Az építészet az interneten

1. Az építészet az interneten Információ, archívum, fórumok, intézmények, (ön)bemutatás

2. Internet, portálok • Az internet közismert jellemzői és lehetőségei • Általános hozzáférhetőség • Egyidejűség • Digitalizálás, multimedialitás • Hálózatosság • Adatbázis, tárolhatóság • Interaktivitás

3. Internethasználat, építészet az interneten • Az internet használat rohamosan terjed, ahogy • az elérhető információk köre bővül, • a munkának és a mindennapoknak is részévé válik/vált • Illetve a generációs változások folytán is. • Az építészeti lapok internetes oldala – több kevesebb önállóság is: elsősorban a Magyar Építőművészet és az Octogon honlapja mutatja ezt, de a legutóbbi időben az Átrium is igyekszik felzárkózni.

4. Az Internet előnyei (Bardóczi S.) • A digitális tartalom időnek ellenálló dokumentációt jelent. A papír elég, megrágja az egér (esetleg az ember 10 hónapos gyermeke vagy kutyája/macskája), megsárgul, ráömlik a kávé, tűzbe dobják. A "bit" viszont nem szűnik meg, csak átalakul. Terjeszkedik, mint egy új birodalom. Szerverről szerverre vándorol, átszövi a világot, a printmédiánál jóval nagyobb sebességgel/hatékonysággal. • A színek és grafikus részletek kavalkádját a mai monitorok néha élesebben megjelenítik, mint a papír, ráadásul ott van az animáció lehetősége, ami a kétdimenziós építészetből rögvest legalább 2 és fél dimenziót, azaz közérthetőbbet, megélhetőbbet és plasztikusabbat csinál. • A kereshetőséget és kutathatóságot a böngésző algoritmusok másodpercekre rövidítik. Ami egy enciklopédiában fél perc, egy könyvtárban egy óra, az a neten egy katt. • Olcsóságban, a terjedelem korlátlanságában, az elérhető közönségben, az információ katalogizálásban az építészeti nyomtatott szaklapok az Internet nyújtotta lehetőségekkel nem tudják felvenni a versenyt.

5. „Itthon a printmédia tartja sakkban a webkettőt, mivel egyelőre a printmédiánál a pénz”. „Ki fizeti a fotóst? – ez a fő kérdés.” Azaz az építészeti webkettő WGA értékelése szerint elsősorban a reklámipar Internetre való áttelepülésének a kérdése. • Mégis felmerül a kérdés, hogy nem fordítva van-e a dolog, azaz a építészeti tartalmak digitalizálódásának pontosan az a gátja, hogy a „hivatalos” médiát a webkettő „szabadszájúsága” azaz az interaktívabb kritikai attitűd megjelenése riasztja el a digitális tartalomszolgáltatástól. • Megeshet, hogy e félelem nem csak az építészeti szaklapokat, hanem a magát az építészt is elriasztja attól, hogy az elektronikus médiákban publikálja terveit. A blogoszféra a szakma számára egy új megmérettetést jelent, merőben új kommunikációt a befogadóval, művészeti, mérnöki, társadalmi hatáselemzéseket nem várt helyekről, nem mindig pozitív előjelekkel. Ám erre a kommunikációra csak rendkívül kevesen állnak készen.

6. A weblog kifejezést először John Berger használta internetes naplójának oldalsó sávjában 1997. decemberében. A „blog” rövidített formát egyesek szerint Peter Merholz alkotta, 1999. májusában. A szót az Oxfordi Angol Szótár (Oxford English Dictionary) 2003 márciusában vette fel szójegyzékébe. • A web 2.0 kifejezés (webkettő) a második generációs internetes szolgáltatások összefoglaló neve, mely – ellentétben a web 1 és 1.5 generációval – az Internetet használók közösségére épül, vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat, és/vagy megosztják egymás információit.

