Az új magyar államiság kialakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában

1. Az új magyar államiság kialakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában PTE, Modernkori Történeti Tanszék Rab Virág

2. Bevezetés 1944 őszén Magyarország katonai, nemzetközi és belpolitikai helyzete válságossá vált. Függetlensége elvesztése után önálló állami léte is kritikus helyzetbe került. Az antifasiszta koalíció szovjet tagjának hadseregei elérték az ország határait. A nemzetközi kapcsolatok tekintetében Magyarország teljesen elszigetelt. Horthy és szűkebb csoportja megpróbált Hitlerrel szakítani. Sikertelensége sajátos körülményeket teremtett. Hitler szövetségesei közül egyedül Magyarországon nem sikerült a hatalmon levőknek hozzájárulni az ország kivezetéséhez a háborúból és elősegíteni a függetlenség és szabadság visszaszerzését. Ennyiben sajátos és egyedi a magyar szakítás Hitlerrel.

3. Témák ismertetése • Az új magyar államiság kialakulásának nemzetközi körülményei • Az új magyar államiság kialakulásának hazai körülményei • Az INGY és INK személyi összetétele • Az INGY és INK tevékenysége • Az INGY korlátai • Az INGY és az INK a magyar történelemben • Összefoglalás • Kronológia • Fogalmak • Rövid életrajzok

4. Az új magyar államiság kialakulásának nemzetközi körülményei 1. Az antifasiszta koalíció politikája és annak katonai tevékenysége: Az országban folyó hadműveletekben 3 ukrán front vett részt. 1944. december közepéig az ország területének 55-60%-át megtisztították a hitlerista erőktől és az antidemokratikus magyar államgépezet fegyveres erejétől, erőszakszervezeteitől. Ezen az országrészen demokratikus-németellenes politikai mozgalom bontakozott ki. Célja új politikai hatalom megteremtése, változtatás az ország addigi bel- és külpolitikáján. 2. A külső feltételeket, nevezetesen a politikai, gazdasági és diplomáciai kereteket a győztes antifasiszta nagyhatalmak nemzetközi szerződésekben, megállapodásokban, közös nyilatkozatokban állapították meg. Lásd. Atlanti Charta, Teherán, Moszkva, Jalta.

5. Kötelező keret: Életbevágóan fontos társadalmi, gazdasági, politikai és államhatalmi kérdéseket demokratikus módszerekkel és keretben oldják meg. A fasizmust teljesen megsemmisítik, újjáéledését megakadályozzák. Ennek érdekében ideiglenes kormányzatot kell létrehozni, amely a lakosság összes antifasiszta és demokratikus elemeit képviseli, a jobboldali konzervatív és legitimista csoportoktól egészen a baloldalig, a kommunista és szociáldemokrata irányzatokat is beleértve. Ennek kell a hitleri szövetséget felszámolni és az antifasiszta intézkedéseket megtenni. Majd elő kell készíteni a szabad választások útján létrejövő végleges kormányt, amely megfelel a nép akaratának.

6. Nyilatkozat a felszabadított Európáról (Jaltai értekezlet 1945. 02.04-02.11.) „A felszabadított Európa politikai és gazdasági kérdéseinek demokratikus szellemben történő megoldása tekintetében Nagy-Britannia, Egyesült Államok és a Szovjetunió politikáját egybehangolja és közös eljárást dolgoz ki.” „Az Atlanti Charta alapelvének megfelelően, miszerint minden népnek joga van saját kormányformájának megválasztására, minden nép szuverenitását és önkormányzatát vissza kell állítani. ” „a felszabadított Európa minden államát támogatnak abban, hogy országuk belső békéjét visszaállíthassák. Szükségintézkedéseket foganatosíthassanak a népek ínségének megsegítésére és ideiglenes kormányhatóságot létesíthessenek. Majd a legrövidebb időn belül szabad választások útján olyan kormányokat alakíthassanak, amelyek megfelelnek a nép akaratának.” „…felépítjük a jog uralmán alapuló világrendet, amely a béke, a biztonság a szabadság és az emberiség általános jóléte szolgálatában áll.”

7. Az antifasiszta koalíció tagjai részéről igény merült fel területi növekedésre, politikai, gazdasági előnyök szerzésére, ha kell katonai nyomás igénybevételével. • Ilyen volt Közép- és Dél-Kelet-Európa érdekszférákra való osztása. 1944. októberi Sztálin-Churchill találkozó (Eden és Molotov konkretizálja), amely 80-20%-ban döntő befolyást biztosít a SZU számára a magyar ügyekben. • Így Magyarországon az új államiságot érintő minden megoldás és ellenőrzés a szovjet nagyhatalmi törekvéseknek volt alárendelve.

