Növények és állatok az emberi kultúrában

1. Növények és állatok az emberi kultúrában TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. 4. előadás: Növények és állatok mint jelképek

3. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A jelképekről általában. • Növények és állatok országcímerekben. • Állatok és növények a középkori magyar címereken. • Állatok és növények a hazai pénzérméken.

4. Jelképek • Az emberi kultúrát végigkíséri a különböző jelképek alkalmazása. • E jelképek gyakran a környező élővilág sokszor ugyan misztikus elképzelések, hiedelmek által áthatott és átalakított, de mégiscsak valóságalappal rendelkező lényei. • Egy-egy növény, vagy állat ábrázolása általában nem csupán a környezet megfestését célozza, hanem valamilyen szimbolikus tartalommal bír.

5. Jelképek • Egy-egy jelkép jelentéstartalma kultúrtörténeti korszakokon átívelő használata során változásokon is áteshetett, bár leginkább a jelentéstartalom kiegészüléséről, és nem teljes megváltozásáról van szó.

6. Jelképek Pl. a Főnix madár • Az antik világban a halhatatlanságot, az örökkévalóságot jelképezte. • A bizánci császárok ugyanilyen jelentéssel verették érméikre. • Az európai fejedelmek érmein már ehhez társul a hibátlanság, a tökéletesség eszméje is. • Krisztina svéd királyné 1665-ös érmén a felirat fölötte: Makellos (hiba nélküli)

7. Jelképek Pl. fehér liliom • Junó (Jupiter felesége) szent növénye • Szűz Mária szimbóluma Pl. rózsa a kereszténységben • kezdetben tiltott (Afrodité szent virága) • majd a tisztaság jelképe, Szűz Mária megtestesülése • a titok jelképe (gyóntatószékeken)

8. Heraldika Szereti a szimbolikus ábrázolást: a címeren a legyőzött és a legyőző is gyakran jelenik meg állatalakban. Egyik fő szerpe a címernek a harcmezőn történő felismerhetőség biztosítása. Ezért csak négy szín, a vörös, kék, zöld és fekete, valamint két fém, az ezüst és az arany jelenik meg.  nem színhelyes állatábrázolás.

9. Heraldika Címerképek bizonyos karakterisztikus bélyegei eltúlzottak: sas karma, csőre, fák gyümölcsei, levele, nyílvessző hegye, tolla. További természettől eltérés oka, a bestiáriumoknak és az ókori származású Physiologusnak a leírásainak sokszor a gyakorlati tapasztalatokkal ellentmondó, mégis megkérdőjelezhetetlen leírásai egyes állatokról.

10. Heraldika Növények országcímerekben: Kanada – cukorjuhar Libanon – libanoni cédrus Mexikó – tunakaktusz Kuba – királypálma Kolumbia – fáklyapálma Ciprus – cipruság

11. Heraldika Állatok országcímerekben: Albánia - kétfejű sas USA - fehérfejű rétisas Ausztrália - kenguru és emu Grönland - jegesmedve Wales - sárkány Litvánia - fehér lovon ülő lovas

12. Heraldika Állatok országcímerekben: Malajzia - két tigris Mexikó - sas Mongólia - ló Peru - láma Thaiföld (Sziám) - három fehér elefánt Uruguay - ló és bika

13. Középkori magyar címerek Legkorábbi festett címereslevelünk az 1405-ös Tétényi és Haraszti címer: Daru felemelt lábbal követ tart. Ennek oka a Physiologus leírása a daruról: az éjszakázó darvak egyik lábában követ tartva áll őrt, és veszély esetén azt leejtve csap zajt figyelmeztetve a többieket. Még a XX. század elején hercegi címerré bővített Festetics címer is így ábrázolja az őrdarut.  daru = éberség szimbóluma

14. Középkori magyar címerek Legelőkelőbb címerállat az oroszlán volt. - lépő pózban természetszerűen - felemelt mancsokkal, gyakran valamilyen tárggyal, akár számszeríjjal a mancsában (1518 Ambruster címerben) Hunyadi János 1453-as címerbővítése: vörös oroszlán mancsában koronával  a címernyerő V. Lászlót bevezette az ország birtokába.

