150 likes | 242 Views
AZ ÖKOPOLITIKA IDENTITÁSA Vita a fenntartható fejlődés identifikációs szerepéről Európában Témamegjelölés, módszertani megjegyzések Fenntartható fejlődés, mint rendszerkritikai elképzelés Fenntartható fejlődés, mint identitás-alkotó elképzelés Horváth László
E N D
AZ ÖKOPOLITIKA IDENTITÁSA • Vita a fenntartható fejlődés identifikációs szerepéről Európában • Témamegjelölés, módszertani megjegyzések • Fenntartható fejlődés, mint rendszerkritikai elképzelés • Fenntartható fejlődés, mint identitás-alkotó elképzelés • Horváth László • ELTE ÁJK, Politikatudományi Intézet
Diszciplináris bevezető • (a) Ökológia -> Társadalomelmélet -> Ökopolitika • (b)
I. Dichotómiák a politikai ökológiában: az önállóság kérdése Létező politikai kategóriák, politikafilozófiák kontextusában történő elhelyezés Saját, önálló politikai gondolkodás lehetősége
I. Dichotómiák a politikai ökológiában: a posztmaterializmus-vita A posztmateriális értékcsalád tagjaként, vagy Attól függetlenül, materiális érték-érdekkonfliktusokra épül Észak-Dél konfliktus a fenntarthatósági kérdésekben Ökológiai válság, mint biztonságpolitikai kérdés
I. Következő lépcső: elköteleződés valamely álláspont mellett, majd az ökopolitika • államának • gazdaságának • stb. • kidolgozása. • Az ökopolitika identitásának kérdése egészen új keletű, és fontosságának igen prózai okai is vannak, így juthatunk el az Európai Unió identitási problémájának kérdéséhez.
I. A fenntartható fejlődés • Talán az egyetlen olyan, viszonylag koherens ökopolitikai szemléletmód, mely a főáramú politikában nagy karriert futott be. • Miért? • ott született, valamint • nagyon komoly politikai kompromisszumok eredménye a sokféle zöld álláspont, és a politikai elitek között.
I. A fenntartható fejlődés OurCommonFuture – a Brundtland-jelentés 1987, Oxford University Press
II. A fenntartható fejlődés, mint rendszerkritika • Politikai program. Az ökológiai krízis kezelésére keres politikai eszközöket, érvkészlete és a megoldási eszközök katalógusa mégis illeszkedik a neoliberális főáramú politikák követelményeihez, így az EU neoliberális talajon fogant céljaihoz is – nem totális rendszeralternatíva: a progresszió és a gazdasági növekedés oldalán van! • Rendszerkritikai jellege egyértelmű, de ehhez látni kell, pontosan MI is a fenntartható fejlődés
II. A fenntartható fejlődés, mint rendszerkritika • Elvi jogi aspektus: inter- és intragenerációs egyenlőség • önálló környezeti igények, jogok elismerése • Integrációs aspektus: egy sor szakterületet átfogó központi követelmény, újrarendezi az egyéb politikákat • Társadalomelméleti aspektus: társadalmi életterek, alrendszerek központi, strukturáló eleme.
III. A fenntartható fejlődés és az európai identitás A fenntarthatóság útja Európában: Az Európai Közösségek környezetjoga, környezeti politikája 1988: rhodoszi Európa Tanács: nyilatkozat, hogy a Közösségek célja a fenntartható fejlődés elérése EUSZ: 3. cikk (3), 3. cikk (5). Kintűntetett szerep ezen a kvázi-alkotmányos szinten EUMSZ: integrációs elvek közt: 7-13 cikkek
III. A fenntartható fejlődés és az európai identitás Kollektív identitásról szóló tanulmányok Behaviorista – strukturalista irányzatok: magyarázat az legitimitási és identitási hiányosságokra A narratíva-magyarázat: Európa közös narratívát igényel A Zöld Európa mítosza Lényege: a posztmateriális értékek kalapja alatt az EU országok csatlakoznak a centrumhoz (ez előfeltétele egy posztmateriális érték-alapú identitásnak), ahol aztán az integráció ügye azonosul a fenntartható fejlődés ügyével
III. A fenntartható fejlődés és az európai identitás A problémák gyökerei: Az implicit premisszákban (így például a posztmaterilis értékek Európájának feltételezése) A narratíva jelenleg semmiben sem különbözik az EU egyéb vízióihoz: a narrátor-szerep még mindig messze van (térben) az európai állampolgártól Kidolgozatlan a hozzáállás a képviseleti demokrácia intézményeihez. A fenntartható fejlődés „csak” egy akcióprogramnak indult, ez már talán túllép szándékán, túl komplex rendszer-igény lép fel!
Mégis sikertörténet: Az Európai Unió, mint nemzetközi aktor zöldnek határozza meg magát – az identitás egy típusa megvalósult Európa állampolgárai hagyományosan pozitívnak ítélik meg a környezeti kérdések politikáját, ellenben más EU-s prioritásokkal Európa állampolgárai hagyományosan EU-s kompetenciának ítélik meg a környezeti kérdéseket
„minden terület esetén jelölje meg, hogy annak sorsa közös európai, avagy inkább a helyi kormány döntésétől függjön-e”