8. Az INGY és INK létrejöttének hazai körülményei • Belső hazai politikai feltételek alakulása (kiugrási kísérlet kudarca hatalmi-politikai vákuum. Nincs olyan államhatalmi szerv, mely létfontosságú társadalmi-politikai változások kezdeményezésében, irányításában tárgyalópartnere lehetne a nagyhatalmaknak. Nincs aki a fegyverszüneti megállapodást megköthetné!) Kérdés, hogy van-e olyan erős demokratikus politikai erő Magyarországon, amely képes a nemzetközi követeléseknek megfelelni, az új hatalmat megteremteni? A legreálisabb lehetőség az volt, hogy a legális demokratikus pártok a volt uralkodó körök németellenes csoportjaival összefogva próbálnak új, a győztesek igényeit kielégítő ideiglenes kormányt teremteni. Ezt támogatták a nagyhatalmak is. A szovjet kormány 1944. 10.15. után sem szakít a moszkvai fegyverszüneti küldöttséggel.

9. Nemzeti bizottságok: • új, demokratikus, helyi politikai és közigazgatási hatalom • tagjai egyes helységek közéleti emberei, demokratikus baloldali erői • alulról szerveződő (lásd elnevezések különbözősége: községi v. városi tanács, direktórium, ötös v. hetes bizottság, intézőbizottság) Pártok (Magyar Kommunista,Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári, Szociáldemokrata, Nemzeti Paraszt, Polgári Demokrata) • sok esetben a nemzeti bizottságok tagjai keltik életre • 1944. nov. pártok központi irányítása is kezd kiépülni. • 1944. nov. közepe Szeged, az első összefogási kísérlet. MKP, NPP,FKGP. Délmagyarország c. napilap kiadása közös programmal demokratikus, független, népi Magyarország megteremtése, MNFF életre hívása, földreform

10. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Az ország valamennyi demokratikus és antifasiszta erejének egyesülése • 1944. december 2. Szeged • MKP,FKGP, NPP, SZDP, PDP és szakszervezetek • MKP volt akcióprogramját tette magáévá. Lásd Szgy. 373-376 (revizionista politika feladása, baráti kapcsolat a SZU-val és a szomszédokkal, fas. szervezetek feloszlatása, népellenes tv-ek hatálytalanítása, felelősök megbüntetése, földref., bányák államosítása) • Ezzel össznemzeti célokat vállaló és országos igényű koalíciós pártösszefogás jött létre. A demokratikus erők országos jelentőségű és kormányalakításra is képes többpártrendszerű , koalíciós politikai szervezeteket teremtettek. • Ez a körülmény önálló külpolitikai kezdeményező lépést tett lehetővé.  moszkvai tárgyalások

11. Moszkvai tárgyalások • Nagy Imre, Gerő Ernő Moszkvába utazik, • Céljuk: megszerezni a nagyhatalmak hozzájárulását egy új, ideiglenes magyar kormány megalakításához. • szovjet igények: Horthy jogfolytonosságának megszakítása, előkészítő bizottság szervezze meg az INGY-i választásokat, válasszanak kormányt, amellyel megköthetik a nagyhatalmak a fegyverszünetet. • megállapodtak a kormány összetételében (4 horthysta, 2 kommunista) Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága • 1944. dec. 14. Debrecen alakuló ülés (MNFF vez. politikusainak megegyezése alapján • feladata a választások lebonyolítása • 17 tagú: 5 MKP 3 SZDP, 3 FKGP, 1NPP, 1 PDP, 4 pártonkívüli (4 ügyvéd/orvos, 4 munkás, 3 (újság)író, 2 tanár, 2 katonatiszt, 2 pap) • Elnöke Vásáry István

