Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források

1. Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források Berecz Orsolya

2. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA EGY ADOTT ORSZÁG TERÜLETÉN ÉLŐ VALAMENNYI EMBER SZÁMÁRA A MÉLTÁNYOS SZINTŰ JÖVEDELEM ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ELÉRÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

3. A REGIONÁLIS POLITIKA DEFINÍCIÓJA A regionális politika a reálisan létező területi különbségekből kiinduló, és azokra építő fejlesztési politika. Koordinálja és kiegészíti az üzleti szféra termelési folyamatait és a kormányzati ágazati politikákat. Célja az ország valamennyi régiójában a méltányos életszínvonal és életkörülmények lehetővé tétele. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

4. A regionális politika céljai országosan • a gazdasági növekedés biztosítása • a vállalatok optimális telephelyválasztása • az agglomerációk zsúfoltságából származó költségek csökkentése • a népesség és a gazdaság térbeli eloszlása, illetve a környezet egyensúlyának megőrzése • az intézmények és intézkedések szükséges szintjének biztosítása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai 45. o.

5. A régiók szintjén megfogalmazódó területfejlesztési célok • a megszerezhető támogatásokkal kapcsolatosak • a jövedelmek eléréséhez szükséges fejlesztések alapján fogalmazódnak meg a célok • a kiindulópont, a régió adottságai SWOT analízissel határozhatók meg, mely minden régió esetében egyedi Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai 45. o.

6. A regionális politika által támogatandó régiótípusok • az elmaradott régiók • a válságban lévő ipari régiók • a vidéki térségek • a válságban lévő nagyvárosi régiók • szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező területek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 46-48. o.

7. Elmaradott régiók Jellemzői: • primer ágazatok túlsúlya a gazdaságban • a tercier szektorban a kisipar túlsúlya • nagyon alacsony általános termelékenység • az aktív korú népesség alacsony képzettségi szintje • elmaradott infrastruktúra A regionális politika céljai: • a társadalmi mobilitás növelése az oktatás fejlesztésével • kommunikációs infrastruktúra hálózatok fejlesztése • a környezet állapotának javítása • a régió vállalkozásai versenyképességének fokozása

8. Válságban lévő ipari régiók Jellemzői: • a korábbi domináns gazdasági ágazat leépült • környezeti károk • az aktív korú népesség nagy része munkanélkülivé vált • jól kiépített közlekedési infrastruktúra, de nem fejlesztik Célok: • a régió gazdaságának diverzifikálása • az aktív korú népesség, a munkanélküliek átképzése • a környezet rehabilitációja

9. Vidéki térségek Jellemzők: • alacsony népsűrűség, csökkenő népesség • országos átlagot meghaladó mértékű a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma • az országos átlagtól elmaradó életszínvonal • munkaalkalmak hiánya Célok: • a mezőgazdasági termelés ösztönzése, termelékenységének, jövedelemtermelő képességének fokozása • a kézművesipar, falusi szolgáltatások, falusi turizmus fejlesztése

10. Válságban lévő nagyvárosi régiók Jellemzők: • az egy főre jutó jövedelem nagy szóródása • diverzifikált gazdasági szerkezet • kezelhetetlen társadalmi problémák • környezetszennyezés • az elhagyott ipari és lakóterületek lepusztulása Célok: • az oktatási és foglalkoztatási rendszerek erősítése • városi rehabilitációs programok - lakható város teremtése

11. Szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező régiók Jellemzők: • nehéz természeti feltételek • magas termelési költségek Célok: • jövedelemkompenzációval a helyben maradás biztosítása

12. Az Európai Unió regionális fejlesztésének finanszírozói • Strukturális Alapok • Kohéziós Alap • Európai Beruházási Alap • Európai Beruházási Bank • Európai Szén- és Acélközösség • Transzeurópai Hálózatok számára létrehozott közösségi alap • Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusa

13. Az EU regionális politikájának célkitűzései 1. Célkitűzés: Az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása 3. Célkitűzés: Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 65-71. o.