7. Az építész Internet portálok jellege • Információs, ernyőszerű: www.archined.nl • Virtuális napi/hetilap/folyóirat: Építészfórum • Projektbemutatás, archívum: www.archiweb.cz ; www.plataformaarchitectura.com • Intézmények (építészeti központok, építészeti múzeumok, szövetségek, kamarák) www.azw.at, www.arcam.nl, www.nai.nl • Egyetemek: Harvard University www.gsd.harvard.edu; MTI, http://architecture.mit.edu; • Elméleti folyóiratok: footprint, thresholds, field, wolkenkuckucksheim, harvard design magazine • Városok: www.magwien.gv.at; www.stadtentwicklung.berlin.de • Designoldalak • Blogok: http://ganztransz.blogter.hu • Közportálok • Építészirodák • http://www.mimoa.eu

8. Cyburbia, architecture.com, Architext, ArchGuide, ArchNet, Architecture Virtual Library, arcplus.com, http://www.arcspace.com

9. www.epiteszforum.hu • www.archiweb.hu • www.deezen.com • www.koos.hu • www.mek.huwww.bek.hu • www.worldarchitecturenews.com • www.detail360.com

10. Építészfórum„Magyarország egyetlen építészeti napilapja” • 2000-ben jött létre, a nyomtatott lapokkal egyenrangúvá vált. • Információk, épületbemutatások (a tervezőktől kapott anyagok), illetve kritikák • Beszámolók, egyéb írások. • Állásfoglalások, viták • Kapcsolódó rendezvények, kapcsolódás más intézményekhez. • Kapcsolódó linkek (szervezetek, építész irodák) • Bejegyzések, blogok, visszajelzések.

11. Építészfórum • építészet . város . vizuális kultúra • archívum | állás | blogok | továbbképzések | építészek | linkek | dossziék | fotók | hírlevél | hang | médiadíj 2008 | videó | blogmark | english |

12. építészfórum építészet . város . vizuális kultúra archívum | állás | tender | blogok | továbbképzések | építészek | linkek | fotók | hang | videó | a régi építészfórum | blogmark | hírlevél | közélet pályázatok építészeti tervek új épületek interjúk események kiadványok olvasnivalók díjak, elismerések

13. nextroom.at (Garay Dorottya) • A nextroom osztrák építészeti adatbank, Ausztria és a szomszédos országok építészetével foglalkozik. • A kezdőoldal alapvetően négy függőleges hasábra tagolt, • az elsőben az oldal felépítése (épületek, szerzők/alkotók, naptár, könyvtár, cikkek, díjak, myroom). illetve a nextroom hírlevelére való feliratkozás kap helyet, ez a hasáb állandó rész, mindig látható. • A második hasábban az egyes kategóriákhoz tartozó legfrissebb cikkeket villantják fel (csak a bevezetőket, innen azonban könnyen tovább tudjuk olvasni az egész cikket). • A harmadik hasáb egy, az update rovatba tartozó cikket mutat be (rákattintással az egész cikket elolvashatjuk), illetve lejjebb görgetve találjuk a legfrissebb sajtóban megjelent cikkek linkjeit. • A negyedik hasábban három képkivágásra kattinthatunk: ezek a nextroom történetének, felépítésének, módszerének, stb. ismertetéséhez, a kapcsolatfelvétel lehetőségeihez, illetve egy új projekt, téma bemutatásához (Materialforum, most: fa) vezetnek. • Érdekes számomra, és nagyon jónak tartom, hogy a kezdőlapon kvázi bemutatkozik az oldal: röviden leírja a lap célját, működését. Szintén állandó elemei a lapnak a fölül elhelyezkedő keresési lehetőség, illetve a lap alján a támogatók, linkek, statisztika és kontakt felsorolása.

14. nextroom • nextroom wurde 1996 vom Schweizer Architekten Juerg Meister gegründet und ist heute zu einem umfassenden Archiv zeitgenössischen Bauens angewachsen. In Zusammenarbeit mit unabhängigen Sammlungspartnern und internationalen Medien versammelt die stark frequentierte Plattform alles Wissenswerte zum Thema Architektur. • The Swiss architect Juerg Meister founded nextroom in 1996, with the aim of creating a space for architecture on the Internet. • nextroom ist ein einmaliges europäisches Netzwerk im Bereich der zeitgenössischen Architektur. Internationale Institutionen, Medien und Kreative beliefern die Datenbank und setzen auf das Know-how von nextroom. Renommierte Unternehmen unterstützen diese Arbeit als Förderer.

15. Buildings • Well-known institutions make a regular choice of exemplary architecture in their region. Find out here about current building projects, as selected by the experts. • Text, images • Gain daily access to the arts sections of the most important German-language newspapers, together with visual information from our databank, containing over 18,000 photos and architectural plans.