12. Vásáry István (FKGP) az INGYEB elnöke

13. Az INGYEB 1944. december 15-20 között lebonyolította az INGY-i választásokat. Ezen nem igen érvényesültek a parlamentáris demokrácia szokásos választási szabályai. Ezzel kapcsolatban rengeteg kritika érte. Bibó István álláspontja szerint azonban „Mind a magyar politikai hagyományok, mind pedig a külpolitikai helyzet azt kívánták, hogy Magyarország új politikai irányítását a magyar nép igazi parlamentje indítsa el. Ebben a helyzetben a magyar demokrácia első hónapjainak az egyik legimpozánsabb teljesítménye volt az, ahogyan egy katonailag megszállt, háborús hadszíntérként szereplő országban, ahol helyi igazgatás nem volt, érvényes jogszabályok nem voltak, ahol a vasutak és az utak német alapossággal el voltak pusztítva, távíró és telefon nem volt, komoly sajtószolgálat nem volt, egy hét alatt komoly népi gyökerekkel bíró nemzetgyűlést tudtak összehívni ” A delegálás jellegének köszönhető azonban az, hogy az MKP, amelynek tábora az ország népességének 0,1%-át sem tette ki, 39%-os tagságot könyvelhetett el magának.

14. Ideiglenes Nemzetgyűlés • 230 képviselő (50 helységből, október 15-20. megválasztva) • 1944. dec. 21. • nemzeti akarat kifejezője, szuverenitás birtokosa. • Magáévá tette az MNFF programját, vagyis állami programmá tette. lásd. INGY Szózata Szgy. 376-78. • Az új magyar demokratikus állam alapjai megteremtődtek. • 1944. dec. 22. megválasztotta a kibontakozó demokratikus átalakulás központi végrehajtó szervét a Magyar Ideiglenes Nemzeti Kormányt. • foglalkozási megoszlás: értelmiségi 5%, ipari munkás 19%, szegényparaszt 17%, gazdálkodó 16%, kereskedő, vállalkozó 15%, egyéb 6%, alkalmazott 5% • pártpolitikai megoszlás: MKP 39%,FKGP 24%,SZDP 19%,NPP 7%,PDP 6%,pártonkívüli 5%

17. INGY Csonka parlament, csak határozatokat hozhat. INGY elnöksége  Politikai Bizottság (PB) 1944. dec. 22., 23 tagú, 5 FKGP, 4 MKP, 4 SZDP, 3 NPP, 2 PDP, 5pkv. Elnöke Zsedényi. Széles hatáskörű: az INGY ülései között INGY (ellenörző) hatáskör.”kis nemzetgyűlés” Nemzeti Főtanács 1945. jan. 26. 3 tagú. Egyes államfői jogokat gyakorol, amíg nincs államfő. Elnöke Zsedényi.

18. Jogköre Az államfőt megillető egyes jogok, úgy mint: Közhivatali és más tisztségekre vonatkozó kinevezések, amelyek meghaladták a kormány vagy miniszterelnök kinevezési jogát és az INGY jogkörébe nem tartoztak. A miniszterek kinevezése a Politikai bizottságnak miniszterelnök javaslatára hozott határozata alapján. A kormány tagjainak felmentése. A honvédség állományába tartozóknak az állampolgársági kötelékből való elbocsátása. Különféle kegyelmi ügyek (általános kegyelem kivételével, amit csak az INGY adhatott)

19. Az INGY elnöke Zsedényi Béla közjogi állása egyedülálló: az INGY elnöke, a PB elnöke és a Nemzeti Főtanács elnöke.

20. Ideiglenes Nemzeti Kormány Megalakulása a magyar demokratikus átalakulás kiindulópontja. • az antifasiszta demokratikus erők kormánya • Összetétele némileg eltér az INGY-től, amelyben a három baloldali párt (MKP, SZDP, NPP) és a szakszervezetek képviselői abszolút többséget alkottak. • az INGY ellenőrzi • Politikai bázisát az MNFF adja • programját december 22-i első nyilatkozatában tette közzé

21. Az INK személyi összetétele 4 horthystaDálnoki Miklós Béla, Vörös János, Faraghó Gábor, Teleki Géza gr. 2 kommunista Nagy Imre, Gábor József, 2 szociáldemokrata Valentiny Ágoston, Takács Ferenc 2 kisgazda Gyöngyösi János, Vásáry István 1 parasztpárti Erdei Ferenc 1 pártonkívüli Molnár Erik