14. Az 1. Célkitűzés területei • NUTS II. régiók • 1 főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számítva az utolsó három év átlagában a közösségi átlag 75%-a alatt volt • a korábbi 6. Célkitűzésbe tartozó területek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

15. A 2. Célkitűzés alá tartozó területek • NUTS III. szintű régiók • Hanyatló ipari térségek • Mezőgazdasági területek • Bizonyos csökkenő népességű városi térségek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

16. Közösségi kezdeményezések • INTERREG III, a határokon átnyúló, nemzetek közti és interregionális együttműködések az európai térségek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődésének és területi tervezésének előmozdításáért • LEADER III, vidékfejlesztés • EQUAL, nemzetközi együttműködés a munkaerőpiachoz való hozzájutást akadályozó mindenféle egyenlőtlenség és diszkrimináció leküzdésére • URBAN, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal küzdő városok fejlesztése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 71. o.

17. A támogatások alapelvei • koncentráció • partnerség • programozás • addicionalitás Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 72-82. o.

18. AGENDA 2000 • Javaslatok a 2000-2006-os időszak közötti költségvetésre. • A kihívások, melyekre a költségvetésnek válaszolnia kell, a következők: • A fenntartható fejlődés, a magas foglalkoztatás és a javuló életszínvonal a Közösség állampolgárai számára • A csatlakozási tárgyalások megkezdése • A keleti kibővítés finanszírozásának megoldása, hogy az a Közösség politikáinak előnyére váljon, és fejlessze azokat. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

19. ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK • A tagságra való felkészülést szolgálóhárom alap: Phare, ISPA, SAPARD költségvetési előirányzata 21 milliárd EURO, ami a csatlakozásra váró 10 társult állam között oszlik meg. • Az előcsatlakozási alapok a tagságra való strukturális felkészülést szolgálják. Évenkénti összegük a csatlakozásra váró országok előtt álló fejlesztési feladatokhoz képest nem jelentős, de a felhasználásuk során jó tanulási alappal szolgálhatnak. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

20. ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK • 2000-2006 között Magyarország a következő pénzösszegekből részesül évente: (millió EURO) • Phare 96 • ISPA minimum 72,8 • ISPA maximum 104 • SAPARD 38,1 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

21. PHARE • 1989 december • katalizátor jellegű támogatás: a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása • célja: a csatlakozásra való minél gyorsabb felkészülés Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

22. PHARE • A programok prioritásait a támogatott ország határozza meg: • Országprogramok (Country Programmes) • Határmenti együttműködési programok (Cross-Border Cooperation Programmes, CBC) • A programok prioritásait a Közösség határozza meg: • Közösségi kezdeményezésű programok (Community Initiative Programmes, CIP) • Több kedvezményezettnek szóló programok (Multi-Beneficiary Programmes, MBP) Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

23. PHARE • A Phare programok területi hatálya: a tagjelölt országok területe és három balkáni ország: • Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia • Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

24. Phare országprogramok1990-2000 Az összes támogatás 80-85%-a Magyarország támogatott programjai: 1. A gazdaság fejlesztését és a szerkezet átalakítását szolgáló program 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. A mezőgazdaság fejlesztése 4. Területfejlesztési programok: • A területi szemlélet meghonosítása tanulmányok készítése révén • A településközi kapcsolatok fejlesztése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 167-171. o.

25. Phare területfejlesztési programok • A területfejlesztési programok keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések: • Ipari szerkezetátalakítás: a hagyományos ipar által sújtott és az iparhiányos térségek fejlesztése • Munkaerő-piaci elemek, humán erőforrás fejlesztés:→ a tartós munkanélküliség kezelése, a szakoktatás a felsőfokú képzésnek a gazdaság szükségleteihez igazodó fejlesztése • Vidékfejlesztés: az elmaradott térségek mezőgazdaságának diverzifikálása, a falusi területek fejlődésének, növekedésének elősegítése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 167-171. o.