15. Középkori magyar címerek Másik királyi címerállata sas: - Nagymartoni Pál országbíró pecsétnyomóján természeteshez hasonló, ágon álló sas • tipikusabb heraldikai sas ábrázolás a stilizált formában, felröppenő helyzetben, kiöltött nyelvvel, szétterpesztett karmokkal, kiterjesztett szárnyakkal • Német-Római Birodalom királyának sasa egy, császáráé két fejű • sasláb 1519, Kanizsai címerben

16. Középkori magyar címerek A kevésbé előkelő, ugyanakkor a természetben gyakori madarak ábrázolása sokszor közelíti a természetszerűt: • holló: 1417 Barrwy-címer, Hunyadiak címere • zöld harkály: 1418 Gyalókay-címer • két zöld papagáj: 1417 Petri Ders-címer • zöld leveles ágon fajdkakas: 1436 Vesterházy- és Bögöti-címer

17. Középkori magyar címerek • kakas: 1488 Holy-címer • farkas elejtette két liba: 1517 Balajthy- címer • pelikán: 1447 Pogány-címer (a Physologus szerint vérző melléből kéne táplálja kicsinyeit, mint az Szolnok régi címerében is szerepel)

18. A Physologus pelikánjának megfelelő ábrázolás egy kalotaszegi templom kazettás mennyezetén

19. Középkori magyar címerek Az emlősök ábrázolása sokszor szintén természetszerű: • leopárd és nyúl: 1415 Hettyei-címer • majom: 1417 Sánkfalvi-címer • farkas: 1434 Kistárkányi-címer • vadkan: 1514 Martonfalvi Csehi-címe • medve: 1507 Enyigi Török-címer, 1517 Kopány-címer

20. Középkori magyar címerek hüllő: koronás gólya zsákmánya az 1414-es Sombereki-címerben 1417-es Szirmay-címer rákja, és az 1414-es Eresztvényi csuka étkezést szolgáló körítéssel került ábrázolásra. Idegen tájakra utal az idegen származású montefalcói család címerében a két zarándokkagyló Problematikus az 1479-es Kossuth-címer ágaskodó kosa, mely egyesek szerint kecske

21. Középkori magyar címerek Egyszarvú: a szüzesség szimbóluma, a bestiáriumok mesés leírásai miatt igen népszerű a középkorban (eredete talán a narválra, orszarvúra vezethető vissza). 1462 Petneházy-címer, 1432 Básznai- címer. Griff: sas és oroszlán egyvelege. 1439 Karcsai- és Gencsi-címer Budapest címerében a pajzstartók is griffek.

22. Középkori magyar címerek Viszonylag kevés növényábrázolás található a címerekben, leginkább mint természeti háttér szerepel a növényvilág. Így másodlagos szerepű a Vesterházy- és Bögöti-címer zöld leveles ága, a Kossuth-címer lilioma, a Szirmai-rák virágdísze, az Eresztvényi-címer csukáját kísérő lombos fa, és az Esze-címer fa- és pázsitábrája is.

23. Állatok és növények a hazai pénzérméken 2 forintos: magyar kikerics 5 forintos: nagykócsag 20 forintos: magyar nőszirom 50 forintos: kerecsensólyom

24. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Bár a jelképként használt állatok és növények jelképi jelentése az egyes kultúrtörténeti korszakokban változhat, vannak történelmi korszakokon átívelő jelkép állatok és növények. Ezek általában valamilyen különösen fontos élőlények, vagy a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, legendák, vagy az emberek mindennapi életében betöltött szerepe miatt. • A jelképek egyik fontos, biztosan megmaradt forrása a különböző címerekbeli előfordulás.

25. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Mik a heraldika színei? • Miért tart követ a felemelt lábában az őrdaru a legkorábbi festett címereslevelünkben? • Mely növény és állatfajok fordulnak elő a hazai pénzérméken?

26. ELŐADÁS FORRÁSAI Bertényi Iván: A környező táj állatvilágának megjelenése a középkori magyar címerekben. In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.) Táj és történelem. Osiris kiadó, 2000

27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:Növényábrázolás a képzőművészetben Az előadás anyagát készítette: Dr. Kozák Lajos