklók mit bánnak?

7. RACIONÁLIS MISZTIKUS • hit, hogy a világ teljes egészében megérthető • empirikus tényekre alapoz • a tudomány a megismerő tudat és a megismerendő dolog közé iktatja a formális logikát. • hit, hogy a világ teljes egészében megtapasztalható • az ember kellő letisztultsággal szert tehet arra a képességre, hogy tökéletesen egynek érzi magát a világgal

8. Mi is a tudomány? Karl Popper tudományfelfogása

9. Karl Popper • 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia • PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) • London School of Economics 1946-1969 • Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

10. Fő művek • Logik der Forschug (1934) Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997) • Conjectures and Refutations (1963) • Poverty of Historicism (1944) • Open Society and its Enemies I-II (1945) • Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I.-III (1980)

11. Popper fŐ gondolata: Az empirikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható(cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogás

12. …nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.:egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50. old.

13. A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér

14. Számszerűsíthető-e a lélek? Pontosan lemérhetjük-e valakinek e „barátságosságát” önbevallós teszttel? Pontosan lemérhetjük-e valakinek e „barátságosságát” egy agyi funkciókat mérő berendezéssel? Miért jó, ha tudjuk, hogy 40-60%-ban genetika által meghatározott a barátságosság? Mérési skálák, mérési hagyományok

15. OKOZAT vs. cél

16. VAN REMÉNY

17. Lehetséges az együttműködés!

18. pszichofizika 1888 British Society for Psychical Research (SPR) 1930 J. B. Rhine in the 1930s at Duke University's Parapsychology Laboratory

19. Reakcióidő JUNG 1910

20. A reakcióidő • Kognitív pszichológia a tudat tanulmányozására használja • Mentális kronometria, kísérleti • Mélyen húzódó mechanizmusok mutatkoznak meg általa • Kvantitatív, jól elemezhető

21. Winkielman et al. 2005

22. Ghuman & BAR 2006

23. Ghuman & BAR 2006

24. Kognitív profilok összehasonlító vizsgálata

25. Dr Marton Klára vezetésével NewYork-i egyetem kutatása • 8-10 éves gyermekek tipikus és atipikus kognitív fejlődésének vizsgálata • Csoportok: -nyelvi zavart mutató gyermekek -hátrányos helyzetű gyermekek -hiperaktívitást mutató gyermekek -kontroll • Cél: egy új diagnosztikai programcsomag kifejlesztése Kognitív profil kutatás

26. A kísérleti helyzet Kognitív rugalmasság vizsgálata: figyelmi váltások, gátlási funkciók, munkamemória és stratégiahasználat.

27. Manipulációk: kategórián belüli ismétlések száma, kategória váltások gyakorisága, idői intervallumok, figyelemfelhívó hangjelzések, stb.Mért viselkedés: pontosság és reakció idő Madár Rigó Kenyér

28. Különbségek a zavaró ingerek feldolgozásában

29. BEM (2011) A jÖvő Tudományos kutatása http://www.dbem.ws/FeelingFuture.pdf

30. (Retroaktiv) előfeszítés kísérlet

31. INTELLIGENCIA MÉRÉSE „Az intelligencia az egyéneknek az az összetett és globális képessége, amellyel képesek célszerűen cselekedni, ésszerűen gondolkodni és a környezethez hatékonyan alkalmazkodni.” David Wechsler

33. Az intelligencia pszichometriai megközelítései I. • Binet (1904) Mentális Kor • Terman (1916) Intelligencia-hányados • Spearman(1927) két-faktoros elmélet (g és s) • Thurstone(1938) Többfaktoros elmélet: verbális képességek, verbális fluencia, számolási készség, téri feladatok, perceptuális képesség, induktív gondolkodás, memória. • Vernon (1950) Az Intelligencia Hierachikus Modellje: g faktor, major group faktorok, minor group faktorok, specifikus faktorok

34. Az intelligencia pszichometriai megközelítései II. • Guilford (1967) AzIntelligenciaStuktúrája: 3 dimenziós műveletek, tartalmak, produktumok • Gardner(1983) TöbbszörösIntelligencia: nyelvi, zenei, logikai-matematikai, téri, testi-kinsztetikus, interperszonális, intraperszonális

35. Az intelligencia neurobiológiai megközelítései • Halstead (1961) központi integratív faktor, absztrakció, power faktor, directional faktor • Cattell (1963) fluid és kristályos intelligencia • Hebb (1972) A és B intelligencia

36. Az intelligencia fejlődési aspektusokra épülő megközelítései • Piaget (1950) szenzoromotor szakasz, műveletelőtti szakasz, konkrét műveleti szakasz, formális műveleti szakasz • Horn (1985) fejlődési hierarchia szenzoros recepció, asszociációs folyamatok, perceptuális szerveződés

37. Az intelligencia információ-feldolgozási megközelítései • Das, Kirby, & Jarman (1975) párhuzamos és szekvenciális feldolgozás • Sternberg (1985) Háromfaktoros Elmélet kontextuális intelligencia tapasztalati intelligencia komponenciális intelligencia: teljesítmény, ismeretek, metakomponens

38. Jelentősebb intelligenciatesztek • Wechsler Intelligenciateszt • Stanford-Binet Intelligenciateszt • Woodcock-Johnson III • IST-2000R • SON-R Nonverbális Intelligenciateszt • RavenProgresszív Mátrixok

39. A Stanford-Binet teszt elméleti modellje Általános Intelligencia (g) Kristályos Fluid Rövidtávú memória Verbális okfejtés Kvantitatív okfejtés Absztrakt/vizuális okfejtés Szókincs Megértés Abszurditások Szókapcsolatok Mennyiségi feladatok Számsorozatok Egyenlőségek Mintázat elemzés Másolás Mátrixok Papír hajtogatás Emlékezés mondatokra, számokra, tárgyakra

40. SON-R (5 ½ - 17 év) • Mozaik-próba • Mintázatok • Analógiák

41. mintázatok

42. analógiák

43. raven

44. A Wechsler Intelligenciatesztek története (Kaufman és Lichtenberger nyomán, 2000)

45. A WISC-IV felépítése Szókincs Verbális Megértés Feldolgozási sebesség Törlés g Közös jelentés Kódolás Szótalálás Általános ismeretek Szimbólumkeresés Perceptuális Következtetés Munka- memória Képi-fogalomalkotás Betű-szám szekvencia Mozaik-próba Számterjedelem Képkiegészítés Mátrix következtetés számolás

46. Általános szabályok • Kezdés • Visszafordulás • Megszakítás • Pontozás

47. Értékelés • Normák (N=1200) • Konfidencia-intervallum • Erősségek és gyengeségek • Statisztikai becslések

48. http://flashfabrica.com/f_learning/brain/brain.html Emlékezet teszt http://www.youtube.com/watch?v=zJAH4ZJBiN8

49. Ha kétindiánkétpercalattkétnyilatlõki, akkortízindiántízpercalatthánynyilatlõki? számolás

50. Mátrix-következtetés