26. 5. Phare infrastruktúra fejlesztés 1992-ben indult, kezdetben: A közlekedés támogatására, képzésre, oktatás. • A leendő beruházások előkészítése. 1995-től a közlekedési infrastruktúrát érintő beruházásokat támogatják. Az ISPA vette át 2000-től a szerepét. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

27. Egyéb Phare programok 6. A környezetvédelem támogatása: • A legjelentősebb költségvetéssel működő nemzeti Phare-program 7. A humán szféra, az emberi erőforrás és a közigazgatás fejlesztésének reformja. • Ennek egy igen fontos része volt a Tempus program: az oktatás, felsőoktatás fejlesztésén belül. • Emberi Erőforrás Fejlesztés Program: a középfokú szakképzés korszerűsítése, a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek javítása, az aktív foglalkoztatási eszközök továbbfejlesztése. 8. A hazai kutatási bázis és a kutatások fejlesztése: • 25 millió ECU Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

28. Phare CBC programok Magyarországon 1995-től, Ausztria uniós taggá válásától van lehetőség az ezen programokban való részvételre. Résztvevők: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye (NUTS III szintű régiók) A támogatás révén elsősorban Burgenland és a magyar határ menti megyék kapcsolatainak fejlesztése, a gazdasági együttműködés, a helyi infrastruktúra valamint a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztése kap segítséget. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

29. Phare CBC programok Magyarországon Csak Phare támogatást felhasználó együttműködési programok: • Magyar szlovák • Magyar-román határmenti programok Trilaterális programok: • Magyar - osztrák - szlovák • Magyar - osztrák - szlovén térségben lévő programok Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 171-172. o.

30. Phare Multi-Beneficiary Programok • Egy-egy projekten belül több ország is érintett kedvezményezettként. • A Bizottság központilag, a tagállamokkal partnerségben irányítja a tervezési és a végrehajtási fázisban is. A programok szabadon választhatók. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 172-175. o.

31. Multi-Beneficiary Programok ACCESS - civil szerveződések, a civil szervezetek támogatása a civil társadalom létrehozása érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok társadalomba való visszailleszkedésének segítése ACE -Gazdasági együttműködési program: az EU-csatlakozásban kiemelkedő szerepet játszó gazdasági és gazdaságpolitikai intézmények fejlesztése. Consensus III.- A szociális védelem reformjára vonatkozik, célja a szociális politikák tervezésének végrehajtásának módszertani támogatása.

32. Multi-Beneficiary Programok CREDO -A tagjelölt országok határ menti régiói közötti együttműködés elősegítése a közép-európai országok közötti és a FÁK-kal közös határainak mentén. ECOS Ouverture programok - EU és KKE városok közti együttműködés segítése, a helyi önkormányzatiság fejlesztése, a Közösség területfejlesztési tapasztalatainak átadása. Felsőoktatási program - az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolat fejlesztése. Fight against drugs (Kábítószer elleni harc) - a kábítószer fogyasztás csökkentésére irányuló programokat támogatja.

33. Multi-Beneficiary Programok Fogyasztóvédelmi politika program - az áruk, szolgáltatások minőségének javítása, az EU-val folytatott kereskedelem feltételeinek javítása Környezetvédelmi program - a Közösség környezetvédelmi szabályainak átvétele, a saját nemzeti törvények harmonizálása Környezetvédelmi projekteket előkészitő program - a környezetvédelmi projektek szakszerű előkészítése. Large-Scale Infrastructure Facility, LSIF - infrastrukturális fejlesztésekre szolgál Nukleáris biztonság program - a szovjet gyártmányú atomreaktorok üzemeltetési biztonságának növelése

34. Multi-Beneficiary Programok PRAQ III Minőségbiztosítási program SPP - az EU programok előkészítésének speciális programja SIGMA Program - a kormányzati szervek és közigazgatási egységek átalakítása, reformja SME Financing Facility - vállalkozástámogató és -fejlesztő program a Phare és az EBRD közreműködésében Statisztikai együttműködés program Szakértői segítségnyújtás információs iroda, TAIEX - a tagjelölt Szellemi tulajdon védelmének programja - az EU szabályozás átvétele

