1.52k likes | 2.28k Views
Pénzügyi alapismeretek. CSILLIK PÉTER Szeged 2008. Ősz. Előadás - témák. 1) A pénz kialakulás a, a modern pénz , a pénzügyi politika (fiskális, monetáris, árfolyam); (4-39) 2) P énzügyi rendszer szerepe a gazdaságban , pénzügyi közvetítő intézmények, értékpapírok; (40-68)
E N D
Pénzügyi alapismeretek CSILLIK PÉTER Szeged 2008. Ősz
Előadás - témák 1) A pénz kialakulása, a modern pénz , a pénzügyi politika (fiskális, monetáris, árfolyam); (4-39) 2) Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban, pénzügyi közvetítő intézmények, értékpapírok; (40-68) 3) Értékpapírpiacok (tőzsde), ügyletek a pénzügyi piacon, bankrendszerek – bankműveletek; (69-112) 4) Nemzetközi bankári tevékenység, devizaárfolyamok és devizarendszerek, nemzetközi pénzügyi intézmények.(113-140)
Előadások I. A pénz kialakulása, és a modern pénz (3-21.) II. A pénzügyi politika és a pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban(22-52) III. Pénzügyi közvetítő intézmények, értékpapírok (53-69) IV. Értékpapírpiacok, Tőzsde, Ügyletek a pénzügyi piacon (70-99) V. Bankrendszerek, bankműveletek, Nemzetközi bankári tevékenység (100- 127 ) VI. Devizaárfolyamok és devizarendszerek, Nemzetközi pénzügyi intézmények ( 128 - 139)
I. Előadás 2008. Szeptember 19. A pénz kialakulása, a modern pénz, pénzügyi politika • A pénz kialakulásától a modern pénzig. (A pénz megjelenése. A pénzhelyettesítők megjelenése.) • A modern pénz. (Kereskedelmi bankok. Központi bank. A modern pénz lényege, a pénztömeg meghatározása. A modern pénz teremtésének módjai. Pénzteremtés a bankrendszer egészében.) • A pénzügyi politika • 3.1 Monetáris politika • 3.2 Költségvetési politika
1. A pénz kialakulásától a modern időkig • A pénz megjelenése A mezítelen paraszt útra kel, hogy ruhát szerezzen, de csak a kováccsal és a halárussal találkozott, így nem tud szabadulni a nála lévő gabonától, ha nincs egyenértékes, ami lehet kagyló, só, állati bőr, rabszolga. • Az egyenértékes legyen tartós és osztható, egynemű, fajlagosan nagy értéket képviselő, fogadja el mindenki. • Egyszerű árú-csere helyett pénz közbeiktatásával már elválhat időben a csere.
Mi a pénz (?), • nehéz definíciós kérdés, • csak az arany az, avagy bármely egyenértékes megteszi. • Bimetallizmus vagy monometallizmus? Ha az aranyérme és az ezüstérme is forgalomban volt, (fizetésképp el kellett fogadni), akkor az értékesebb pénz kikerült a forgalomból (Grasham törvénye).
Monometallista rendszert hoz létre • Arannyal: Anglia 1798-ban, Németország 1871, USA 1873, OMM 1892, • Ezüsttel: Hollandia (majd aranyra vált),India és Kína. • Bimetallista 1865 Franciaország, Belgium, Svájc, és Olaszország 1/15,5 rögzítésével. • Az arany / ezüst arány 1886-1890: 1/21,16 1896-1900:1/33,54-re változott, változó értékviszonyok mellett dönteni kellett, melyik legyen a pénz?
Pénzláb, (az árak mércéje, jelentése): egy aranytallér hány gramm arany. A pénz funkciói: • értékmérő, • forgalmi eszköz, • fizetési eszköz, • felhalmozási eszköz, • ugyanezek nemzetközi szerepben is.
Értékmérő: a termékek egymáshoz viszonyított aránya, értékmérés a pénz bekapcsolásával történik. • Forgalmi eszköz esetén a tranzakciók a pénz bekapcsolásával történnek. • Fizetési eszközként távolabbi időpontban realizálja a pénz az árat. • Pénz felhalmozható vagyontárgy is lehet. • Nemzetközi pénz a 19 .sz. - ban az angol font, míg a 20. sz. jó részében USA dollár volt az.
