1 / 35

A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása

A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1954 - 2004. A tanszék történetének nagy fejezetei. A kezdetek, az első tíz év Schnell korszak, a műszer szak megerősödése és az ipari kapcsolatok kiszélesedése

carnig
Download Presentation

A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1954 - 2004

  2. A tanszék történetének nagy fejezetei • A kezdetek, az első tíz év • Schnell korszak, a műszer szak megerősödése és az ipari kapcsolatok kiszélesedése • Rendszerváltás, az oktatási szerkezet változása, a korábbi ipar összeomlása és új kapcsolatok kialakítása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  3. A műszeripar nagyarányú fejlesztése • 1950-ben a Népgazdasági Tanács 690/34. sz. határozatával megalapította a „magyar műszeripar”-t. • Az iparosítás fejlesztésén belül a gépipar fejlesztése volt az elsődleges prioritású, „vitathatatlan viszont, hogy a gépipar fejlesztése erősen megnöveli a műszeripar termékei iránt igényeket, amelyek már 1950-ben lényegesek voltak, jelentőségük azóta csak növekedett, ilyenek többek között • a viszonylag alacsony energiaigényeség, • a viszonylag alacsony állóeszközigényesség, • a viszonylag alacsony anyagigényesség, • a viszonylag magas (szellemi) munkaigényesség”. • (Idézet Böhm István: A magyar műszeripar 25 évéből ) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  4. Sorra alakulnak a nagy cégek • - Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, 1949 • - Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG), 1950 • - Kontakta Alkatrészgyár, 1949 • - Labor Műszeripari Művek, 1948 • - Magyar Optikai Művek, 1952 • - Mechanikai Mérőműszerek Gyára, 1948, • - MEDICOR Röntgengyár, 1952 • - Metripond Mérleggyár, 1948 • - FOK-GYEM Szövetkezet, 1951 • - RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet, 1952 • - TELMES Műszergyártó Szövetkezet, 1949 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  5. MIKI, MKKL, MATE • 1950: Műszeripari Kutató Intézet • 1952: Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet (az MKKL elődje) • 1952: Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület • 1952: Mérés és Automatika • IMEKO Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  6. Iparfejlesztés: a bruttó termelési érték növekedése, KGST Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  7. Lép az Egyetem is • Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  8. Lép az Egyetem is • Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  9. Elindul a műszer szak • Javaslatára 1949-ben létrehozták az Állami Műszaki Főiskolán a Műszertagozatot, amelynek 1951-53-ig vezetője volt. Ezen az esti tagozaton indult meg a műszerszakos képzés, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatódott, amikor - 1951-ben - az Állami Műszaki Főiskola a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatává vált. A műszerszakos mérnökök nappali képzése az 1952-53-as tanévben indult meg az 1949-ben alakult Villamosmérnöki Kar keretében.” Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  10. 1954: megalakult a tanszék • Kezdetben önálló Műszeripari Kar létrehozása volt az elképzelés négy szakkal: • méréstechnikai és automatika • optika • általános műszertan • finommechanika • Végül 1954-ben mégis a Villamosmérnöki Kar keretében alakult meg a Műszer és Finommechanika Tanszék • Tanszékvezető: Kolos Richárd • Tanácsadó: Arutjonov Leningrádból Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  11. Az első évfolyam tanterve: 6. félév Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  12. Az első évfolyam tanterve: 7. félév Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  13. Az első évfolyam tanterve: 8. félév Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  14. Az első évfolyam tanterve: 9. félév Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  15. Kezdeti problémák • Kiderült, hogy túl széles a műszer szakon oktatott szakmai profil és egy tanszéken belül nem lehet az összes területet színvonalasan művelni • Kolos Richárd félállásban volt a tanszéken és a tanszékvezető-helyettesség sokáig nem volt megoldott • A Kar vezetése már régóta próbálta átcsábítani Schnell Lászlót, a Villamos Gépek és Mérések Tanszék adjunktusát, ez végül 1959-ben sikerült is Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  16. Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  17. Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás • Új tanterv, először 1960-65-ben • Sok közös tárgy a gyengeáramú szakkal • Profiltisztulás, tanszéki átszervezések • 1964-ben új tanszékek alakulnak: • Műszer- és Méréstechnika • Folyamatszabályozási • Műszer és Híradásipari Technológia • KK munkák Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  18. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  19. Schnell korszak, erős műszer szak • A műszer és irányítástechnika szakot közösen gondoztuk a Folyamatszabályozási Tanszékkel, • hozzánk tartozott a • Digitális berendezések és az • Elektronikus műszertechnika ágazat • Évente kb. 60-80 hallgató végzett a két ágazaton Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  20. A Schnell korszak nagy tanszéki KK-i • Mérőhidak • Hibrid számítórendszerek • Zagyva-Tarna Telemechanikai Rendszer • MMT-rendszer Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  21. A mérőhidak szerepe a szak és a tanszék fejlődésében • Az első időszakban a know-how a precíziós méréstechnika mellett a hatásos nullindikátorok fejlesztésében volt, ez elektronikát igényelt, • a következő időszakban a hangsúly a gyors digitális kiegyenlítésre tevődött át, ez hozta magával a digitális kultúra kialakítását, • végül a legújabb mérőhidak már intelligens műszerek, igénylik az információs technológiák ismeretét. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  22. Rendszerváltás, kétirányú változások • 1988-ban a tanszék vezetését Péceli Gábor vette át és nem sokkal ezután elkezdődött a külső körülmények megváltozása, a „rendszerváltás” • A rendszerváltásnak a mi szempontunkból egyik meghatározó következménye az volt, hogy nagyon gyorsan összeomlott a korábbi „szocialista” elektronikai kis- és nagyipar. • Ezzel egyidejűleg a Kar is jelentőset lépett azzal, hogy végrehajtotta az oktatási szerkezet átalakítását: a korábbi ötszakos képzés helyett (erősáram, híradástechnika, műszer,technológia, informatika) bevezette a két szakon – villamos és informatika – folyó oktatást. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  23. Az új tanterv szerkezete • 5-6 szemeszteres közös képzés 300-500 fős évfolyamoknak, kevés gyakorlattal és kevés laborral. • 4-5 szemeszteres szakirányú képzés 20-60 fős csoportoknak sok laborral, egyéni feladattal. Fontos szerepe van az Önálló laboratóriumi és Diplomatervezési projekt-munkáknak. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  24. Az új villamosmérnöki szak • A korábbi négy szak „távolsága” az első 5 szemeszter alapján az új „egységes” villamosmérnöki szaktól: • erősáram: 24 óra • híradástechnika: 12 óra • műszer: 8 óra • technológia: 18 óra Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  25. Részvételünk a villamosmérnöki alapképzésben • Informatika (részben) • Méréstechnika • Laboratórium (részben + koordináció) • Elektronika (részben) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  26. Részvételünk a műszaki informatikai alapképzésben • Digitális technika • Mérés labor (részben + koordináció) • Operációs rendszerek (részben) • Mesterséges intelligencia • Formális módszerek • Beágyazott információs rendszerek • Adatbiztonság (részben) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  27. Részvételünk a szakképzésben • Villamosmérnöki szak: • Beágyazott információs rendszerek fő szakirány (40-60 hallgató) • Műszaki informatika szak: • Informatikai infrastruktúra tervezése szakirány (30-40 hallgató) • Integrált intelligens rendszerek szakirány (30-40 hallgató) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  28. Kutatási tevékenység, ipari kapcsolatok • A tanszék kutatási projektjei alapozzák meg a szakirányú- és a doktori képzést • Három nagy laboratóriumban folyik a munka: • Beágyazott rendszerek (vezetője: Péceli Gábor), • Intelligens rendszerek (vezetője: Horváth Gábor) és • Szolgáltatásbiztos számítástechnika (vezetője: Pataricza András). Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  29. Bemutatkozó anyagaink • Research News, 2004. 2. • Periodica Polytechnica, Electrical Engineering, 2003. 3-4. • 50 éves a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (Elektronikai Techn., Mikrotechnika 2004. 1. • 50 éves a tanszék (jubileumi CD) • www.mit.bme.hu Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  30. Az 50 év dióhéjban Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  31. A tanszéki létszám alakulása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  32. Mai összetétel – korfa Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  33. A tanszék Little-diagramjaN = 53,2 T = 10,35 l = 4,25 T*l = 44 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  34. Az 50 év dióhéjban • Az elmúlt 50 év alatt a Tanszéken kb. 3500-an szereztek mérnöki diplomát. • Schnell professzor gondolatait folytatva, ennek a döntő mértékben ma is aktívan dolgozó mérnökgárdának a kinevelésében való közreműködésünket tekintjük 50 éves munkánk legszebb eredményének. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

  35. Köszönöm a figyelmet Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

More Related