35. Multi-Beneficiary Programok Távoktatási program - humán erőforrás fejlesztés Üzleti támogatás programok - vegyes vállalatok támogatása

36. Közösségi kezdeményezésű programok • 1993-tól van részvételi lehetőség • Cél: az Unió politikáinak, munkamódszereinek megismerése • 12/1996-os Kormányrendelet teremtett jogi lehetőséget a részvételre Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 175-182. o.

37. Közösségi kezdeményezésű programok • Socrates II. - európai partnerség kiépítése az oktatás területén és az oktatás és nevelés minőségének javítása • ERASMUS - partnerség létrehozása az európai felsőoktatási intézmények között • LINGUA programok - a nyelvoktatás fejlesztéséért • COMENIUS programok- iskolák közötti partnerkapcsolatok kiépítése, tanárok továbbképzése, hátrányos helyzetű hallgatók segítése • ARION - tanulmányutak oktatáspolitikai döntéshozóknak • GRUNDTVIG - felnőttoktatási programok támogatása

38. Közösségi kezdeményezésű programok • MINERVA - távoktatási programok támogatása • Leonardo da Vinci II - az EU szakképzési politikájának végrehajtását szolgáló akcióprogram. • Felsőoktatási program • Szakoktatási program • A nyelvismeret fejlesztésének célja • Információcsere és együttműködési hálózatok kialakítása a tagállamok között • Youth for Europe - 15-25 év közötti fiatalok mobilitásának a támogatása

39. Közösségi kezdeményezésű programok • Health Promotion • Egészségvédelmi stratégiák és szervezetek támogatása • Speciális megelőző és egészségvédelmi intézkedések • Egészségügyi információk cseréje • Szakképzés a közegészségügyben és az egészségvédelemben • SAVE II - az energiahatékonyság elősegítése • SME - kis- és középvállalati fejlesztési program • LIFE III - környezetvédelmi program • LIFE - ENVIRONMENT - innovatív, demonstratív projektek támogatása

40. Közösségi kezdeményezésű programok • LIFE - NATURE - a természetes élőhelyek védelme • LIFE - THIRD COUNTRIES - a fenntartható fejlődést szolgáló projektek támogatása • Fiscalis - indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzése • Kultúra 2000 - a közös európai kulturális örökségek védelme

41. A Phare új orientációja • 1998-ban döntöttek a reformról • a Phare programok a csatlakozást kell szolgálják • fő prioritás a magyar közigazgatás felkészítése a csatlakozásra • a Phare program korábbi feladatainak egy részét 2000-től két előcsatlakozási alap vette át Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 182-186. o.

42. ISPA - Instrument for Stuctural Policies for Pre-Accession Feladata a Kohéziós Alapéval egyezik meg. Feladata: • közlekedési infrastruktúra • környezetvédelmi beruházások • a Kohéziós Alap forrásaihoz szükséges programozási technikák elsajátítása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 188-197. o.

43. ISPA Prioritásai: • gazdasági és társadalmi hasznosság • hatékony menedzsment • Csatlakozási Partnerség prioritásai • A Transzeurópai Hálózatokhoz és a Közösség közlekedési politikájához való hozzájárulás • egyensúly a közlekedési és a környezetvédelmi projektek között • közös finanszírozás

44. SAPARD - Special Accession Programme for Agricultural and Rural Development Mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok elérését támogatja Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap forrásainak igénybevételére szükséges technikák elérését támogatja Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 198-210. o.

45. SAPARD Célok: • a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, • élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állat-egészségügyi előírások betartása, • jobb minőségű, magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése, • környezetterhelés csökkentése • a piacra jutás könnyítése • a munkahelyek teremtése és megőrzése • népességmegtartó képesség erősítése