220 likes | 552 Views
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc. KERTÉSZET III. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Szőlőtermesztés jelentősége A szőlő alaktana A szőlő biológiai fázisai A szőlő szaporítása. Szőlőtermesztés jelentősége.
E N D
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc KERTÉSZET III.
HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Szőlőtermesztés jelentősége A szőlő alaktana A szőlő biológiai fázisai A szőlő szaporítása
HEFOP 3.3.1. Szőlőtermesztés jelentősége A világ szőlőtermő területe növekedett a XX. század közepéig, majd csökkent, de a szőlőtermés mennyisége a csökkenés ellenére is nőtt A szőlőtermés háromnegyedét Európa termeli, majd Amerika, Ázsia, Afrika, Óceánia következnek A világ összes bortermelésének kb. 80%-át Európa adja, 15-18%-át Amerika, 3-4%-át Afrika, 1-2% Ázsia és Óceánia Legnagyobb bortermelő országok: Olaszország, Franciaország A csemegeszőlő termesztés tekintetében Ázsia áll a második helyen Európa mögött, Amerika csak a harmadik
HEFOP 3.3.1. Szőlőtermesztés jelentősége Magyarország területén már a honfoglalás előtt termesztették a szőlőt Termőterület, termés, termésátlag Szőlőtermő tájak: - Alföldi termőtáj - Észak-Dunántúli termőtáj - Dél-Dunántúli termőtáj - Észak-Magyarországi termőtáj
HEFOP 3.3.1. Szőlő leírása Vegetatív úton szaporított növények vannak a termesztésben Állandó helyére kiültetett és mesterségesen metszéssel kialakított szőlőnek szőlőtőke a neve Szőlő szervei: Gyökérrendszer: járulékos gyökérzet (szőlőtőke bármely része képes járulékos gyökeret fejleszteni, járulékos rügyet viszont nem, ezért növényt csak rüggyel rendelkező szárrészből lehet nevelni) -gyökérzet alapja a talajba került szárrész, a gyökértörzs, ebből fejlődő gyökerek a talpgyökerek, oldalgyökerek, harmatgyökerek. Ezek főgyökér jellegűek. Ezekből alakulnak ki az elágazások (első-, másod-, harmad- stb. rendű) - szőlő gyökérzete mind vízszintes mind függőleges irányban jelentős kiterjedésű - nagy regenerációs képességű
HEFOP 3.3.1. Szőlő leírása Szárrendszer - fás és zöld részekből áll - Fás részek: földbeli és földfeletti részt a tőkenyak köti össze, ennek talajfelszín alatti része a gyökérnyak, tőkenyak felfelé a tőketörzsben folytatódik (fejművelésnél tőkefej alakul ki) - karok - ezeken kívüli idős fás részek alkotják a termőalapokat - hároméves vagy ennél idősebb részeken lévő kétéves fás rész a cser, ezen lévő vessző a termővessző, termővessző visszavágása után kapjuk a termőcsapot ill. szálvesszőt - ugarcsapok és biztosítócsapok - egyéves, beérett megfásodott hajtás a vessző
HEFOP 3.3.1. Szőlő leírása - szőlővesszőn rügyek és kacsok találhatók (minden csomón két rügy: téli és nyári, téli csak a következő évben hajt ki, nyári rügy a keletkezés évében kihajt, ebből fejlődik a hónaljhajtás - szőlő rügye: összetett (főrügy és mellékrügyek), vegyes rügy (nincs külön termő és hajtásrügy) elhelyezkedésük és fejlettségük szerint megkülönböztetünk: alapi rügyeket (fejletlenek, vessző alsó részén), ezek közül a legfejlettebb a sárszem, e fölött helyezkednek el a fejlett világos rügyek - az ízközökön a rügyekkel ellentétes oldalon találhatók a kacsok
HEFOP 3.3.1. Szőlő leírása Szőlőtőke zöld részei: -rügyekből fejlődő zöld leveles szárrész a hajtás, rajta levelek, fürtök és kacsok - hajtások rendeltetés szerint: termő-, ugar- és biztosítóhajtás - szőlőhajtás csúcsi része a vitorla - virágzata: összetett fürt (buga), virágok általában hímnősek - termés: fürt (kocsány, bogyók)