23. 1929. vitézi cím 1933-36 katonai attasé Berlinben 1938. 2. Lovasdandár parancsnoka 1939. Vezérőrnagy 1941. I. gyorshadtest élén 1941. altábornagy 1941. SZU, Jugo elleni hadjáratok rv. 1942. febr-okt. IX. hadtest parancsnoka 1942. nov. kormányzó főhadsegéde 1943. aug. 1. vezérezredes 1944. aug. 1. magyar hadsereg parancsnoka 1944. október 17. átáll 1944. dec. 22.-1945. nov. 15. INK elnöke pkv 1945. jan.-dec. 7. Nemzeti Főtanács tagja 1945. nov. 4. NGY tagja (munkásságáért) MFP tagja (Pfeiffer) • székely lófő nemesi református család • 1910. huszártiszt hadnagy • Világháború • 1919. Vörös Hadsereg • 1921-25. Honvédelmi Minisztérium • 1929-33. Horthy katonai irodájának főnök-helyettese

24. Ideiglenes Nemzeti Kormány

26. 1945 tavaszán, nyarán két menetben került sor a „kormány rekonstrukciójára” (Rákosi kifejezése). Pártközi megegyezéssel létrehozták az Újjáépítési Minisztériumot, személycseréket hajtottak végre. Ennek következtében 1945 nyarára a baloldal többséghez jutott az Ideiglenes Nemzeti Kormányban.

27. A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium élén Gábor József majd Gerő Ernő

28. Iparügy: Takács Ferenc majd Bán Antal

29. Közellátásügy: Faraghó Gábor, majd Rónai Sándor

30. Igazságügy: Valentiny Ágoston, majd Ries István Ries István

31. Pénzügyminisztérium: Vásáry István, majd Oltványi Imre Vásáry István

33. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenysége • Szakított a fasiszta Németországgal • 1944. december 28-án hadat üzent Németországnak • Fegyverszünetet kért az antifasiszta nagyhatalmaktól • 1945. január 20. fegyverszüneti egyezményt aláírta • Megkezdte Magyarország függetlenségének fokozatos visszaállítását, az 1937-es határok között demokratikus és békeszerető államkénti újjászervezését. • Közigazgatás reorganizálása • Szélsőjobbos és háborúpárti politikusok felelősségre vonása • 1945. Márc. 17. Elrendelte a földosztást

34. 2. A közigazgatás újjászervezése • A korábbi intézményrendszer, intézményi struktúra reorganizálása, demokratikus átalakítással • A újjászerveződő helyi közigazgatási posztokra hatalmi súlypont helyeződött • A kommunisták megkezdték beszivárgásukat az igazgatási pozíciókba A demokratikus átalakulás = az állami adminisztráció politikai szempontú kontraszelekciója Kormányrendeletben szabályozták Igazoló eljárás és igazoló bizottságok segítségével vizsgálták meg, hogy „a közalkalmazottak” 1939. 09. 01. után tanúsított magatartása sértette-e a nép érdekeit. Az igazoló bizottságok tagjai azon pártok delegáltjai, amelyek tagok hiányában szenvedtek. Az igazoló eljárás segítette gyarapodásukat. Politikai társasjáték ezt felismerve

35. Egyetlen lényeges változás Magyar Királyi Csendőrség feloszlatása Magyar Államrendőrség létrehozása 30.000 fő 47.000 fő Nem érvényesült a koalíciós elv! A kommunista párt uralta (40%, vezető posztok terén kezdettől többség jellemezte) politikai rendészeti osztály (Péter Gábor szervezte és vezette) Kimondottan pártcélokra használták

36. Földreform 75.500 birtokot koboztak el 5,6 millió kh. Kb. 1.5 millió kh.:állami szövetkezeti tulajdon lett (28%) Maradék: községek civitasok kezébe Kb. 3 millió kh.: kiosztottak (60%) Jogosult 750 e fő (2/3-a agrárnincstelen, mg-i munkás, cseléd, kis- és törpebirt.) Átl. 5 kh. osztottak ki  kisbirtokosok száma nőtt (MKP szempontjai > FKGP) 50%-át sikerült csak a jogosultaknak földosztásban részesíteni Szélesebb körű földbirtok reform nem volt kivitelezhető. Oka egyrészt közgazdasági, másrészt politikai, vagyis az árutermelő középbirtokokhoz is nagyobb arányban hozzá kellett volna nyúlni, ami az új rendszerrel szembe állította volna az érintetteket.