16. profilok

17. NEXTROOM

18. ÉPÍTÉSZETI KÖZPONTOK

19. in the worldCareerMagazines and booksOthersProjection practiceAwardsTheory of architectureUrbanismCulture actionsSchools of architecture Architecture in ČR 26.5.08 20:00 h vystoupí: sporaarchitects (Budapešť), KÉK - Centrum současné maďarské architektury (Budapešť) místo konání: La Fabrika, Komunardů 30, Praha 7

20. Dezeen (Nagy Tamás) • A Dezeen mottója, hogy a lehető leggyorsabban, mindenki másnál hamarabb eljutassa az információkat a legfrissebb építészeti alkotásokról. • Ám nemcsak építészetről szerezhetünk ismeretet. Több kategória között böngészhetünk például: építészet, formatervezés, belsőépítészet, világítás, közlekedés, média, bútortervezés, grafikák. • 2006. novemberében indult és hamar a világ vezető építészeti fórumává nőtte ki magát. Havonta több mint egymillió látogatója van. A TIME magazin dizájn top 100-as listáján, valamint a Heti Dizájn Magazin top 50-es listáján szerepel. • A főszerkesztő Marcus Fairs, aki bútortervezőként fejezte be tanulmányit majd később az írással kezdett foglalkozni és lett az internetes portál vezető szerkesztője.

21. Az építészeti alkotásokról szóló cikkek időrendi sorrendben kerülnek fel a honlapra. • Így a legelső cikk mindig a legfrissebb is egyben. Egy oldalon kb 15 cikk kerül megjelenítésre időrendi sorrendben. Mindegyikhez tartozik egy kép amely a legjobban kifejezi az építészeti szándékot, ez lehet skicc, fotó, látványterv… és a cikk legelső mondata, mely tartalmazza az építész/ építész iroda, a tervezett épület nevét valamint a tervezés helyszínét. • Ha rákattintunk a linkre, elolvashatjuk a cikk folytatását. Ez rendszerint az elemző rövid visszafogott tényközlő leírásával indul. Leírja a tervezés helyszínét, körülményeit, bemutatja az építészeti programot. A visszafogott hangnemet kicsit színesíti mikor a tervezőtől kerülnek be idézetek. Viszonylag kevés, kizárólag az építészeti szándékot legjobban bemutató fotó, látványterv, magyarázó skicc kerül be a szöveg mellé. A cikkekre egyaránt jellemző a tömörség. • Az oldal ajánl még könyveket, kiállításokat, bemutatókat, rövid filmeket, videós interjúkat is. • Illetve nemzetközi állásajánlatokat. Az Dezeen reklámfelületet biztosít ha valaki hirdetni szeretne az oldalán.

22. Hogyan is kerül be egy cikk a portálra? • Az alkotók beküldhetik munkájukat a jogi szerződés elfogadása mellett, amennyiben azt még nem közölték sehol máshol mivel a Dezeen mindig friss, aktuális dolgokról tudósít. Ezután a szerkesztők eldöntik, hogy bekerülhet-e a terv. Naponta kb. 2-3 új elemmel bővül a lista az adott témakörben

23. http://www.urbanstrategies.at/

24. www.contemporist.com (Besey Judit) • Contemporist is a daily source for architects and interior designers to discover new products and projects in the world of contemporary design. • Contemporist has altered the way design industry professionals get their news. By being an online publication, we are able to be the first source to feature new products and projects by contemporary designers from around the world. • Since Contemporist was launched in October 2007, it has been read by over 4 million unique visitors and has had over 11 million page views.

25. Ez a lap kizárólag példák bemutatására koncentrál, nincsen semmi más célja és funkciója. Nem tartozik hozzá blog (egy-egy épülethez lehet hozzászólást írni), nem próbál programokat, kiállításokat, könyveket ajánlani, nem számol be díjakról, konferenciákról, nem közöl kritikákat és tanulmányokat, interjúkat, videókat… Csak angol nyelven elérhető. • nagyobb merítést ad a kortárs építészet, bútorok, belsőépítészet és világítástechnika területéről. Illetve egy vegyes rovattal is rendelkezik. Célja, hogy az internet adottságait kihasználva mindig naprakész fejleményekkel szolgáljon. • Az illusztrációs anyaga igen gazdag. Általában nagy mennyiségű és jó minőségű fényképes anyagot találunk, de az építészeti rajzok néhol elmaradnak, ezen kívül más jellegű illusztráció (skicc, animáció, látványterv…) nincs.