Pénzhelyettesek megjelenése • Pénzhelyettesek jöttek létre, mert a pénz kopik, és ellophatják, a letéti intézmények a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki. • Amíg a középkorban aSzentföldre induló lovag pénzhelyettese nem szaporítja a pénzállományt, már más a helyzet az ipari forradalomban, mivel • a szükséges pénzmennyiség megnövekedett, • de a bányatermék pénz állománya csak lassan növelhető, forgási sebessége sem nagyon gyorsul, így relatív pénzhiány alakul ki.
Ezért a kereskedő elvitte az árut, helyette egy váltó nevű értékpapíron rögzítette a visszafizetés feltételeit, távolabbi fizetés drágább volt, így kamatot is tartalmazott. • Ha más is elfogadta a váltót, akkor pénzhelyettesítőként szerepelt. Jobban elfogadták a váltót, ha a bank is bekapcsolódott ebbe, legjobb volt, ha a bank magára szóló lejárat nélküli váltót adott, előre nyomtatva, kerek címletekben. • A bankári váltó hitelnyújtással kerül forgalomba, és a hitel visszafizetésével automatikusan megszűnik.
Az USA pénze 1815-ben=100%, ebből arany 33%, ezüst, 34%, készpénz és réz váltópénz 26%, hitelpénz a bankszámlákon 7%. • Kérdés, milyen legyen a kapcsolat a nemesfémek és a pénzhelyettesek között? • Curency szerint a pénzmennyiség nem lehet nagyobb a nemesfémek mennyiségénél, mert inflációt okozna. 1844-ben Peel - törvény így szabályozta a pénzkibocsátást. • Banking szerint annyi lehet a pénz, amennyi az árufedezet, a többi inflációt okozna.
Az arany végképp 1971-ben szűnt meg mint monetáris szereplő, de a Peel törvényt, már 1847-ben, 1857-ben, 1866-ban felfüggesztették, komolyan 1928-ban módosították a tarthatatlan rendelkezést.
2. A modern pénz Kereskedelmi bankok • Feladatuk a pénzügyi közvetítés lebonyolításában, a megtakarítók és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozásában áll. • Kezdetben a letéti intézmények 100%-os tartalékot képeztek. Később kiderült, hogy nem mindenki egyszerre kéri vissza a pénzét, elég a résztartalék. • A bankok betétet gyűjtöttek és hitelt adtak, kamatot fizettek és kaptak.
A betétesek biztonságát bankcsőd esetén kárpótló intézményt – bizonyos összeghatárig- elsőként 1933-ban az USA-ban hozták létre. A magyar OBA 1993-tól működik. • A bankok eleinte a fizetési forgalom lebonyolításával foglalkoztak. A felgyülemlő letétekkel rövid lejáratú, kis kockázatú ügyleteket hiteleztek. • Az ipari forradalom bányászati, kohászati, vasútépítési óriási tőkeigényű és hosszú lekötésű hiteket kívánt. Az angol típusú bankok ódivatúak, a kockázatosabb ügyeket külön intézmények biztosítják. Német bankok nagy tőkeerejű hitelbankok komoly koncentrációval modernizáló szerepet töltenek be.
Központi bank • A hőskorban tucatnyi bankcsőd, első szabályozás volt a Peel - törvény, második a német jegybank-monopólium. 1870-ben 140-féle papíralapú fizetőeszköz volt forgalomban. • (Első jegybank angol volt 1694-ben, rendezendő a királyi kincstár felhalmozódott adósságait. A bank a teljes alaptőkét kikölcsönözte a királyi kincstárnak, aminek fejében kiváltságot szerzett pénzintézeti szolgáltatások végzésére. Később újabb kölcsönért folytathatta a szolgáltatásokat, ma sem fizették még vissza a kölcsönöket. Később jegybankká vált.)
1800-ban francia, 1816-ban osztrák jegybank alakult, USA-ban 1791, és 1816 után • 1913-ban jött létre végre a FED, de nem egy központi bank, hanem területi központi bankok szövetsége a monetáris irányító. • Bankfelügyeletek svéd 1911-ban, német és USA 1933-ban alakul.
Központi bank őrködik a pénz értékállósága felett, másrészt biztosítja az ország fizetőképességét. • Tevékenységei: • pénzkibocsátás, emisszió, • a pénzmennyiség szabályozása, • pénzintézetek számláinak vezetése, • számukra likviditási szolgáltatás biztosítása., • az államháztartással finanszírozási kapcsolat fenntartása, • árfolyam-politikai döntések meghozatala, • intervenciók végrehajtása, • arany és devizatartalékok menedzselése. (kb. félévnyi importnak megfelelő dollár, euró, jen stb..)