37. A teljesítőképesség megromlásának néhány tényezője • Elégtelen eszközállomány • Az igaerő felére, harmadára csökkent • Irreális beszolgáltatási, adózási rendelkezések

38. Az INK 600/1945. M.E. számú rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról (Debrecen, 1945. 03. 17.)1945/6. tc szentesíti • fejezet Bevezető rendelkezések • A rendelkezés célja, hogy „valóra váltsa a magyar főldmíves nép évszázados álmát és birtokba adja ősi jussát, a földet”…”biztosítsa az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését…megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját, az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.” E mellett életbevágó nemzeti érdekeket és gazdasági szükségességet fejez ki. • A rendelkezés megvalósításának módja, hogy „az állam földalapot létesít amely az elkobzott, kártalanítás mellett kisajátított és állami kincstári földbirtokokból áll.” • A rendelkezés végrehajtása a következő: A földművelésügyi Miniszter irányítása és vezetése alatt az Ország Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és Községi Földigénylő Bizottságok végzik.

39. II. fejezet Földbirtokok elkobzása • Nagyságra való tekintet nélkül: • Hazaárulók • Nemzeti szocialista, fasiszta vezetők • Volksbund tagok • Háborús, népellenes bűnösők

40. III. Földbirtokok megváltása kisajátítás megváltással megváltás nélkül • 100 kh-nál nagyobb és a székesfőváros határától 30 km-es körzetben elhelyezkedő 50 kh. feletti földbirtokokat • 1000 kh felett minden mg-i fb., vállalatok, intézetek esetében terjedelemtől függetlenül • 100-1000 kh. közötti mg-i fb • 5 kh felett az 1939. 09. 01. után vásárolt ingatlan, ha a gazdálkodás nem élethivatása Mentesül az elkobzás alól 200 kh-ig, ha a mg-i termelés az élethivatása, 300 kh-ig, ha érdemeket szerzett a tulaj. a háborúban

41. IV. A juttatás módozatai (néhány gondolat) Ha 2 évig nem műveli elveszik Legelők, rétek, erdők osztatlan közösségek Felszerelés, gépek, épületek szövetkezeti tulajdon Aki nem kapott földet lakóhelyén, az az ország más részében kap V. Birtokegység Szántó és rét együtt max. 15 kh. Kert és szőlő együtt max, 3 kh. VI. Igényjogosultság megállapítása Előnyben részesülők köre, kizárandók VII. KártalanításVIII. Vegyes rendelkezések

42. Az INGY korlátai Gyarmati György: A parlamentarizmus korlátai és annak következményei az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységére c.tanulmány felhasználásával Törvényhozási tevékenysége tulajdonképpen el sem kezdődött. 1944. december 21/22. követően 1945. szeptemberében hívták össze ismét. (9 hónap szünet!) Működése 9 hónapja alatt Debrecenben 2, Bp-en 6 ülésnapot tartott. (összesen 28 órát tevékenykedett) Tevékenysége: (Debrecenben) INK megválasztása, Szózat megalkotása, kormányprogramként funkcionáló Nyilatkozat kiadása, (BP-en) a miniszterelnöki beszámoló meghallgatása, megvitatása és elfogadása az INK időközben folytatott tevékenységéről, a házelnök beszámolója a PB intézkedéséről, 10 törvény elfogadása (csak egyet vitattak meg részletesen, a nemzetgyűlési választásokról szólót.) Mindebből az következik, hogy az INGY nagymértékben korlátozott szuverenitású parlament volt.

43. Az INGY tevékenységét korlátozó, akadályozó okok A SZEB beavatkozása, hozzájárulásának hiánya a parlament működéséhez. 1945. március 26-án speciel azért, mert Vorosilov a SZEB elnöke katonai megfontolások miatt jobbnak látta, ha az INGY még két hónapig nem ül össze és inkább a földreformot indítja meg. Oka, hogy a Vörös Hadsereg Mo-on harcoló haderői éppen defenzívába szorultak a németek utolsó nagyobb közép-dunántúli ellentámadásával szemben. A földreformot pedig Vorosilov alkalmasnak látta arra, hogy a népet „elcsábítsa” Szálasiéktól. Vagyis szovjet katonai érdekek SZEB-en keresztüli politikai érvényesítése lehetetlenítette a parlament összehívását. Alkotmányossági, politikai és technikai okok szintén közrejátszottak.