HEFOP 3.3.1. Szőlő biológiai fázisai Szőlőtőke életszakaszai: Tőkekialakítás szakasza (ültetéstől termőre fordulásig) Fokozódó termőképesség szakasza (termőrefordulás kezdetétől teljes termőrefordulásig Teljes vagy kiegyenlített termések szakasza (teljes termőrefordulástól elöregedésig) Öregkori szakasz (öregedés kezdetétől teljes elöregedésig) Szőlő évi biológiai ciklusa: Tenyészidő (nedvkeringés megindulásától lombhullásig) tenyészidő fenológiai fázisai: könnyezés, rügyfakadás, hajtásnövekedés, virágzás, bogyónövekedés, termésérés, hajtások beérése
HEFOP 3.3.1. Szőlő biológiai fázisai Könnyezés: nedvkeringés megindulása (sebfelületeken folyadékcseppek jelennek meg), elsősorban a talajhőmérséklet határozza meg Rügyfakadás (rügyek 50%-a kipattant), főként a levegő hőmérséklete határozza meg Hajtásnövekedés - legintenzívebb szakasza, május-június (napi növekedés 6-8 cm)
HEFOP 3.3.1. Szőlő biológiai fázisai Virágzás: virágnyílás kezdetétől bogyók kötődéséig, kezdeti, tömeges és befejező szakasz megtermékenyülés általában széllel, legkedvezőbb 25-28°C Bogyónövekedés: megtermékenyüléstől érés kezdetéig Termésérés: 30-90 nap között változik Hajtásbeérés: bogyóéréssel együtt indul, hajtások alulról felfelé elfásodnak, keményítőfelhalmozódás
HEFOP 3.3.1. Szőlő biológiai fázisai Nyugalmi időszak: lombhullástól a tavaszi nedvkeringés megindulásáig (gyökérzetnek, kambiumnak nincs mélynyugalmi ideje) rügyek mélynyugalma: augusztustól január végéig- február elejéig, ezután kényszernyugalom
HEFOP 3.3.1. Szőlő szaporítása Ivaros és ivartalan úton szaporítható Ivaros szaporítás: napjainkban kizárólag nemesítésben Ivartalan szaporítás: ültetési anyag előállítása, olyan növényi részből amelyen rügyek találhatók számos eljárás melyek meggyökereztetésen és oltáson alapulnak elsősorban a vessződugványozást és a fás kézben oltást alkalmazzák
HEFOP 3.3.1. Szőlő szaporítási módjai ivartalan ivaros magvetés dugványozás bujtás döntés oltás mikroszaporítás vessződugvány zölddugvány rügydugvány szemzés zöldoltás fás oltás vessző gyökereztetés alanyvessző gyökereztetés fás oltás helyben fás oltás kézben Előhajtatásos oltványtermesztés Intenzív oltványtermesztés előhajtatás+előgyökereztetés gyökeres vessző Gyökeres oltvány Kartonos, konténeres, táskás stb. oltvány
HEFOP 3.3.1. Szőlő szaporítása Gyökeres vesszők előállítása gyökereztetőiskolában iskola területe: fagyveszélytől védett, öntözhető vesszők iskolázása: vermelőből kikerült vesszők mosása, talpalása, áztatása, majd talajba helyezése és ápolása
HEFOP 3.3.1. Szőlő szaporítása Gyökeres oltvány előállítása kötött, nem immunis talajokra alanyvesszőre egyrügyes csapot oltunk, előhajtatás után gyökereztetjük Szaporítás tőkepótlás céljából: - bujtás (csak immunis talajon) - döntés - helybenoltások (zöldoltás, szemzés)
HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Szőlőtermesztés jelentősége, termés, termőtájak Szőlő részei, biológiai fázisai Szőlő szaporítása (ivaros és ivartalan)
HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a szőlő életszakaszait, biológiai ciklusát és vegetációs fázisait Ismertesse a szőlő szaporítási módjait
HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Szakirodalom: Bényei et al. (2000): Szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Szőke L. (szerk.) (1998): A szőlő növényvédelme (A szőlő környezetbarát termesztése) Mezőgazdasági Kiadó Egyéb források: Cselőtei L. (1993): Kertészet. Mezőgazda Kiadó Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Kertgazdaság folyóirat
HEFOP 3.3.1. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME: Szőlőültetvények létesítése és tőkeművelésmódok Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: szőlő, telepítés, tőke, művelésmód Előadás anyagát készítették: Dr. Holb Imre