A modern pénz lényege, tömege • A tranzakciók hatoda aranyban, negyede bankjegyben, maradék bankszerű fizetésekben bonyolódott 1913-as Angliában, 1928-ban az USA tranzakcióknak már 85%-a bankszerű fizetésekben zajlott. • (Pénzek: készpénz és számlapénz, jegybankpénz és kereskedelmi banki pénz.) A modern pénz bankpasszíva, amely képes betölteni a pénzfunkciókat.
Pénzteremtés hitelnyújtással és külföldi deviza vételével • Hitelnyújtáskor pénzzel rendelkezem, fizetek vele a banki ügyfélkörben közvetlenül, jegybank közvetítésével más bank ügyfelének is, majd visszafizetve a hitelt, megszűnik a pénz. • Exportáló vállalat devizához jut, amit elad a banknak, és ez betétként megjelenik, vagyis a bank deviza ellenében pénzt teremtett, a pénz úgy szűnik meg, ha bárki devizát vesz betétszámlája terhére a banktól.
Pénzteremtés a bankrendszer egészében • Ha 1000 jegybankpénzt betesznek a bankban, amelyiknek 10 %-os a tartalékrátája, akkor mennyi pénz teremtődik összesen, éppen 1000/10%=10000. • Sok kicsi bank vagy monobank ugyanazt eredményezi. A készpénzhányad, a magasabb tartalékolás csökkenti a multiplikátor nagyságrendjét.
Ismétlés korábban tanult tárgyakból • 1) Max Weber: Hatalommegosztás a politikai közösségekben: Osztályok, rendek, pártok (1920) • 2) Állami beavatkozás indokoltsága, jószágfajták, régi és új szabályozás • 3) szabályozással politika a fogyasztókért vagy a piacon lévő termelők a versenytársak behatolása ellen
Indokolt a beavatkozás: • Ha eltér a közhaszon és magánhaszon • Ha eltér a közköltség és a magánköltség
Javak csoportosítása • Egyéni vagy közös fogyasztás tengelye • Kizárhatók vagy nem kizárhatóak tengelye (Szolgáltatásokért nem fizethetők racionálisan kizárhatóak-e a fogyasztásból ?)
Jószágtérkép • Nem fizető kizárható • Egyéni fogyasztás • TISZTA MAGÁNJAVAK • PL: ÉLELMISZER • ÁLLAMI BEAVATKOZÁS NEM KELL • Nem fizető nem kizárható • Egyéni fogyasztás • KASSZAJAVAK • ÁLLAMI BEAVATKOZÁS TÉR HELYETT IDŐ MENTÉN • Nem fizető kizárható • Közös fogyasztás • VEZETÉKES SZOLGÁLTATÁSOK • PL: SZTRÁDA • VERSENYSZIMULÁCIÓTÓL VERSENYÖSZTÖNZÉSIG • Nem fizető nem kizárható • Közös fogyasztás • TISZTA KÖZJAVAK • PL: HONVÉDELEME, PÉNZ • ÁLLAMI BEAVATKOZÁS KELL
3. A pénzügyi politika 3.1 Monetáris politika • A monetáris politika a pénzkínálat szabályozását, és ezzel az antiinflációs politika folytatását tűzi ki célul. • A pénzkínálat (MS) a monetáris bázis (MB) és a multiplikátor (m) szorzata. • Szabályozásnál • direkt (pl. megszabja a bankok hitel- és betéti kamatát, a kihelyezhető hitelek globális összegét), • vagy indirekt (kötelező tartalék, refinanszírozás – rediszkont, kamatpolitika, nyíltpiaci műveletek, erkölcsi ráhatás) eszközöket alkalmaznak.
Kötelező tartalék: • eleinte az USA-ban a letétek 10 %-át készpénzben kellett elhelyezni a tartalékbankoknál. • 2004-ben Magyarországon a betétek 5%-a után kell tartalékot számítani, amire jegybanki kamatot térít az MNB. 1994-ben 16%-os tartalékrátára 2 %-os kamatot fizetett az MNB. • Van ország, ahol 0 közeli a tartalékráta • Likviditást, pénzteremtést, banki nyereséget szabályoznak-e ezzel ? Ugyanaz az eszköz hol ezt, hol azt, hol amazt szabályozza. • Tartalékráta=(készpénz + jegybanki betét)/kereskedelmi bank összes betéte.