44. A politikai bizottság legitimitásának kérdése Az INGY ülései között annak jogkörét gyakorolta Intézkedései: Nemzeti Főtanács megalakítása, tagságának megállapítása és cseréje, parlamenti szakbizottságok létrehozása, kiegészítő választások kiírása, a kormány többszöri átalakítása (törvényhozási jogkörök) A maga idejében tisztázatlan jogállású hatalmi intézmény Értékelése különböző

45. Összefoglalás • Az INGY és INK létrehozásával megkezdődött Magyarország önállóságának és függetlenségének visszaszerzése ésegy modern, független, szabad és demokratikus ország megteremtésének kísérlete. • Az új magyar államiság megteremtésében szinte minden területre kiterjedő, meghatározó befolyása volt a szovjet politikai vezetésnek. (Százalékos megállapodás) • Formailag tehát egy többpárti parlamentáris politikai rendszer volt kialakulóban, de egy bel- és külpolitikai tekintetben erősen korlátozott szuverenitásában korlátozott államiság keretében történt.

47. KRONOLÓGIA • márc. 18. Horthy és Hitler Klessheimben • márc. 19. Magyarország német megszállása • márc 27. Sztójay Döme kormányalakítása • márc. 28. A bal., lib. és dem. pártok betiltása • máj. 15. Zsidók gettókba gyűjtése és deportálása • máj. közepe Magyar Front megalakulása • aug. 23. Románia átáll a szövetségesekhez • aug. 27. A szovjet csapatok elérik a m. határt (Ojtozi-sz.) • aug.29. Lakatos Géza alakít kormányt • szept. 23. Szovjet hadsereg a trianoni magyar határnál • okt. 9-23. Debreceni páncélos csata • okt. 15. Horthy rádióbeszéde a fegyverszünetről • okt. 15-16. Nyilas puccs, Szálasi kinevezése, Horthy lemondása • nov. 4. Szálasi miniszterelnök és államfő (nemzetvezető) egyben • nov. 9. Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (Bajcsy) • dec. 2. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged) • dec. 21. INGY • dec. 22. INK • dec. 24. Bajcsy kivégzése • dec. 28. hadüzenet Németországnak.

48. január 20. Fegyverszüneti szerződés Moszkva február 4-11. Jaltai konferencia február 13. Budapest felszabadulása márc. 17. A minisztertanács 600/1945. sz. rendelete a földosztásról ápr. 5. A csehszlovák kormányprogram közzététele Kassán (magyarok jogfoszt.) ápr. 13. Fegyveres harcok vége júl. 17-aug. 2. Potsdami konferencia okt. 7. Törvényhatósági választások Bp-en. nov. 4. Nemzetgyűlési választások nov. 15. Tildy kormány megalakulása KRONOLÓGIA

49. MKP akcióprogramja 1944. november 30. Debreceni Néplapban A nemzet aktív részvétele az ország felszabadításában Fasiszta szervezetek feloszlatása Háborús bűnösök felelősségre vonása Népellenes tv-ek, rend-ek hatálytalanítása Dem. szabjogok. biztosítása Radikális földreform Nagytöke befolyásának korl-a Szociális helyzet javítása Sztrájkjog tv-ben való rögzítése MNFF létrehozása „Csonka parlament” Az INGY debreceni ülésszaka csak határozatok meghozatalára nyilvánította magát jogosultnak, mivel a delegáltak csak az ország felét képviselték. A formula önkorlátozást jelentett, nevezetesen, hogy törvényalkotásra csak a még front mögött álló területekről később érkező képviselőkkel kiegészülve válik jogosulttá. Fogalmak • Soproni parlament • 1944 november-1945 március • Szálasi Ausztiába menekülő parlamentje és kormánya

50. Rövid életrajzok • Balogh István (1894-1976) • FKGP (egyik áramlatához sem tartozott) • Katolikus pap • Filozófiából doktorált • 1944.nov.22.FKGP szegedi szervezetét létrehozta • Délmagyarország társszerkesztője • Részt vett az MNFF létrehozásában • INGYEB tagja • INGY tagja, a miniszterelnökség politikai államtitkára • 1945 nyaráig ő vezette a miniszterelnökség sajtó osztályát • Újraindította a Magyar Nemzetet • 1945 nov.4-én NGY-i képviselő • 1946 szept. FKGP PB tagja • 1947 febr.-jún.-ig a párt főtitkára • Nagy F. emigrációba kényszerülése után lemond az államtitkárságról • 1947 jún. Függ.Magy.Dem.P. • 1948 szept.kat.egyh.felfüggeszti • 49 febr pártjával csatl. az MFNF-hez • 49 márc. MFNF Orsz.Tan.Eln.tagja • 49 aug-51szept elnöki tanács tagja • 50-es évektől lelkész, nem politikus