26. Hasonló módon működő oldalak még • az archdaliy (www.archdaily.com) • plataforma arquitectura (www.plataformaarquitectura.cl), • de ezekben az esetekben a tartalom sokkal tágabb, mert az épületek széles gyűjteményén kívül fellelhetőek könyv- és magazin ajánlók, termékek, interjúk és videók, és tematikus gyűjtemények is.

27. www.world-architects.com • CHDEATBEFIITPTUSNYCAMXBRCLJPCNAU

28. World architects • egy központi bázis honlapnak tekinthető. Mindössze néhány pontban rendszerezi a tartalmát és „alapinformációkat” tartalmaz. Az oldal pontjai: OFFICE PROFILS, ahol a világ tervezőirodáiról találhatunk egy kis infot és linket a honlapjaikra, CURRENT REVIEWS-ról majd külön a későbbiekben még írok, PROJECT GALLERY lényegében egy képtár, PRODUCTS, itt egyes épületeket, berendezési és formai megoldásokat mutat be, hogy milyen szempontok szerint, azt kicsit nehéz lenne megmondani. JOBS és kis munkaajánló és AGENDA, amiről nem igazán sikerült megállapítanom, hogy mi is valójában, de elsősorban eseményekről tájékoztat minket.

29. World Architecture News (Balla Balázs) • http://www.worldarchitecturenews.com • Az oldal főbb részei: INFO, mely betekintést enged a jelenleg zajló eseményekbe röviden, NEWS REVIEW, ami a legújabb híreket/épületeket mutatja be, BOOKSTORE szerintem magáért beszél, JOBS építészirodáknál kínál munkahelyeket és a PODCAST, ami híres építészekkel, illetve irodák képviselőivel készít beszélgetéseket mind írott, mind hallható formában. • Mindezek mellett az oldal fő profilja, mégis a legújabb pályázatok és projectek bemutatása, azok közül is azok, amik valamivel kiemelkednek a többi közül, pontosabban fogalmazva azok, amik extravagánsak akár azt is mondhatjuk, hogy kicsit furcsák és természetesen ebből adódóan merészek is, bár sok meg is valósul.

30. architectmagazine.com (Szamosi Máté) • “Az architectmagazin építész híreket, piaci információkat, pénzügyi, és technikai megoldásokat, továbbképzést, építőanyag leírásokat, és más információkat kínál az építészeknek.” • A cikkek általában rövidek, tömörek, inkább információ közlés a céljuk, mint a kritikai véleményezés. A szöveghez tartozó képeket egy flash alapú képnézegető programmal lehet megnézni, ami közben kitakarja a szöveget, így azt csak a képnézegető bezárása után lehet újra olvasni, ami számomra zavaró volt, a képek, illetve a szöveg párhuzamos befogdása jobb megértést szolgálna.

31. Architecture Schools Guide 2009 A new guide to inform (and demystify) the process of choosing an architecture school.

32. +MOOD– plusmood.com(Parti Zsófia) • A +Mood (Plusmood) angol nyelvű internetes portál célja a kortárs építészet, innovatív belsőépítészet és kreatív termékek bemutatása, tulajdonképpen minden megjelenik a lapon, ami kapcsolódik a designhoz, a tervezéshez. • A +Mood felirat felett a fejléc legkisebb betűtípusával vannak szedve a szolgáltatással kapcsolatos linkek. Ezekre kattintva olvashatunk az oldal törekvéseiről, itt regisztrálhatunk a kéthetente e-mailben elküldött hírlevélre, illetve itt érhetők el azok a kitöltendő online formanyomtatványok, melyeken keresztül eljuttathatjuk a szerkesztőnek egy-egy publikálandó épületről írt cikkünket és fotóinkat, vagy a designhoz kapcsolódó hirdetésünket. Ez egyben azt is jelenti, hogy bárkinek lehetősége van publikálni saját épületét, ha arról el tud küldeni egy ajánló anyagot a szerkesztőknek, akik viszont fenntartják maguknak a válogatás jogát.