Refinanszírozási politika: váltók rediszkontlábának meghatározásával szabályozza a pénzmennyiséget (ma nálunk ez nem működik, valójában nincs váltó) és refinanszírozási hitelek kamatlábának meghatározása, magas kamat szűkíti a pénzmennyiséget. • Nyíltpiaci műveletek: autonóm, rugalmas, közvetlen. (Jegybank dönt, naponta változtatható, hatása azonnal érvényesül.) (Aktív és passzív repoműveletek, megállapodás arról, hogy eladó mikor vásárolja vissza az állami értékpapírt.) • Erkölcsi ráhatás: jegybank rábeszéli a bankokat, hogy mit tegyenek.
Pénzkereslet fajtái a tranzakciós – óvatossági – spekulációs. • Pénzkereslet egyszerűsített képlete: • M/P=a*Y-b*r, • ahol • M nominális pénzmennyiség, • P árszínvonal, • Y reáljövedelem, • r reálkamatláb, • a és b konstansok
Kérdés! • Mire szabályoz az alapkamatlábbal a mai magyar monetáris politika? • IT inflation targeting? • Infláció és növekedés együtt? • Stabil árfolyam megteremtése?
3.2 Költségvetési politika • Célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása., elősegítése érdekében infrastrukturális beruházások, oktatás hatékonyságának javítása, társadalmi stabilitás elősegítése, adópolitikai eszközök alkalmazása. • Gazdasági ingadozások csökkentése, munkanélküliség visszaszorítása, elkerülendő a stagfláció, amikor a gazdaság stagnál jelentős infláció mellett. • Eszközei az adók és a kiadások.
Nagy válság idején kiderült hogy hamis a Say - dogma, nem teremti meg a kínálat a maga keresletét, mert az áruért kapott pénzt fel is halmozhatom., és szűkül a kereslet. • A bér, ha olcsó, akkor előnyhöz juttatja az egyes termelőt, miközben csekély vásárlóerőt biztosít a fogyasztási cikkek eladásához. A hitelre történő tőzsdei vásárlás visszaeséskor spirális zuhanást vált ki, mivel az értékpapír a banki fedezet. • Összeomlott az ezüst ára az aranyhoz képest, így ezüst ország Kína, India vásárlóereje jelentősen csökkent, USA később próbált ezüstvásárlással javítani a helyzeten.
Európa újjáépült az I. világháború után, ezzel párhuzamos kapacitások épültek ki az USA-éval. • Keynes javaslata, hogy az állam vásároljon, • az USA-ban utakat, repülőtereket, közműveket építettek, közmunkát végeztek.
Mezőgazdaságban fizettek, hogy ne vessenek. Németországban útépítés, fegyverkezés volt. • A beavatkozás eszközei depresszióban adócsökkentés és növekvő közkiadások, a monetáris politika pedig csökkenti a kamatokat. Túlpörgő gazdaságban pénzkínálat csökkentése a hasznos. • Automatikus stabiliázátor a munkanélküli segély és a progresszív adózás, válság esetén keresletcsökkenést mérsékli és fordítva. Diszkrecionális eszközök a közmunkák, eseti kifizetések, állami beruházás, adókulcs változtatások
Monetaristák szerint a többletpénz hosszabbtávon csak inflációt csinál, rossz időben késleltetéssel alkalmazkodó gazdaságpolitika csak ront a helyzeten, állandó ütemben kell növelni a pénzmennyiséget. • ISKOLÁK RENDRE • konzervativ egyensúlyteremtők (1900-1930) • – keynesiánusok (1930-1960) • monetaristák-(1960-1980) • tayloriánusok-(1980- ) • KINEK VAN IGAZA? LEHET-E IGAZSÁG GAZDASÁGPOL-I VITÁBAN?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! VÉGE AZ I. ELŐADÁSNAK Következő óra: • 2008. Október 3-án ELÉRHETŐSÉGEM: • Csillik@bankszovetseg.hu
II. Előadás 2007. Október 3. • 4. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban • 4.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer • 4.2 A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer • 4.3 A megtakarítás és a befektetések kapcsolata • 4.4 A pénzügyi piacok csoportosítása • 5. Pénzügyi közvetítő intézmények a pénzügyi rendszerben. (A közvetett és a közvetlen finanszírozás összehasonlítása, Közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények) • 6. Értékpapírok(Befektetési döntések elemzése,Értékpapírok csoportosítása [jog, hozam, lejárat, átruházhatóság])
4. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban • A pénzügyi rendszer olyan piacok, egyének és intézmények, törvények és szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban. • A pénzügyi rendszer elsődleges feladata a szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz, a hitelfelvevőkhöz. • A pénzügyi rendszerben a pénzkereslet –kínálat mechanizmusain át kialakul a hitel ára (a kamatláb), az értékpapírok árfolyama, és a rendelkezésre álló hitel mennyisége.