34. A fejléc alját az oldal tartalmára utaló, nagyobb betűtípussal szedett kategóriacímek foglalják el. Ezeken keresztül az oldal szerkesztőinek kategorizálása alapján tudunk keresni. A kilenc fejezet a következő: kezdőlap, építészet, könyv, design, belsőépítészet, tájépítészet, városterv, emlékművek és válogatás. Némelyik esetben legördülő menü segítségével további részletesebb kategorizálást találunk, például az építészetnél funkciók szerinti csoportok vannak, míg a design fejezet további négy részre van osztva, divat-, bútor-, termék- és világítástervezés témák jelennek meg. • Akármelyik témát választjuk, a kapcsolódó anyag mindig ugyanabban a formában jelenik meg. A fejléc alatt egy hat képből álló montázs található, egy-egy szalagcímmel, ezekre kattintva hat különböző cikket olvashatunk. • Az oldal megjelenítése lehetővé teszi a gyors és célratörő keresést, ugyanakkor a látványos és sok kép, valamint az ezekhez kapcsolódó egy-két mondatos idézetek a cikkekből a figyelemfelkeltést szolgálják, és elsősorban azokat a böngésző olvasókat célozzák meg, akik nem egy konkrét dolgot keresnek.

35. http://www.baumschlager-eberle.com (kohout Dávid) • A honlap az iroda munkásságához hasonló egyszerűséggel, visszafogottsággal és eleganciával párosult arculattal rendelkezik. • A beköszönő oldalon fekete alapon fehér és bordó vonalkompozíció fogad (fehér betűkkel, három nyelv közül választhatunk: német, angol, kínai), ez a struktúra az egész oldalon megmarad. • Ötletes, hogy egyfajta igen egyszerű hálós rendszer ez és ebben rendkívül szellemesen helyezik el az aktuális tartalmakat, amik lehetnek az iroda portfóliója, az irodák elérhetőségei, története és tagjai, információ a díjakról, aktualitásokról, kiállításokról, pályázatokról, publikációkról és impresszum, valamint álláslehetőség. • Az egyes almenük teljesen érthetőek és szemléletesek, a munkák csoportosíthatók funkció, ország, helyszín, vagy idő szerint. Külön innovatív elem nem található, ám ez a lap minőségi értékén nem ront; a színvonalas vonalstruktúra és színkombináció tükrözi a tervezők habitusát: egyszerű eszközökkel messzemenően korszerű és nívós produktumot létrehozni.

36. Aires Mateus honlapja (Gergely Zsófia) • sajnos nem működik jelenleg, mert még a 2010-re készített változat nem készült el, de az eddigi honlapra ugyan az volt a jellemző design tekintetében, mint a terveire. Ugyanaz a ki-be tologatós kubusos struktúra és azonos színvilág volt a jellemző. Mindezt viszonylag egyszerű és elegáns formában tálalva, így csak a honlapot látva is kialakulhat egy reális kép a stílusáról.

37. Manuel Rocha de Aires Mateus ( 1963 - ) • Építészeti tanulmányait 1986-ban fejezte be a Lisszaboni Műszaki Egyetem Építész Karán (FAUTL). 1983 és 1988 között Gonçalo Byrne műtermében dolgozott. 1988-tól testvérével, Francisco Aires Mateussal dolgozik együtt. 1997-től a Lisszaboni Lusíada Egyetem és 1998-tól a Lisszaboni Autonóm Egyetem tanára. Meghívott tanár a svájci Mendrízio Építészeti Akadémián 2001 és 2003 között. Számos alkalommal tartott előadást Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Brazíliában, Argentinában, Norvégiában, Kanadában, Japánban és az Egyesült Államokban. • http://www.bpworkshop.hu/portugalia/arq/aires_mateus/alap.htm

38. fontosabb épületek • Egyetemi kollégium Coimbra. • Egyetemi étkezde Aveiro. • Mérnök kamara székháza Lisszabon. • Egyetem rektorátus Lisszabon. • Kultúrális és művészeti központ Sines. • Grand Canal Square Hotel Dublin

39. JDSAJulien de Smedt Architects(Losonczy Anna) • A Julien de Smedt belga-dán építész nevével fémjelzett koppenhágai székhelyű, de Brüsszelben és Oslóban is irodát működtető tervezőiroda az építészet mellett dizájnnal és várostervezéssel is foglalkozik. • A 2006 óta létező JDS multikulturális és multinacionális szervezet, Európa és a világ legkülönfélébb országaiból importálja a fiatal építészeket, tervezőket. • A JDS rövid idő alatt márkanévvé avanzsált, ezért érdekelt, hogyan jeleníti meg arculatát a világhálón.