4.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer • Az erőforrásokat úgy kell allokálni, hogy egységnyi erőforrás a legtöbb árú és szolgáltatásmennyiséget biztosítson, allokációs forma lehet a piac vagy a központi elosztás, de az előbbi hatékonyabb. • A tökéletes piac azonban a szereplők teljes körű informáltságát, az erőfölény és a monopólium hiányát, exterrn hatások (vámok, adók) hiányát tételezik fel. A piacon alku mellett eldől az ár. Három alapvető piac: erőforrás -, termék-, és a pénzügyi piac.
4.2 A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer • A megtakarítás a jövedelemnek fogyasztásra el nem költött része. • A megtakarító jelenbeli pénzét jövőbeli követelésre váltja értékpapírok és biztosítási kötvények vásárlásával, bankbetét elhelyezésével, vagyis • jelen megtakarítását el kell cserélni más ember jövőbeli megtakarításával.
A pénzügyi piac feladata ennek a cserének a közvetítése. • A megtakarítások nagy része a pénzügyi piacokon keresztül kerül vissza a gazdaság vérkeringésébe, forrást teremtve az üzleti és a kormányzati szektor befektetéseihez. • A megtakarításért kapható többletjövedelem • részben a kockázatot kompenzálja, • részben kárpótol a fogyasztás elhalasztásáért.
Három lehetőség: • megtakarítás a befektetőnél képződik; • megtakarító pénze újraelosztással jut a befektetőhöz • (végleges állami újraelosztással • vagy ideiglenes újraelosztással értékpapír formájában); • implicit újraelosztással, ami a bankrendszer pénzteremtésében nyilvánul meg.
4.3 A megtakarítás és a befektetések kapcsolata • Y=C+I+G+(X-M) ill. Yd=C+I+(G-T)+(X-M+-R) • ahol R a külföldi nettó átutalás, és Yd a rendelkezésre álló jövedelem. • S=Yd-C és ezért • zárt gazdaságban I=S, • míg nyitottban S-I=(G-T)+(X-M+-R), • vagyis a megtakarítások és beruházások különbsége csak a költségvetés (G-T) és a folyó fizetési mérleg (X-M+-R) egyenlegének megfelelően térhetnek el egymástól.
4.4 A pénzügyi piacok csoportosítása A) Pénz és tőkepiac B) Nyílt és zárt piac C) Elsődleges és másodlagos piac D) Azonnali és határidős piac
A) Pénzpiac és tőkepiac • A pénzpiac az egy évnél rövidebb lejáratú, a tőkepiac az egy évnél hosszabb lejáratú ügyleteket foglalja magába. (Mai pénzt jövőbeni pénzre, vagy devizánál itteni pénz ottani pénzre cserélnek.)
Pénzpiaci eszköz: • a váltó (kereskedelmi vagy kincstári); • kincstárjegy; • rövid lejáratú bankbetét és –hitel; • egyéb. A kereskedelmi bankoknál koncentrálódik az ügyfelektől kapott megbízások nagy tömege, a pénzpiacon nagy összegű tranzakciókat hajtanak végre. • Tőkepiaci eszközök: részvény; kötvény; záloglevél; hosszúlejáratú bankbetét és –hitel; egyéb
B) Nyílt és zárt piac • Nyílt kibocsátásnál bárkitől hajlandó a kibocsátó bevonni tőkét, • a zárt kibocsátás előre meghatározott befektetői kör tőkéjét célozza meg a kibocsátó. • Értékpapírok nyílt piaca: tőzsdei forgalmazás; tőzsdén kívüli kereskedés. Zárt piacnál pl. vállalati alaptőke emelést intézményi befektetőknek kínálnak fel.