41. www.jdsarchitects.com • A kezdőlap itt is csak a belépést szolgálja. Első látásra valamiféle hibára gyanakszom, pedig ez csak a mini-máldizájn. • Megnyomva a borsónyi enter gombot, új lap nyílik meg, amelynek a mérete állandó. • A kezdőoldal ismét kaotikusnak tűnik első blikkre, több másodpercbe telik, míg felfogom, hogy a Total Com-manderre vagy a Windows Intézőre emlékeztető kinyitható-összecsukható könyvtárral állok szemben. A könyvtár egészen a jobb felső ábrán látható állapotig csukható össze, nyilván azért, hogy képesek legyünk a háttérben pörgő diasorra koncentrálni.

42. http://www.big.dk (Váncza Márk, Nagy Tamás) • A BIG egy friss szellemiségű koppenhágai építésziroda, melynek alapítója Bjarke Ingels. (BIG = BIG = Bjarke Ingels Group). • Megvalósult és ötletként létező terveiket egyaránt jellemzi egy fiatalos, merész hozzáállás, a kötöttségektől elszakadni vágyó alkotói attitűd, az újdonság keresése minden munka során. • Vezetője, Bjarke Ingels a végzés után Koolhaas-nál az OMA-ban kezdett dolgozni, ahonnan Julien de Smedt-el kiválva megalapították PLOT nevezetű építészeti vállalkozásukat. • 2006-ban a két alapító különvált, és Bjarke Ingels létrehozta a BIG-et. • Az iroda profiljába széles körű építészeti tevékenység tartozik a lakóházaktól a nagyméretű városépítészeti projektekig. Ingels szerint az építészetet az idő folyamán mindig két végletes hozzáállás fogta keretbe: • az egyik – melynek a mai számítógépes tervezési forradalmat tartja – az avant-garde, a valóságtól elszakadó építészet, ’full of crazy things’, mely filozófiai diszciplínákat felhasználva alkot excentrikus különlegességeket. • A másik, a jól szervezett óriáscégek befektető-orientált dobozépítészete, mely kiszámítható és unalmas. A túlzott utópia és a pragmatikus gondolkodás között van átmenet: a „pragmatikusan utópisztikus” építészet, melyet irodája művel.

43. A honlap nagyon egyszerű felépítésű. Beléptető intro nem készült a weblaphoz, ahogy beírjuk a címet /www.big.dk/, rögtön a munkák sora tárul elénk. Mindegyik alkotáshoz egy-egy a koncepciójukat legjobban kifejező piktogram tartozik, illetve egy rövidítés az un. kód. • A piktogramok nagyon informatívak, ezek különböző színű kis négyzetek, melyekbe egységesen fehér színnel jelennek meg az emblémák, logók. • A különböző színek különböző funkciókat takarnak: szürke-kereskedelem, zöld-urbanisztika, sárga-közterek, vörös-kultúra, világoskék-testkultúra, rózsaszín-egészség, sötétzöld-oktatás, magenta-lakások, kék-hotelek, fekete-média. A terveket egyszerűen és könnyedén csoportosíthatjuk akár időrend, program, ábécé, lépték valamint státusz szerint. • Ezáltal akár gyors felmérést is végezhetünk, hogy például egy adott évben zömében milyen típusú épületeket terveztek, vagy megtudhatjuk, hogy mely terveket valósították meg, melyek vannak építés/tervezés alatt, illetve melyek azok amelyek csak ötlet szinten léteznek. A lépték fül 10 000 m2, 100 000 m2 illetve >1000 000 m2 méretű csoportokra bontja a terveket. Láthatjuk, hogy óriási léptékű és mértékű tervek is születtek (több mint egymillió m2). A tervek kevés hányada valósult meg csupán.

44. Honlapja tükrözi ezt a gondolkodást: a projektekről első pillantásra nem képek szerepelnek, hanem színes ikonok: ezek az ikonok az egyes tervek legjellemzőbb képi megjelenítését ábrázolják. Érdekessége abban rejlik, hogy ez a kiterített ikon-mező több szempont alapján rendezhető: kronologikusan, alfabetikusan, program és méret, valamint státusz (épület vagy terv) szerint. Mint egy pakli kártya, szempontok alapján rendezve. A különböző rendezéseknek köszönhetően kvantitatív információ halmazt kaphatunk az irodáról, szöveges információ nélkül. Az ikonok animációs átrendezésével maga a grafikus tartalom válik információ-hordozóvá, mint egy grafikon vagy diagram esetében. Ezek után természetesen, az ikonokra rákattintva bővebb információt kaphatunk az egyes tervekről is.

45. http://www.6b.hu/ (Váncza Márk) • A 6b egy magyar nyelvű, építészettel és városi környezettel foglalkozó honlap. Különlegessége abban rejlik, hogy nem írásokat, építészeti kritikákat, házleírásokat közöl, hanem rövidfilmeket. A honlap fő címszóra oszlik: interjú, épület, város, vélemény, esemény és blog. • Interjúk, ép. filmek, • A város alatt pár igen ötletes, városi lakókörnyezettel kapcsolatos beavatkozás szerepel, mint a zongorabillentyűkké alakított lépcsőfeljáró vagy a játék automatára hasonlító szelektív üveggyűjtő rekesz. • A vélemény címszó alatt nem építészeket kérdeznek: Andrzej Stasiuk lengyel íróval beszélgetnek Budapestről, Európáról, személyes élményeiről. Alatta közölnek tőle egy novellát. Találunk egy interjút Orsós László Jakabbal, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatójával is.

46. www.bevkperovic.com (Nádasdi Zoltán) • A szlovéniai székhelyű iroda, mely alapítói a belgrádi születésű Vasa Perović és a ljubljanai Matija Bevk talán kevésbé ismert. • A weblap felépítése igen egyszerű, ezért jól áttekinthető, könnyen megtalálható rajta az összes közölt információ. Az elkészült munkák 5-10 képpel, bármiféle leírás nélkül, pusztán a munka objektív adatainak közlésével prezentálják munkásságukat. • Vajon miért nem magyarázzák házaikat? Egy lehetséges válasz az, hogy valószínűleg nem tudnának mind a szakmának, mind ügyfeleiknek egyszerre megfelelően írni, így maradnak a szövegnél többet mondó képek, hisz a szakma abból is leszűri munkájuk minőségét, a „laikust” pedig nem untatják nehezen befogadható magyarázatokkal, hisz neki elsősorban úgyis szubjektív tényezők a fontosak. Mert a honlapnak mindkét réteg felé kommunikálnia kell. • Az „info” alatt találjuk a névjegyüket, ami érdekes: mindössze két kép: az egyik a két alapítót ábrázolja, mint komoly, elszánt embereket, a másik a teljes tervezőgárdát vidám csoportképen. Szerintem e kettősség szerencsésen ad portrét jellemükről,

47. Office founded in 1997.Run by Matija Bevk and Vasa J. Perović.Matija Bevk, b. 1972, Ljubljana, Slovenia, 1999 graduated from Faculty of Architecture, University of Ljubljana, SloveniaVasa J. Perović, MA BiA, b. 1965, Belgrade, YU. 1992 graduated from Faculty of Architecture, Belgrade, YU,1992-94 masters degree Berlage Institute of Architecture, Amsterdam, NL

48. current teamVasa J. PerovićMatija BevkDavorin PočivašekAndrej Ukmar Ida Sedušak Christophe RissBlaž GoričanHana Hervatski Gerrit NeumannJosef KalcikJure KozinTina Marn Gonzalo Piqueras Domen BergočAndreja Pikelj

49. OFIS Arhitekti www.ofis-a.si (Parti Zsófia) • A szlovén építésziroda honlapjának kezdőoldalán egy CD-lemez képe található, melyen az iroda honlapjának főoldala látható. Ha erre rákattintunk megjelenik az oldal főoldala. • A lapot egy négyzetekből álló montázs tölti ki, melyek közül némelyik (teljesen rendszertelenül) egy-egy témát jelöl, míg a többi mezőt a témákat ismertető feliratok sablonja tölti ki, design, a képiség miatt. • A főoldalról kiderül, hogy a lap az irodát igyekszik teljes körűen bemutatni: röviden leírják főbb munkáik nevét, és az iroda dolgozóit, megtalálhatók a róluk írt publikációk címei és megjelenési helyük, a legfrissebb hírek épületeikkel és terveikkel kapcsolatban, és a munkáik bemutatása funkciók szerint csoportosítva.